Bauer Tamás (SZDSZ)
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én eredetileg csak egy kétpercesre gondoltam jelentkezni Sepsey Tamás előző hozzászólásához, csak késve nyomtam meg a gombot.Én azt gondolom, hogy Boross Péter képviselőtársunknak a bizottság által nem támogatott az a javaslata, hogy korlátozza bizonyos tisztségekre a választást a kettős állampolgárság. Emellett bizonyos érveket elmondott Sepsey Tamás, de azt hiszem, hogy szólnak érvek ellene is. Nevezetesen az, hogy szerintem ez a korlátozási dolog lényegét tekintve felesleges, hiszen ezekben a tisztségekben, amelyeket itt Sepsey Tamás említett, bizonyosfajta esküt kell tenni az illetőnek és ebből az esküből az ő további tevékenységére bizonyos következmények adódnak.
Tehát ha valaki, akit egy ilyen magas tisztségbe Magyarországon megválasztanak, azt a bizonyos esküt leteszi, akkor feltehetően számot vet azzal, hogy az a bizonyos esetleges második állampolgársága ami sok mindenkinél lehet formaság, aminek csak érzelmi jelentősége van számára jelent-e bármilyen korlátot avagy sem.
Ismerünk példát az elmúlt hat évben, amikor valaki, aki egyebek mellett amerikai állampolgár volt, magyar nagykövet lett, és noha erre semmi nem kötelezte őt, azonnal lemondott erről a második állampolgárságáról, mert tudta, hogy ezt meg kell tennie. Nem hiszem, hogy ezt az alkotmányban így ki kellene mondani, hogy törvény ezt lehetővé teszi. Szerintem ez egy magától értetődő dolog, ha olyan az a funkció, és nem muszáj ezt szabályozni.
Ha már a gombom meg volt nyomva, akkor szeretnék valamit hozzátenni ahhoz, amit Balsai István most elmondott. Én azt gondolom, hogy szükséges volt az, hogy az új alkotmánykoncepció a választójognak azt a fajta korlátozását, amit a jelenlegi alkotmány tartalmaz ami mind a külföldön tartózkodókat, mind a külföldön élőket teljesen kizárja a választójog gyakorlásából , ezt feloldjuk. Ez vitathatatlanul szükséges volt, és azt hiszem, ebben nincs köztünk nézetkülönbség.
Ugyanakkor az a fogalmazás, amit Balsai és Sepsey képviselőtársunk használ, miszerint a törvény nem tehet különbséget a külföldön és belföldön élők között, azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy nem ezt a fogalmazást fogadta el a bizottság.
Én azt hiszem, hogy ez a fogalmazás nem volna igazán gyakorolható sem. Azt se felejtsük el, hogy Magyarországon például egy olyan választási rendszer van, amely egyéni választókerületeken is alapul. Ahol tehát az, hogy van-e az illetőnek magyarországi lakóhelye, nem közömbös dolog, mert hiszen hol szavazzon, akinek nincs is magyarországi lakóhelye? Mely egyéni választókerületben adja le a szavazatát? Lehetne ezt a kérdést messze tovább folytatni, aminek nincs itt a helye, hiszen valószínűleg csak holnap kerül sorra a választójog kérdése.
De már ezen a ponton szeretném jelezni, hogy igen, jogos a gyanú: az, hogy mi elfogadjuk azt, hogy módosuljon ez a rendszer, nem azt jelenti, hogy korlátozás nélkül azonos feltételeket és azonos szabályozást látnánk lehetségesnek a Magyarországon élő, és a tartósan, évtizedek óta külföldön élő esetleg állampolgárságukról nem is tudó, mert állampolgárságát örökölt magyar állampolgárok között.
Ezt a kérdést még nagyon sokat kell vitatnunk és vizsgálnunk. Üdvözöljük azt, hogy az alkotmánykoncepció oldja a korábbi megkötést, de nem hisszük, hogy egy automatikus korlátlan kiterjesztés reális és megoldható lenne. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)