Csapody Miklós (MDF)
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A most megkezdett tárgyalási egység 63. pontjához, tehát az ajánlás 63-as szám alatt szereplő javaslatomhoz szeretnék némi indoklást fűzni. Könnyű helyzetben vagyok, hiszen elég könnyű talán és remélem, hogy valóban jól ítélem meg ezt a javaslatot megvédeni.Szimbolikus dologról van szó. Ez a szimbólum, noha nem tárgyi, nem kézzelfogható, nem olyan valami, amiről anyagi viták szoktak lenni, pénzügyi természetű konfliktusok szoktak keletkezni körülötte szimbólumról van szó. Ez a szimbólum pedig nem más, mint a magyar nemzet és a magyar állam jelképe. Zászlóról van szó, és négy szóval szeretnék módosítani egy bekezdést.
A négy szóból kettő kötőszó; de a lényegi két szó az, hogy: "nemzeti zászló". Eszerint a mondat az lenne: "Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és a nemzeti zászló és címer megnevezését és leírását, továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre."
Annak idején, amikor a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezéseknek a használatáról szóló törvényjavaslatot vitatta az Országgyűlés, akkor részben ellenzéki, de nem kis részben kormánypárti képviselőtársaim széles köreiben is igen nagy sikert arattam egy színesnek mondott címertani előadásommal, ahol a farkasfogakról beszéltem, arról, hogy milyen legyen a zászló, fehér alapon milyen címer; legyenek-e piros-zöld farkasfogak a hadizászlón és a többi, és a többi.
Képviselőtársaim sajnálkozva gratuláltak, hogy nagyon szép volt, és nyilván megalapozott, amit mondtam. Teljesen igazam van, de értsem meg, hogy ez a kérdést itt és emiatt nem lehet szabályozni. Akkor vetettem föl a címerhasználattal összefüggésben is azt, hogyha oda jutunk és tisztelt Országgyűlés, most itt vagyunk, oda jutottunk az alkotmányozáshoz, ha tehát amikor oda jutunk, akkor mivel ennek a szüksége már felmerült kíséreljük meg néhány kötőszó segítségével megkülönböztetni a Magyar Köztársaság alkotmányában nem túl nagy fáradtság a Magyar Köztársaság állami zászlaját és a magyar nemzet zászlaját.
Ez egyik tehát egy olyan piros-fehér-zöld alakzatú zászló volna, amelyiknek a közepén a már alkotmányban is rögzített szentkoronás magyar címer szerepel. Ez lehetne a Magyar Köztársaság állami zászlaja, ahol pedig ez nem szerepel mármint a címer , ez lehetne a magyar nemzeti zászló. Ez az a két szó, amivel ki szeretném egészíteni az I. rész 6. fejezete előbb idézett (1) bekezdését.
A jelen módosító indítványnak éppen azért ez a célja, hogyha a már alkotmányosan rögzített köztársasági címert amelyről a hatályos alkotmány előbb említett módon a 76. § (2) bekezdésben rendelkezik alkalmazzuk, akkor az a Magyar Köztársaság állami zászlaja, ha nem, akkor az nemzeti zászló legyen a címer nélkül. Mégpedig a nemzeti jelképeknek kijáró, megfelelő tiszteletadás, azok tekintélyének megőrzése mellett, szabadon használható módon. És ennek van, azt hiszem, különös jelentősége, hogy a nemzeti zászlót szabadon használhassa bárki és bármely magyar nemzeti közösség, aki és amely a magyar nemzet egészéhez tartozónak tekinti magát.
A javaslat egy további indoklási lehetősége, hogy bizonyos országokban nem akarok semmilyen irányba mutatni más országok állami zászlainak használata törvényileg tiltott vagy korlátozott. Az ezen országokban élő, nem kis lélekszámú magyar nemzeti közösségeknek tehát az anyaország részéről nem kis gesztusa volna az, ha lehetővé tennénk, olyan valamit tennénk lehetővé, ami egyébként is egy emocionális és jelképes dolog: ha lehetővé tennénk, nem a Magyar Köztársaság címerével ékesített piros-fehér-zöld zászló használatát. Így tehát szabadon nyilváníthatnák ki ezen magyar nemzeti közösségek és a magukat soraiba tartozónak vallók a magyar nemzethez való tartozásukat. Vagyis szabadon kinyilváníthatnák éppen a jelképiség áttételessége révén ezzel is nemzeti identitásukat.
Végezetül indokolja az indítványt, hogy a jelképhasználatról szóló már az előbb említett módon idézett javaslat akkori vitája idején az Igazságügyi Minisztérium képviseletében maga a tárca minisztere jelentette ki, hogy a javaslat elvben elfogadható, kivitelezéséhez azonban alkotmánymódosítás szükséges.
Azért kezdtem a bevezetőben azzal amikor a címerekről szóltam és a zászlókról annak idején , hogy majd ha odajutunk, akkor alkotmánymódosítás szükséges. Ha tehát, amikor nem egyszerűen egy szövegjavaslattal kell dolgoznunk, nem egyszerűen egy normaszöveget kell csinálnunk, nem egyszerűen egy javaslatot, egy elgondolást kell szövegszerűen kiviteleznünk, hanem teljes joggal mondta ezt akkor az igazságügyi miniszter úr alkotmányossági kérdést érintünk, és az alkotmány szövegét érintjük, akkor lesz mód ennek a kivitelezésére.
Úgy ítélem meg tehát, hogy éppen most, amikor az új alkotmány szabályozási elveiről is beszélünk, itt van, most van itt az alkalmas idő arra, hogy az állami és nemzeti zászlók szükséges majdani és kedves képviselőtársaim, ezt szeretném rögzíteni vagy hangsúlyozni megkülönböztetésének feltételeit biztosítsuk. A majdani feltételek biztosításán éppen azt értem, hogy hasonlóan más, jelentéktelen részletjavaslathoz ebben az esetben sem arról van szó, hogy megkísérelném a normaszöveg, pontosabban a szabályozási elvek szövegének a Prokrusztész-ágyába bekényszeríteni erőszakkal ezt a négy szót, ezt a két kötőszót és azt, hogy nemzeti zászló.
Pusztán annak a biztosítását szeretném elérni, vagy szerettem volna elérni mert nem egészen értem, hogy miért nem kapott támogatást a véleményem szerint mindenki által átlátható javaslat , pusztán azt szeretném elérni, hogy tegyük lehetővé, hogy amikor, majd, akkor, az alkotmány szövegének a készítése folyik, akkor tegyük lehetővé nem hiszem, hogy túl sok tintát fogyasztana a printerből vagy a golyóstollból , hogy ezt a négy szót "és a nemzeti zászló", ezt a négy szót beilleszthessük egy természetes magyar mondatba, amelyik egyébként is szól az állami zászlóról és szól a címerről.
Tehát én az elmondottakat ezekkel szerettem volna megindokolni. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a valóban pártpolitika-mentes és politika fölötti, semmiképpen sem ilyenfajta megosztottságot tükröző javaslatot gondolják át még egyszer. Hiszen ennek nemcsak jelképisége folytán, érzelmi töltése, az identitás megtartásában való rendkívüli szerepe folytán van igen nagy jelentősége, hanem nagyon szép és tartalmas gesztust is jelentene, másrészt pedig az Országgyűlésnek igazán nem kerül semmibe. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
(15.20)