Hegyi Gyula (MSZP)

1996. június 18.

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Remélem, hogy sikerül olyan felszólalást tennem, amely Sepsey Tamás számára is megéri, hogy itt üljön továbbra is, ahelyett, hogy befejeztük volna a mai ülésnapot.Nekem ebben a szakaszban két módosító indítványom szerepel, elsősorban ezekről szeretnék szólni, aztán pedig néhány szót Jakab Róbertné képviselőtársam két módosító indítványáról. Ő egyébként azért nem tud itt lenni, mert bizottsági ülésen ül. E tekintetben a felvetés részben valóban helyes.

A 74. pontban foglaltakról ma már délelőtt hosszabban vitatkoztunk. Amikor fölsorolja az alkotmány, hogy a szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében milyen nemzetközi egységokmányokat, konvenciókat és chartákat kell figyelembe venni, akkor kimarad ebből az Európai Szociális Chartának a megemlítése. Én beadtam egy módosító indítványt. Az általános vitában is szóltam már róla, hogy miért tartom fontosnak az Európai Szociális Chartának a feltüntetését ebben az alkotmánykoncepcióban.

Sajnálom, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság ezt nem támogatta, és Fodor Gábor képviselőtársamnak a ma délelőtti hozzászólásából arra kell következtetnem, hogy bizonyos zavar vagy bizonytalanság van még a magas alkotmány-előkészítő bizottság tagjainak a fejében is.

Elképzelhető, hogy az én módosító indítványom sem volt pontos. Ez esetben azonban egy kapcsolódó módosító indítvánnyal kellene megoldani. Ugyanis szociális chartája nemcsak az Európai Uniónak van, amelybe felvételt szeretnénk nyerni remélhetőleg felvételt is fogunk nyerni , és akkortól kötelező lesz számunkra a szociális charta, hanem szociális chartája van az Európa Tanácsnak is, amelynek Magyarország 1990 óta tagja. Magyarország volt az egyik első közép-kelet-európai ország, amelyet felvettek az Európa Tanácsba, és mindenképpen méltányos és fontos lenne, hogy a szociális chartát, amelynek keretében mi, az Európa Tanács magyar képviselői tevékenykedünk Strasbourgban, ezt itt, az alkotmánykoncepcióban is megemlítsük.

Magam egyébként tagja vagyok az Európa Tanács szociális bizottságának. Ott e szociális charta alapján tevékenykedünk, ezt kérjük számon különböző kormányokon és szervezeteken. Ezért nagyon sajnálnám, ha kimaradna ennek a megnevezése a magyar alkotmányból.

Hozzá kell egyébként tenni, a szociális chartával kapcsolatban, hogy az Európa Tanács szociális chartájának jelenleg folyik a felülvizsgálata. Az a cél, néhány éven belül azt szeretnénk elérni, hogy az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak a szociális chartája valóban megegyezzen egymással. Elhangzott egyébként Brüsszelben többször tárgyaltam és többször megemlítették , hogy az Európai Unió tagfelvételénél mindenképpen követelménynek tekintik az Európai Szociális Charta, mármint az Európai Unió szociális chartájának a teljesítését.

Ilyen értelemben, ha komolyan gondoljuk, hogy az európai uniós tagságra törekszünk, akkor egyszerűen nem tudom megérteni, hogy egy alkotmánykoncepcióba, ami még nem alkotmány, ami még nem törvény, miért nem lehet az Európai szociális chartát feltüntetni, mint egy olyan egységokmányt, amelyet figyelembe kell venni. Hiszen ez nem jelenti azt, hogy holnaptól minden egyes magyarországi törvényt ennek megfelelően azonnal meg kell változtatni. De hosszú távú célként mindenképpen el kellene fogadni a délelőtti vitát nem akarom újraélezni, úgyhogy nem nevezek meg sem személyeket, sem pártokat , de valóban nagyon szomorúnak tartom azt, hogy vannak olyan erők, amelyek hosszú távon sem gondolják a szociális chartát beillesztendőnek vagy beilleszthetőnek a magyar alkotmányba.

E tekintetben, amennyiben egy kapcsolódó módosító indítvány úgy szólna, hogy az Európa Tanács Szociális Chartáját ezt, gondolom, mindenképpen el kellene fogadni, hiszen tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak, és gondolom, többek között azért vagyunk tagjai, hogy annak elvei szerint tevékenykedjünk és működjünk.

A 117. pontban egy másik módosító indítványomat elfogadta az alkotmány-előkészítő bizottság. Megmondom őszintén, nagyon örülök neki. Magam nem vagyok jogász, és e tekintetben valóban kitüntetőnek érzem azt, hogyha akárcsak egyetlen elfogadott módosító indítvánnyal is, de hozzájárulhattam az alkotmánykoncepció reménybeli elkészítéséhez.

Itt arról volt szó, hogy eredetileg tandíjmentes állami közoktatást ígért az alkotmánykoncepció. Én ehelyett azt javasoltam és nagyon örülök, hogy ezt elfogadták , hogy ingyenes közoktatás említődjék meg, hiszen nemcsak állami intézményekben folyik közoktatás, hanem egyházi és magán-, alapítványi, egyéb oktatási intézményekben is. Valóban nagyon fontos ennek a rögzítése.

Másrészt az ingyenesség és a tandíjmentesség azért nem teljesen ugyanaz. Hiszen az iskoláztatásnak más költségei is vannak, mint a tandíj fizetése, ezt mindannyian jól tudjuk. Erről hosszabban nem akarok beszélni, hiszen elfogadták. Örülök neki.

Nagyon fontosnak tartom és örülök annak, hogy módosításom során bekerült a szabad iskolaválasztás alkotmányos joga. A közoktatási törvény kapcsán tegnap itt éjszakába menően vitatkoztak, vitatkoztunk erről, és örülök annak, hogy a közoktatási törvényben is érvényesül a szabad iskolaválasztás elve, és érvényesül ezek szerint az alkotmánykoncepcióban is. Köszönetemet szeretném kifejezni.

Jakab Róbertné képviselő asszony több módosító indítványt is tett, amelyet sajnos az alkotmány-előkészítő bizottság nem fogadott el. Itt nyilván megfogalmazásbeli, tartalmi, esetleg stiláris kérdésekről is szó lehet. Mégis érdemes ezeket megemlíteni.

A 90. pontban: az eredeti koncepció a diszkrimináció tilalmát úgy mondja, hogy az a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, társadalmi származás stb. szerinti megkülönböztetés tilalma.

Jakab Róbertné képviselőtársunk föltenné a kérdést, ha itt lenne, hogy az alkotmánykoncepció fogalmazói mit értenek fajon. Emberi fajon belüli alfajokat vagy másfajta fajokat? Egyáltalán, miért gondolják helyesnek az alkotmányban a faj fogalmának az emlegetését? Ő ehelyett az etnikai hovatartozást említi, mármint hogy az etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalma. Azt gondolom, hogy ez egy világosabb, tisztább beszéd, és ilyen értelemben magam ugyan ezt nem szúrtam ki a szövegből, nem vettem észre , de mindenképpen támogatom képviselőtársamnak ezt a javaslatát. Szeretném, ha még egyszer végiggondolnák, hogy helyes-e a magyar alkotmányban.

Bizonyos, hogy itt vannak nemzetközi konvenciók, és azoknak az átvételéről van szó. Természetesen nem vonom egy pillanatig sem kétségbe a fogalmazók jó szándékát. Esetleg áthidaló megoldás lehet az, hogy talán benne marad a faj, de mindenképp az etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalma is felmerül.

Nem akarok ilyen triviális példákkal élni, de hát mondjuk a szomszédos országokban, amennyiben a magyar kisebbséget esetleg joghátrány éri, ez nem fajuk miatt történik, hanem etnikai hovatartozásuk miatt.

A másik módosító indítványa Jakab Róbertné képviselőtársamnak, amit én nagyon fontosnak tartok, ez már biztos nem stiláris kérdés, inkább valóban koncepció kérdése. Ő alkotmányos alapelvként szeretné rögzíteni az etnikai identitás szabad megválasztásának, kifejezésének és megélésének jogát.

Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon pontos és egy nagyon finom megfogalmazás. Hiszen az etnikai identitás megválasztása is jog. Sok tekintetben kevert társadalomban élünk, emberek elhagyják országukat, más országban telepednek le, saját etnikai csoportjukban nőnek föl, és egy másik etnikai csoportba házasodnak be. Tudomásul veszik, hogy gyerekeiket ne a saját, az ő őseik, hanem a házastársuk etnikai hovatartozása alapján neveljék tovább. És ilyen értelemben egy etnikai csoportból mintegy átjelentkeznek egy másik etnikai identitásba. Ha meggondoljuk, hogy ezt az Országházat, hogy ezt a szép fővárost, Budapestet kik építették föl 100-120 éve, akkor nagyon-nagyon sok olyan német, szlovák, zsidó és más identitású ember volt, aki önként és szabadon a magyar etnikai identitást választotta. Azt gondolom, mindannyian helyesnek tartjuk ez a jogot.

Ilyen értelemben tehát, nagyon szépen kérném ha kérheti egy képviselő az alkotmány-előkészítő bizottságot, hogy gondolja meg még egyszer ezt, mert az etnikai identitás szabad megválasztása valóban egy modern alkotmányos jog. Természetesen mindenkinek joga van továbbvinni azt az etnikai identitást, amelyben született, noha ennek a szabályozása alkotmányosan nagyon nehéz.

(16.50)

Ugyanakkor azonban alkotmányos jogként kell rögzíteni azt, hogy valaki egy másfajta etnikai identitást válasszon. Éppen egy olyan országban élünk valóban, amely büszke arra, hogy becsüli az idegeneket, de büszke arra is, hogy az asszimilációban, a szabad, önkéntes asszimiláció révén is nagyon-nagyon sok idegen vált magyarrá. És természetesen magyarok is váltak más országokban idegenné. Amikor kényszer, erőszak által történik, akkor tiltakozunk ellene minden lehető eszközzel, amennyiben azonban önként, szabad választás alapján történt, főleg generációkon keresztül, akkor természetesen el kell fogadnunk és büszkék vagyunk mindenképpen minden arra érdemes emberi cselekedetre.

Még egy módosító indítvány van, amelyről röviden szeretnék szólni, nem hosszan, mert szerencsére itt ül mögöttem az előterjesztője, Szili Katalin képviselő asszony. Már utaltam rá egy más összefüggésben, Salamon képviselőtársam módosító indítványa kapcsán, hogy a környezeti jog, az emberhez méltó egészséges környezethez való jog igenis egy modern alapjog. Ennek az alkotmányos rögzítését fontosnak tartom, megint azt tudom mondani, hogy tisztelt tudós jogászokra bízom ennek a pontos meghatározását, hogy az alkotmánykoncepció melyik szakaszában, hogyan kell ezt szabályozni. Gondolom Szili Katalin képviselőtársam sem ahhoz ragaszkodik, hogy pont ebben a paragrafusban így szerepeljen, hanem ahhoz, hogy ez mint alapérték, úgy, ahogy ezt ők megfogalmazták, szerepeljen az alkotmánykoncepcióban.

Természetesen még a 120 módosító indítványról hosszan tudnék beszélni, de valóban szeretnék lehetőséget adni másoknak is, hogy hozzászóljanak, úgyhogy köszönöm figyelmüket és még egyszer külön köszönöm az alkotmány-előkészítő bizottságnak, hogy legalább egy módosító indítványomat elfogadták. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)