Szili Katalin (MSZP)
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A 144. és a 172. ponthoz szeretnék néhány szót hozzászólni, nem megismételve természetesen azt, amit az általános vitában ehhez elmondtam.Én azt gondolom, hogy abból a 380 módosító indítványból, ami bekerült az előkészítő bizottsághoz, elenyésző számban talán négy vagy öt , foglalkozik a környezet ügyével. Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, ha már készítünk alkotmánykoncepciót, elegendő-e, ha ugyanolyan módon szabályozzuk a környezethez való jogot, mint ami a jelenlegiben van, ha csak egy jottányit lépünk előre, akkor, amikor 1992-ben elindult a riói folyamat, megfogalmazták a fenntartható fejlődés követelményét, akkor, amikor mi Európához szeretnénk csatlakozni, én úgy gondolom, hogy szükséges részletesebben megfogalmaznunk azt, hogy mit jelent a környezethez való jog, mit jelent ez az állam részére kötelemként, és természetesen mit jelent az állampolgár részére, és hozzátenném és sorolhatnám a gazdasági élet többi szereplői részére.
Én azt hiszem, abban az esetben, ha már a koncepcióba se fogalmazzuk be mindezeket az igényeinket, elveszítjük annak a lehetőségét is, hogy egyáltalán a normaszöveg szintjén ezek az igényeink megjelenhessenek, s elveszítjük azt is, hogy a következő évezred küszöbén már a harmadik generációs alapjogokhoz tartozó jogok is az alkotmányunkba belefogalmazásra kerüljenek. Én azt hiszem, ha már koncepciót készítünk, ha már új alkotmányt akarunk, akkor szükséges, hogy a következő évezred küszöbén olyan alkotmányt alkossunk, amely mindezeket magába foglalja.
Néhány dologra szeretnék kitérni. Ez a koncepcióhoz Baráth Etele képviselőtársammal megfogalmazott módosító indítványunk kettő darab kiegészítést tartalmaz, ugyanis ma, illetőleg az elfogadott módosító indítványok mindössze az egészséges környezethez való jogot fogalmazzák meg, illetőleg annak a veszélyeztetésével kapcsolatosak. Én azt hiszem, hogy szükséges ma már azok alapján a nemzetközi egyezmények, a globális folyamatok alapján, melyhez egyrészt mi is tartozunk és amelyért tenni szeretnénk, egyrészt a természeti értékek, a természeti erőforrások, a biodiverzitás megőrzésének, védelmének és ésszerű felhasználásának a megfogalmazása.
Szükséges megfogalmazása a környezet védelmének, az ökológiai egyensúly kialakításának, és mind a két módosító indítványunk arra irányult, hogy kiknek a számára kell ezt biztosítanunk, és egyáltalán kiknek a kötelme ma ezeknek a biztosítása.
Van még egy fontos momentum, ami az indítványunkban szerepel. Ez pedig a tájékozódáshoz való jog. Tisztelt Képviselőtársaim! 1995 májusában megalkottuk az új környezetvédelmi törvényt, amiben azt hiszem, hogy egyöntetű volt az az igényünk, hogy az információhoz, a tájékozódáshoz való hozzájutást megfogalmazzuk. Én azt hiszem, hogy harmadik generációs alapjogként egyáltalán ezt az alkotmányos alapjogként történő tükrözése nem elhanyagolható, és megismétlem azt is, hogy a kétezredik év küszöbén, ha valóban új alkotmányt akarunk alkotni, akkor ennek a megfogalmazását én feltétlenül szükségesnek ítélem. Azért is, ha valóban el szeretnénk érni azt, hogy valamennyi szektorpolitikában a környezeti érdekek megjelenjenek, ennek a rögzítése feltétlenül szükséges. És itt azt hiszem nem utalnék mindazokra az egyedi ügyekre, mindazokra az egyedi folyamatokra, amelyeknek a kezelése is rendkívül nehéz ezek nélkül.
Végül tisztelt képviselőtársaim, én nagyon sajnálom azt, hogy nem kerül támogatásra egyetlen módosító indítványunk sem, mondhatom azt, hogy jottányit sem léptünk előre környezeti ügyekben, ahhoz a szabályozáshoz képest, ami jelenleg van. Én sajnálom azt is, hogy a Szocialista Párttól különböző egyetlenegy párt sem támogatta a javaslatunkat, még koncepció szintjén sem. Megismétlem azt, hogy elveszítve annak a lehetőségét is, hogy ez normaszövegben megjelenjen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Általános taps.)