Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt "Az emberi és állampolgári jogok" című fejezetben javasolta, hogy az ott államcélként megfogalmazott emberi jogok kerüljenek át az alanyi jogként biztosított emberi jogok közé.Milyen jogokról van szó?
A munkához való jog, amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos munkabérhez, az egyenlő munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog. A pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog. A szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. A tudomány, a művészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és támogatása. A biztonságos, egészséges környezet kialakítása és védelme. A házasság, a család védelme, ideértve a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztására irányuló jogát. A tisztességtelen piaci verseny tilalma, a verseny biztosítása az államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége egyébként.
Ezek azok a jogok, amelyek ebben a fejezetben államcélként vannak megfogalmazva, de a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint ezeket a jogokat alanyi jogként, alapjogként, tehát az állampolgárok részéről az állammal szemben bíróság előtt kikényszeríthető jogként kell szabályozni.
A felsorolt jogok közül különösen fontosnak tartjuk az alapjogok, tehát, az alanyi jogok közé történő átemelését a munkához való jognak, amelynek tartalma lehet a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos munkabérhez, az egyenlő munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog, és a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog.
A probléma az, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságban a felsorolt jogok túlnyomó többsége az államcélok között maradt, éspedig, az utóbbiakban említett jogcsoport tekintetében, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége vétója akadályozta meg azt, hogy az említett jogok az államcélok közül az alanyi jogok közé kerüljenek.
A munkához való jog tekintetében egy kis előrelépés történt, éspedig az, hogy alanyi jog lett a munkához való jog elemei közül a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása. Nagyon jó, hogy ez alanyi jog lett, azonban ez rendkívül kevés ahhoz képest, amiket felsoroltam, és amiket a KDNP szerette volna, ha államcélból alanyi joggá válik.
Államcél lett a minél teljesebb foglalkoztatás elősegítése. Ezt viszont helyeseljük, ezzel egyetértünk. Egyetértünk azzal is, hogy a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog egészüljön ki a testedzéshez való joggal. Ezt a javaslatot mi támogatjuk. Természetesen azzal is egyetértettünk, hogy a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztására irányuló joga alanyi joggá vált, a házasság és a család védelme pedig jobb pozícióba került, mert az államcélok közül az alapvető elvek című részbe helyeződött át. Sajnos azonban, mint mondtam, a felsorolt jogok túlnyomó többsége maradt az államcélok között, és nem vált alanyi joggá.
Mindezzel kapcsolatban ki kívánom emelni, hogy az emberi jogok egyetemes, nemzeti és nemzetközi rendszerét ma már, mint erre többen utaltak a felszólalásaikban, több generáció alkotja. A klasszikus szabadságjogokon kívül, melyek többek között a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság és az egyesülési szabadság, tehát e klasszikus szabadságjogokon kívül az európai társadalomfejlődés során kialakult a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak egy olyan generációja, amely jogcsoport szervesen beépült a mai európai államok alkotmányába. Ez a jogcsoport, ez a rendszer, tehát a klasszikus és a szociális jogok együttvéve, az egyes alapjogtípusok alkotmányba kerülésének történelmi dátumától függetlenül, egységes és oszthatatlan, s azonos alkotmányos védelemben részesül, és közöttük például, alanyi jogi jellegükben nem is tehető különbség az alkotmány szintjén.
(17.40)
A gazdasági, szociális és kulturális jogok a XX. század elején fogalmazódtak meg alapjogként, tehát alanyi jogként, bíróság előtt kikényszeríthető jogként, az első szociális szellemű alkotmányokban. Jellemző e szociális jogcsoport léte az erős szociális beállítottságú és kultúrájú európai államokra. Az utóbbi évek alkotmányozása pedig már egyértelműen, az általam is említett, szociális jogok kiteljesedése irányában mutat Európában, és egyenértékű emberi jognak tekinti e jogcsaládot a nemzetközi jog és a nemzetközi dokumentumok is.
A jelenlegi alkotmánykoncepció alapjog katalógusában intézményesen sajnos leértékelődtek a második generációs jogok, tehát a szociális jogok. E jogokat általános államcélként fogalmazza meg az alkotmánykoncepció, ez pedig jogvisszavonást jelent, amit a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint, az alkotmányozó nem tehet meg. Az ilyen megfogalmazás, tehát, a szociális jogoknak puszta államcélként történő megfogalmazása ellentétes, és szembemegy a nemzetközi alkotmányozási irányokkal, a különböző erre vonatkozó nemzetközi dokumentumokkal. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt határozottan igényli a szociális jogok alkotmányos diszkriminációjának a megszüntetését.
Salamon László egy felvetésére szeretnék közben reagálni. Azt mondta, hogy a szociális jogok közül a szociális biztonsághoz való jog, véleménye szerint, nem fogalmazható meg alanyi jogként. Nos, véleményem szerint igenis megfogalmazható, különösen a koncepció szintjén megfogalmazható, hiszen most az alkotmánykoncepciójáról van szó. Az pedig egy más kérdés, hogy a végleges normaszövegben majd természetesen konkretizálni kell ennek a tartalmát, hogy mit értünk a szociális biztonsághoz való jogon. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint itt az alapszintű szociális biztonsághoz és egészségügyi ellátáshoz való jogot kell alanyi joggá tenni, és a koncepcióban, a végleges normaszövegben pedig ennek a konkrét tartalmát kell megállapítani.
Mivel ez az egész problematika, tehát a szociális jogok kérdése, a második, harmadik generációs jogok kérdése részletesen indokolásra került az előzőekben, a koncepció alkotmányos vitájában is, és részben most a részletes vitában is, ezért most részletesen nem kívánok ismét ezek indoklására kitérni, hogy miért kell ezeket alanyi joggá tenni az alkotmányban. Mindenesetre azt le szeretném szögezni, hogy Magyarországon a rendszerváltozásnak alapvetően kettős célja volt 1989-ben, illetőleg 1990ben. Az egyik fő célja volt a rendszerváltozásnak a hatalom demokratikussá tétele, tehát a diktatórikus hatalomgyakorlás felváltása demokratikus hatalomgyakorlásra.
A másik fő célja, ezzel egyenértékű fő célja volt a rendszerváltozásnak a szociális piacgazdaság kiépítése, tehát a szocialista tervgazdaság helyett a szociális piacgazdaság kiépítése. Az első cél, tehát a hatalom demokratikus gyakorlása, lényegében, a demokratikus többpártrendszer kialakulásával illetőleg deklarálásával megvalósult. A második cél viszont, a szociális piacgazdaság kiépítése, annak ellenére nem valósult meg, és az alkotmánykoncepcióban sem ebben az irányban haladunk, hogy valamennyi politikai párt, aki itt a parlamentben van, a választási programjában a szociális piacgazdaság kiépítését tűzte ki célul. Sőt, a kormánypártok is ezt nyilvánították ki, a kormányprogramban magában is ez szerepel, hogy a szociális piacgazdaság kiépítésére törekszenek. Ezzel szemben ez az alkotmánykoncepció nem a szociális piacgazdaság kiépítésére törekszik.
Ha tehát a szociális jogok jelentős része nem alanyi jogként kerül az alkotmányba, akkor egyáltalán nem is beszélhetünk korszerű európai szociális piacgazdaságról, akkor Magyarország vissza fog zuhanni egy 150-200 évvel ezelőtti elavult liberális piacgazdaságba (Dr. Toller László nevet.), amelyből hiányzik teljes mértékben a szociális szempont, és amely a magyar munkavállalók milliót fogja szociális szempontból védtelenné és kiszolgáltatottá tenni. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt elengedhetetlennek tartja, hogy a korszerű nyugat-európai szociális államnak és szociális piacgazdaságnak megfelelően a szociális jogok, amelyeket említettem, a magyar alkotmányban alanyi jogként szerepeljenek. (Szórványos taps.)