Salamon László (független)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E vitaszakaszban a 185-ös számú módosító indítványomat kívánom megindokolni. Ez a módosító indítvány tulajdonképpen valóságos tematikája szerint az Alkotmánybíróság témaköréhez tartozik, azonban itt található a koncepciónak az a szövege, ahol először felmerül egy olyan kifejezés, ami már előrevetíti ennek a kérdésnek a vitáját. Engedtessék meg, hogy felolvassam az említett szövegrészt. "A jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelező erejét." Az én módosító javaslatom látszólag egy apróságnak tűnik arra irányul, hogy a jogszabály megsemmisítése kifejezés helyett a jogszabály hatályon kívül helyezése szerepeljen itt. Mi van e javaslat mögött? A javaslat megértése szempontjából hivatkoznom kell az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan kialakított bizottsági álláspont egy igen lényeges elemére. Az alkotmány-előkészítő bizottságban, amikor kialakítottuk a koncepciót, ötpárti egyetértés jött abban létre, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló eszközeivel úgy dolgozzék, hogy a jogalkotás funkcióját ne vegye át. Tudniillik, felmerültek olyan észrevételek nemcsak az alkotmányozás kapcsán, hanem már korábban is , hogy az a módszer, az az eszköz, amely az alkotmányellenesség kiküszöbölésére, gyakorlatilag olyan út választását teszi lehetővé, amely úttal az Alkotmánybíróság magát a jogszabály szövegét megváltoztatja, ez tulajdonképpen már túllép az Alkotmánybíróság elvi értelemben vett funkcióján.
Túllép azon, hogy elbírálja a norma alkotmányosságát, és többet valósít meg, az alkotmányellenesség elhárításával tulajdonképpen jogot alkot.
(17.50)
Egy példát szabadjon említenem. A lakásjogszabályok kapcsán volt egy olyan panasz az Alkotmánybíróság működését illetően, hogy a különböző tulajdoni formákkal kapcsolatosan a kérelmező, a panaszt tevő kifejtette azt az álláspontját, hogy a lakástulajdon különböző formái közti megkülönböztetés és az, hogy a jogi szabályozás különbséget tesz a lakástulajdon különböző formái között, alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság helyt adott ennek a panasznak, magáévá tette ezt az érvelést, és egyben intézkedett a sérelem elhárításáról, mégpedig oly módon, hogy a főszabállyal szemben megállapított kivételek köréből törölte egy adott tulajdoni forma kivételként történő megjelölését.
Odáig nem vitatott a dolog, hogy az Alkotmánybíróságnak természetesen joga, kötelessége, feladata azt elbírálni, hogy a főszabállyal szembeni kivételek körében a tulajdoni formák szerinti megkülönböztetés alkotmányellenes. Azonban, amikor ennek orvoslására vállalkozott ily módon, hogy kihirdette ítéletében vagy határozatában, hogy holnaptól, tehát amikor az ítélet érvénybe lép, kezdve ezt a kivételt nem létezőnek kell tekinteni, beavatkozott a lakásjog megalkotásának a munkájába. Ezt a hatáskört magához vonta és jogot alkotott. Ezt nem tehette volna meg. Miért? Mert elvileg ennek az alkotmánysértésnek kétféle kiküszöbölési módja lehetséges.
Az egyik valóban az, amit az Alkotmánybíróság tett. De ez nem az egyedüli módja. A másik módja lehetett volna az, hogy azt mondja a jogalkotó, hogyha, kérem szépen, én ilyen kivételeket nem létesíthetek, mert az alkotmányellenes, akkor nekem a főszabályra sincs szükségem. Annak eldöntése pedig, hogy az alkotmánysértést úgy küszöbölöm ki, hogy akkor meg se alkotom a főszabályt és akkor természetesen az egész problémakör szabályozási körön kívül kerül, nincs alkotmánysértés , vagy úgy hárítom el, ahogy azt az Alkotmánybíróság tette, ezt jogalkotónak kell eldöntenie.
Mindebből következik, hogy ez majd bizonyára a normaszöveg megfogalmazásakor fog felmerülni, fog igazán egy újabb, számunkra próbát jelentő problémát és feladatot képezni , az nem járható út, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség kiküszöbölése érdekében, a jogszabály szövegébe valamilyen beavatkozást tesz és abba valamilyen változást eszközöl.
Többek között erre gondoltunk akkor, amikor kimondtunk az alkotmánykoncepciójában, és ez egy elfogadott, öt párt által támogatott tétel sőt, akkor még a kisgazdák is részt vettek, tehát hat párt által támogatott tétel , hogy az Alkotmánybíróság nem oldhatja úgy fel az alkotmányellenességet, hogy egyben jogot alkosson. Amit mondtam, az egy adott példa erre, de más példákat is lehet mondani. Mert, mondjuk, adott esetben egy jogszabály megsemmisítése például a jogrendszeren belül, mivel a jogszabályok között összefüggések vannak, önmagában is jogalkotásnak minősül.
Én erre a problémakörre gondolok akkor, amikor azt mondom, hogyha az alkotmányellenesség következményeinek elhárításáról beszélünk, akkor ne a jogszabály megsemmisítése mint terminus technicus merüljön fel, hanem az alkotmányellenesség kiküszöbölése kifejezést használjuk, vagy adott esetben a jogszabály hatályon kívül helyezését, amibe beleértendő, hogy a jogalkotó jár el, és az helyezi hatályon kívül a jogszabályt.
Még egyszer mondom, itt ennél a pontnál első pillantásra lehet, hogy csak egy stilisztikai javításnak tűnik, nem erről van szó, nagyon is kőkemény tartalmi üzenete van ennek a módosító javaslatnak. Nem lehet elszakítani az Alkotmánybíróság eszközeivel kapcsolatos pontos és végleges állásfoglalásunktól. Én ezt azért terjesztettem elő, hogy ahhoz igazítsam a koncepció szövegét, amit már elfogadtunk, nevezetesen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség elhárítása érdekében a jogalkotás funkcióját nem vállalhatja magára, az erre feljogosított szervtől nem vonhatja el. Ez a kifejezés, ez a terminus technicusra vonatkozó javaslat tehát ezt kívánja szolgálni. Köszönöm szíves figyelmüket.