Egerszegi László (MSZP)
DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. A Salamon képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék röviden csatlakozni. Nekem az a megítélésem, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy bekerül vagy nem kerül be az érdekegyeztetés garanciális okokból az alkotmányba. A társadalmi szervezeteknek is igen rossz tapasztalatai vannak azzal kapcsolatban, hogy minden kormány, és nemcsak az utóbbi két évben, hat évben, 46 évben, 146 évben, de minden kormány igen nagy jelentőséget tulajdonított az érdekegyeztetésnek. Ugyanakkor úgy látták a társadalmi szervezetek, hogy nem veszik őket hogy úgy mondjam megfelelő módon figyelembe, és ezért ragaszkodnak a társadalmi szervezetek az alkotmányos garanciához. Ez az egyik dolog.
Igaza van Salamon úrnak abban, hogy nincs kialakult rendje az érdekegyeztetésnek, de én azt hiszem hogy soha nem lesz véglegesen kialakult rendje az érdekegyeztetésnek. Ha például a munkaügyi probléma vagy a foglalkoztatási helyzet enyhül, akkor nem lesz szükség teszem azt munkaügyi tanácsokra, amelyik a munkaügyi érdekegyeztetést végzi. Tehát az én nézetem szerint egy állandóan változó struktúrát jelent az érdekegyeztetés, ez megnehezíti az alkotmányban való szerepeltetését, az kétségtelen.
Az a véleményem és ezt szeretném még kihangsúlyozni , hogy nem látjuk még igazán, hogy hogyan kellene az alkotmányban az érdekegyeztetéssel foglalkozni. Annak, véleményem szerint, az a legfőbb oka, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság nem foglalkozott megfelelően vele. Gyakorlatilag a kérdésnek a tudományos feldolgozása és az elemzése sem történt meg megfelelően ahhoz képest, ahogyan az alkotmány más részeinek a tudományos feldolgozása megtörtént.
Abban az esetben, hogyha szakértői anyagoknak a megfelelő (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő lejártát.) feldolgozásával és kidolgozásával bizonyosodna be az, hogy nem lehetséges ennek a kérdésnek az alkotmányos rendezése, akkor azt mondom, hogy akkor vessük el. De pillanatnyilag nem ez a helyzet. Köszönöm szépen.