Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Három módosító javaslattal szeretnék foglalkozni: a 201., a 202. és a 194. javaslattal.Tegnap még itt Isépy Tamás képviselőtársam azt mondta, hogy Nobel-díjat kapjon az, aki újat tud mondani ebben a vitában. Ehhez képest tegnap is meg ma is elég sokan vagyunk, akik nem a Nobel-díj reményében, de azért hozzászólunk az egyes módosítási javaslatokhoz, bízván abban, hogy esetleg mégis megértő és hallgató fülekre találunk, s a kormánypártok soraiban is lesznek olyanok, akik esetleg a frakciójukat meg fogják tudni győzni arról, hogy bizonyos módosító javaslatokat indokolt támogatni.
Az egyik ilyen módosító javaslat, amely bár elnyerte a bizottság támogatását, Salamon képviselőtársamé, amely részben Balsai István és az én magam által beadott módosító javaslatot is magában foglalja, a külföldön élő magyarok választójogának gyakorlásáról. Bár elnyerte a támogatást, mégis azért kell szólni, mert tegnap Bauer képviselőtársam mintha sejtetni engedte volna, hogy mégsem úgy lesz az a dolog, ahogy a módosító javaslatnak a támogatásakor vélni lehetett. Mégsem fognak kapni a külföldön élő magyarok választójogot, itt mindig állampolgárságra kell gondolni, hanem úgy tűnt az ő szavaiból, mintha csak azok kapnának, akik Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkeznek, de ideiglenesen külföldön tartózkodnak.
Ez az a pont, ami miatt én úgy gondolom, hogy bár a módosító javaslat támogatást nyert, mégis meg kell szólalni, mégis nagyon világosan meg kell fogalmazni, hogy mi nem arra gondolunk, hogy akik ideiglenesen Magyarország határain kívül tartózkodnak, a külképviseleteken dolgoznak, egyéb helyeken munkát vállaltak vagy pedig éppen szabadságukat töltik, azok gyakorolhassák a választójogukat, hanem bizonyos feltételek mellett azok a magyar állampolgárok, akik egyébként állandó lakóhellyel Magyarországon nem rendelkeznek.
Tudniillik őszintén megmondom önöknek, igen sérelmes az a jelenlegi állapot, hogy az első kategóriát is kizárták elődeink a választójognak a gyakorlásából. Tehát azokat, akik Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkeznek, csak ideiglenesen tartózkodnak külföldön. Más országokban erre nincs példa igazából. Még a tőlünk délebbre levő egykori szocialista országok közül is volt, amelyik meg tudta tenni, hogy a külképviseleteken lebonyolították a szavazást akkor, amikor éppen szükség volt arra, hogy a külföldön tartózkodó állampolgáraik is szavazhassanak. Tehát ez a része számunkra evidencia, hogy bele kell kerülni az alkotmányba, illetőleg a választójogi törvény módosítása során nekik meg kell adni azt a lehetőséget, hogy gyakorolhassák a választójogukat.
A másik terület az, ahol úgy érzékeltük, hogy előrelépés történt. A másik terület, hogy úgy gondoltuk, meghallgatásra talált a határon túl élő jelenlegi magyar állampolgároknak a kérése, amire volt egyébként miniszterelnöki biztatás is, hogy ők is élhetnek majd a választójogukkal, hisz magyar állampolgárok, állampolgárságuktól ha megfosztották időlegesen őket, ennek a helyreállítása az elmúlt négy év alatt megtörtént, és ők szeretnének élni ezzel a jogukkal.
Én szeretném eloszlatni azokat a félelmeket, azokat az aggályokat, amelyek szerint itt több millió külföldön élő magyar állampolgár fogja a választójogát gyakorolni. Ez nem így van. Biztos, hogy azok fognak élni ezzel a lehetőséggel, akik figyelemmel kísérik Magyarország belpolitikai eseményeit, akik ma is felelősséget éreznek az ország sorsa iránt és ezt befolyásolni szeretnék szavazatukkal.
Ők azok, akik lehet, hogy Magyarországon adót nem fizetnek, de a magyarországi segélyszervezeteknek igen jelentős adományokat adnak, ők azok, akik a határokon túl magyar egyleteket, magyar kulturális köröket, magyar művelődési klubokat szerveznek, fenntartanak és ápolják a magyarságtudatot.
Én úgy gondolom, hogy ez az ország nem engedheti meg magának ilyen vészesen fogyó lélekszám mellett , hogy egy gesztus értékkel ne kösse magához azokat, akik jelenleg a határokon kívül élnek, kívül élő magyar állampolgárok, de mégis ehhez az országhoz tartoznak, kinyilvánítják ezt a tartozásukat, és ennek az egyik gesztus értékű módja, a hazához való tartozásnak az, hogy szavazhatnak is.
Balsai István képviselőtársam tegnap már említette, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem arra gondolt, hogy egyéni képviselőjelöltekre szavazhassanak. Ezt a kérdést a választójogi törvény módosítása során mint technikai kérdést kell kezelni. De, hogy kell neki választójogot biztosítani, hogy legyen egy lista álláspontunk szerint erre az országos lista a legmegfelelőbb , amire szavazhatnak, én úgy gondolom, nem képezheti vita tárgyát.
A másik módosító javaslat, amit nem támogatott a bizottság, 201. szám alatt Jakab Róbertné módosító javaslata. Azért kell ezzel a kérdéssel foglalkoznom, mert számomra úgy tűnik, mintha kényes kérdésnek tekintenénk, meg akarnánk kerülni és inkább nem szólnánk róla. Méghozzá az a módosító javaslata volt képviselőtársamnak, hogy a legfontosabb szabályok között sorolják fel a nemzetiségi képviselők megválasztásának alapelveit is.
A kérdés azért kényes és bonyolult, mert az Alkotmánybíróság döntése óta az Országgyűlés alkotmányos mulasztást követ el, amiért nem alkotja meg a nemzetiségi képviselők megválasztására vonatkozó szabályokat.
Képviselőtársaim közül néhányan, akik a korábbi Országgyűlésnek tagjai voltak, tudják, hogy a korábbi Országgyűlés, a korábbi kormányzat tett erre egy kísérletet. Nem sikerült ez a kísérlet, hisz akkoriban a kormánykoalíció nem kétharmados többséggel kormányzott, ezért egy kétharmados törvényt csak akkor lehetett volna megszavaztatni, ha megvan az akkori ellenzéki pártok közül néhánynak a konszenzusa. Ez nem volt meg, így nem sikerült megoldani a nemzetiségi képviselőválasztást. Ettől függetlenül az Alkotmánybíróság döntése jelenleg is hatályban van. Az Alkotmánybíróság abból az alkotmányos alapjogból, amely szerint megilleti a Magyarországon élő nemzetiségeket a képviselethez való jog, levezette, hogy véleménye szerint ez az országgyűlési képviselethez való jogot jelenti, méghozzá egyéni képviselőkénti formában.
(8.40)
Lehet vitatkozni egyébként ezzel az alkotmánybírósági döntéssel, mint minden szinte minden , alkotmánybírósági döntéssel. De számunkra kötött ennek a döntésnek a jogi hatása. Az alkotmánysértő állapotot valamilyen módon meg kell szüntetni. Lehet úgy is megszüntetni, hogy az Országgyűlés ki fogja mondani, hogy a nemzetiségeket, a hazánkban élő etnikai és nemzeti kisebbségeket nem országgyűlési képviselői választási jog illeti meg, mint egyfajta etnikumot, nemzetiséget, kisebbséget. Tehát ki lehet mondani az alkotmányban, az alkotmány módosításával, hogy az Országgyűlés úgy gondolja: a kisebbségek, mint kisebbségek ne küldhessenek képviselőt az Országgyűlésbe.
Ehhez viszont hozzá kell akkor nyúlni ahhoz a szabályhoz, amelyből az Alkotmánybíróság levezette ezt a jogot. Vagyis hogy ha a kisebbségi jogok között még "Az emberi és állampolgári jogok" fejezetben van ez korporálva, meghagyjuk a képviseleti jogosultságot, és ez benne marad így az új alkotmányban anélkül, hogy rendelkezés történne a választójog módosítása során, hogy hogyan és miként lehessen megválasztani kisebbségi képviselőket. Az Alkotmánybíróság ismételten azt fogja mondani, hogy az alapjogok között szerepel a kisebbségeknek a képviselethez való joga, miután erről nem történik jogszabályi rendelkezés, ebből következik, hogy ismét alkotmányos mulasztásban van az Országgyűlés és rendelkezni kellene erről.
Úgy tűnik számomra, amikor a 201. javaslatot elutasította a bizottság és nem támogatta, hogy alkotmányos szinten meg kell jeleníteni a nemzetiségi képviselők megválasztásának alapelveit, akkor a bizottság olyan álláspontra helyezkedett, hogy ne legyen kisebbségi képviselő a Magyar Parlamentben.
Ennek viszont a konzekvenciáját nem gondolta végig, hogy az alapelvekből akkor ki kell venni a képviseleti jogot, vagy módosítani kell, hogy ez a képviseleti jog nem közvetlen országgyűlési képviseletet jelent. Mert ez az értelem is belefér a szövegbe. Az Alkotmánybíróság másként értelmezte, de önmagában a képviseleti jog az nem azt jelenti, hogy közvetlenül képviselőként lehessen valamelyik kisebbséget képviseltetni.
A kérdés az azért kínos, mert a határokon túl élő magyarok esetében rendelkeznek képviselettel az ottani országoknak a törvényhozásában, csak nem kisebbségi alapon. Ezt el kell mondani és nagyon világosan le kell szögezni. A határon túl élő magyarok létszámukat tekintve olyan mértékben tudtak a választásokon sikerrel szerepelni, hogy ennek következtében van képviselőjük az ottani törvényhozásban. Nem pedig oly módon, hogy mint kisebbség adhasson számarányától függetlenül képviseletet.
A probléma a számarány miatt is felmerül, hisz a hazai kisebbségeknek a létszáma igen változatos képet mutat . Van félmilliónál nagyobb létszámú kisebbség is és van néhány ezres vagy tízezres számú kisebbség is.
A kisebbségi közalapítványban is igen nagy gond jelenleg, hogy mindegyik kisebbség egy szavazattal rendelkezik. Ha kisebbségenként mindegyik kisebbség egy képviselőt küldhetne az Országgyűlésbe, ez meg az arányos képviseletnek lenne a tagadása, a negációja. Ezt a kérdést biztos, hogy át kell gondolnunk, de viszont azon a szinten, ahol jelenleg vagyunk én úgy vélem , ellentmondás van a koncepcióban.
Vagy akarunk kisebbségi képviseletet és akkor elfogadható Jakab Róbertné képviselőtársamnak a módosító javaslata, hogy ennek a választásnak legalább az alkotmányos alapelveit próbáljuk meg rögzíteni. Ha nem, akkor viszont hozzá kell nyúlni az alapjogi részhez és a kisebbségek jogainál nem megszünteti a képviseletet, hanem valamiféle jelzővel érzékeltetni, hogy adott esetben ez a kisebbségeknek az országgyűlési biztosa is lehet, aki jelen lehet az Országgyűlés ülésein. Adott esetben, ha az Országgyűlés hozzájárul még föl is szólalhat, és be is számol a kisebbségek jogi helyzetéről, minden évben az Országgyűlés emberi jogi bizottságának. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghallgatja a kisebbségi biztost egyéb biztosokkal együtt. Tehát elképzelhető a képviseletnek egyfajta transzformálása az országgyűlési biztoson keresztül. Csak erre megfelelő jogi megoldást kell találni.
A harmadik, amiről nagyon röviden szeretnék szólni, bár nagyon fontosnak tartom: az a módosító javaslat, amit Balsai István képviselőtársammal együtt nyújtottunk be.
Bizonyos félelmek és aggályok miatt szeretnénk, hogyha az alkotmánykoncepció nem azt tartalmazná, hogy a választási mód legfontosabb szabályait kell az alkotmányban rögzíteni, hanem ki is mondaná, hogy melyek azok a legfontosabb szabályok.
A jelenlegi koncepció megfogalmazásából szakemberek számára azt hiszem egyértelmű, hogy egy űr van a választási részben. Egy űr van, mert a pártok nem tudtak egymással megegyezésre jutni, ezért egy elegáns mozdulattal tovább passzolták a labdát hogy sporthasonlattal éljek , és a vitának a lehetséges megoldását áttették a normaszövegezésnek az idejére.
Az alkotmányban biztos, hogy valamiféle alapvető szabályokat rögzítenünk kell. Most az a kérdés, hogy a legalapvetőbb szabályokban most tudunk-e konszenzusra jutni, mert én kétleném, hogy ha most nem tudunk, akkor két vagy három hónap alatt tudunk-e.
Ez egy azért lényeges kérdés, mert annak ellenére, hogy hatpárti tárgyalások folynak az alkotmánynak a szövegéről, hogy sok esetben kompromisszumokat fogadott el a Magyar Demokrata Fórum is a jelenlegi hatályos alkotmánykoncepció szövegében. De biztos, hogy vannak olyan dolgok, amelyekből nem lehet engedni. Amelyek nem képezhetik véleményünk szerint kompromisszum tárgyát, és hogyha itt nem sikerül előrelépést elérnünk, akkor elképzelhető, hogy vissza kell lépnünk a folyamattól, mert akkor az egész alkotmány, az új alkotmány az tényleg egy fügefalevél lenne. Egy olyan sikerként előadott jogalkotási tény, amely számunkra elfogadhatatlan, mert nem tartalmazza azokat az alapértékeket, amelyeket mi magunkénak vallunk.
A választójogi rész az azért fontos, mert egy demokrácia számára az időközönkénti választások biztosítják azt, hogy a hatalom sosem válhat egyeduralkodóvá. A hatalomnak a kontrollja az mindig a választott képviselet, jelen esetben az Országgyűlés. Ha ennek az Országgyűlésnek a megújítása, a négyévenkénti választások során nem biztosítja a szabad, a tisztességes választásokat, hogy olyan személyek kerüljenek be, akiket tényleg a választópolgárok küldenek, akik elhivatottsággal rendelkeznek, akik értenek a dolgokhoz és az ország érdekében kívánják igazgatni, akár felügyelni a kormányt és részt venni az Országgyűlés munkájában, akkor a demokráciának az alapintézményei sérülnek. És akkor visszaesünk abba az időszakba, amit az elmúlt negyven évvel lehet megjeleníteni. Amikor formálisan az alkotmányunk biztosította az általános, titkos és egyenlő választójogot. Voltak képviselők is, eleinte listások, aztán egyéniek. De mindez formális volt, tehát az Országgyűlés nem gyakorolt ellenőrző hatalmat, valójában a párt volt az, amelyik itt a hatalmat gyakorolta.
Azért kívánjuk az alapelvek között már a koncepció szintjén rögzíteni az egyéni és listás képviseletet.
(8.50)
Azért kívánjuk, hogy már most szóljunk arról, hogy igenis van parlamenti bejutási küszöb, hogy van országos lista és területi lista, és ezeknek bizonyos aránya is rögzítést kell hogy nyerjen, hogy a képviselőjelölésről az alkotmánykoncepcióban már valamiféle szöveget kell megjeleníteni, hogy a választásoknak a kétfordulós jellegét is az alkotmánykoncepció rögzítse.
Ezeket azért mondjuk, mert véleményünk szerint valóban elfogadható a demokrácia intézményeit hosszú távon garantáló alkotmány, elfogadhatatlan anélkül, hogy ezek ne szerepelnének. És ez nemcsak a jelenlegi ellenzéknek az érdeke. Ez a jelenlegi kormányzó pártoknak ugyanúgy az érdeke, mert váltógazdálkodást tapasztalván a környező fejlettebb, fejlett demokratikus országokban, egyértelmű, hogy egyetlenegy párt, vagy egyetlenegy koalíció hosszú időre nem tudja kisajátítani a kormányzást. Ők is kerülhetnek ellenzéki helyzetbe, és az alkotmányos alapelvek, az alkotmányos garanciák a mindenkori ellenzék és a mindenkori kormánypártok számára biztosítják azt, hogy tiszta szabályok alapján fog megtörténni a választás, és azoknak az eredményeit senki sem fogja kétségbe vonni.
Salamon László képviselőtársam részletesen szólt a garanciális jellegű módosításáról. Ezzel kapcsolatban én a bizottsági ülésen részletesen kifejtettem bizonyos aggályaimat, úgyhogy én a plenáris ülést ezzel nem kívánnám terhelni, miután a bizottság nem támogatta ezt a javaslatot. Én megköszönöm elnök úrnak, képviselőtársaimnak a megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)