Csépe Béla (KDNP)

1996. június 19.

CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! "A közpénzek" című fejezetnek az ajánlás szerinti számokat mondom; 252., 255., 265. pontjához szeretnék egy-két gondolatot fűzni. Valamint a Kutrucz Katalin által felvetett problémához is végezetül.A 252. számú módosításban mi kezdeményeztük azt, hogy ne kerüljön bele a koncepcióba az a képtelenség mert mi annak tartjuk , hogy szabályozni kell az alkotmányban az állami költségvetés tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait. Ezt a mondatot szerettük volna kivetetni a koncepcióból, de az alkotmány-előkészítő bizottság nem támogatja ezt a javaslatot.

Mi úgy gondoljuk, hogy az államháztartási törvény hivatott arra, hogy ezt meghatározza. És ezek változhatnak is lehet hogy évente vagy kétévente , de ezek nem annyira időtálló dolgok. Mi úgy gondoljuk, hogy az alkotmányban a költségvetési jog alapjait kell rögzíteni, és most a szabályozási elvekben mindössze ezt a mondatot kell beírni, részletezés nélkül. Tehát a költségvetési jog alapjait, és nem pedig a költségvetés tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait.

A másik, ami szintén ebben a módosításban szerepel mi úgy gondoljuk , hogy az alkotmányban a költségvetési törvényjavaslat benyújtásának a határidejét érdemes szerepeltetni a határ napját , mert ezzel alkotmányos rangra emelünk egy egyébként törvényszintű meghatározást, ami jelenleg is megvan az államháztartási törvényben.

Mert a jelenlegi szabályozási elvekben lévő mondatot azt továbbra is szükségtelennek tartjuk, mely szerint: "A kormány a törvényben előírt határidőben köteles a költségvetési törvényjavaslatot benyújtani." Hát ez természetes dolog, ezt nem szükséges alkotmányban megerősíteni. És külön törvényben van egy határidő, akkor azt a kormány köteles betartani. Akkor már emeljük ki ebből a legfontosabbat, a benyújtási napot, és azt esetleg rögzítsük az alkotmányba. Ezt a javaslatunkat az alkotmány-előkészítő bizottság sajnos nem támogatta, kérjük az átgondolást és esetleg a támogatást.

A másik javaslatunk a 255. számú. Ez már zöld utat kapott, mert ezt a bizottság támogatta. Erről röviden csak annyit, itt is, a részletes vitában, hogy mindenképpen szükségesnek tartjuk azt, hogy: ha az Országgyűlés nem fogadja el az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá zárszámadási törvényt, akkor a kormány köteles bizalmi szavazást kérni lényegében saját maga ellen itt a parlamentben. Ennek az az alapja, hogy akkor már elég súlyos helyzet van az országban, hogyha egyáltalán nincs költségvetési törvény, ha nem sikerült megalkotni az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, akkor lehetségesek olyan előírások, hogy az élet ne álljon meg, valamiképpen menjen tovább. De akkor már mi ezt olyan súlyos helyzetnek ítéljük meg, hogy egy bizalmi szavazás szükséges ehhez.

Ugyanúgy a zárszámadást, az éppen olyan fontos, mint a költségvetés. A közpénzek kezelésének egyik legfontosabb dokumentuma a zárszámadás, ugye a kormánynak lényegében el kell számolni a költségvetés végrehajtásával. Tehát itt is a bizalmi szavazást tartjuk szükségesnek, de örömmel üdvözöljük, hogy ezt az alkotmány-előkészítő bizottság támogatta.

Nem támogatta viszont a harmadik, általam szóba hozandó módosító indítványt, mely arról szól, hogy a jegybank független a kormánytól, de a mi módosító indítványunk szerint szükséges lenne odavenni még: de köteles a kormánnyal együttműködni az erre vonatkozó törvény szerint.

Én szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló jelenleg is érvényben lévő törvényt, a pénzintézeti törvénycsomagot az előrejelzések ellenére nem terjesztették be, tehát a parlament nem tudott már itt, nyári szünet előtt ezekkel foglalkozni. Ősszel kerül sor erre valószínűleg, és mi nem szeretnénk azt, hogy ez, mint egy ilyen prekoncepcionálisan megelőzze a Magyar Nemzeti Banknak a jogállását és a külön törvényben szabályozandó dolgokat.

Tehát mi mindenképpen szükségesnek tartjuk azt, hogy utalás legyen itt a szabályozási elvekben arra, hogy van mégis egy külön törvény, és abban foglaltak szerint működik a Magyar Nemzeti Bank, tehát a Magyar Nemzeti Banknak sem lehet egy abszolút függetlensége ebben az országban. Sajnos, az alkotmány-előkészítő bizottság ezt a javaslatunkat nem támogatta, kérjük ennek is az újbóli átgondolását.

Végül szeretnék egy-két gondolatot fűzni a Kutrucz Katalin által elmondottakhoz. Mi is úgy gondoljuk, hogy azt mindenképpen el kell kerülni, hogy egy alkotmányjogi, pláne egy szabályozási elv elfogadással vagy hát maga az alkotmány elfogadása után valami olyan helyzet álljon elő az országban, amely a magyar adórendszert lebénítja. Ez egy képtelenség. Azt hiszem, hogy erre nem gondolt senki. Ezért megfontolandó valóban ez, mert az adóbevételeknek ugye egy jelentős része az itt fogyasztó külföldieknek a befizetése, ami nem közvetlen adóbefizetés, de azáltal, hogy itt fogyasztanak, s ez egy tetemes összeg lenne, hogyha áfa-visszatérítést kellene nekik adni a határon, azért mert itt elfogyasztott egy feketét vagy bármi mást.

Tehát jogos ez a felvetés, és megfontolandó valami olyan szövegnek a rögzítése, amely természetesen rögzíti a közteherviselés elvét, de ugyanakkor nem vezet oda, hogy a jelenleg funkcionáló magyar adórendszer amelyben sok hiba van , de alapjaiban mégis csak egy kiérlelt, adónem szerinti formájában már egy kiérlelt adórendszer, hogy ebből bármelyik adózási formát el kellene hagyni, úgy éppen a közteherviselés érdekében, és hát főleg ennek a problémának a kiküszöbölése mindenképpen szükséges. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokból.)