Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A szociális szférát és a munka világát illetően a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint három alapvető kérdés van ebben az alkotmánykoncepcióban. Az első, amiről tegnap volt szó, az állam jellege, az állam szociális jellege véleményünk szerint , a másik a szociális jogok kérdése, hogy államcélként vagy alanyi jogként történik a szabályozásuk. Mi tegnap ezt részletesen kifejtettük. Mi alanyi jogként, az állampolgárok által az állammal szemben bíróság előtt érvényesíthető módon szeretnénk a szociális jogokat szabályozni. A harmadik alapvető kérdés pedig az érdekegyeztetés kérdése.Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban 275. sorszám alatt nyújtottunk be egy módosító indítványt az alkotmánykoncepcióhoz, amely szerint "A kormány kötelezettsége, hogy feladatainak ellátása során együttműködjék az érdekvédelmi és a társadalmi szervezetekkel. A társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés intézményes formájaként társadalmi, gazdasági és szociális tanácsot kell felállítani, amely a kormány mellett konzultatív szerepet tölt be. A kormány köteles kikérni és meghallgatni e tanács véleményét, de a tanács állásfoglalásai nem jelenthetnek vétójogot a kormányzás során. A tanács összetételét, hatáskörét, szervezetét és működését külön törvény szabályozza." Így szól a módosító javaslatunk.
Tisztelt Országgyűlés! Az érdekegyeztetés mint a szociális gondoskodás egy formája a századforduló óta nyert fokozatosan teret, és a második világháborút követően intézményesített módon uralkodóvá vált Európa nyugati felén. A szociális piacgazdaság egyik legjellemzőbb vonása, hogy a nyugat-európai országokban, illetve az Európai Unió államaiban a gazdasági, a szociális és a munkaügyi kérdésekben a jogalkotást egy sokoldalú érdekegyeztetés előzi meg, amelybe a társadalom minden rétegének a képviselőit bevonják. a törvényalkotás során sok államban az érdekegyeztetést ezen felül még a kétkamarás parlamenti rendszer külön is biztosítja, mivel az egyik kamarában a politikai pártok érdekegyeztetése, míg a másik kamarában a különböző érdek- és rétegszervezetek képviselőinek az egyeztetése folyik.
Háromoldalú, tehát a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szerveken kívül az állami szervek részvételével működő érdekegyeztetési rendszer létezik például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban. Németországban az érdekegyeztetés kétoldalú, tehát az állam abban nem vesz ugyan részt, de ez nem is szükséges, mivel a Grundgesetz, azaz az alaptörvény értelmében a német állam szociális jogállam, és a gazdasági szféra szereplői kötelesek magukat ehhez tartani. Ugyanakkor Franciaországban és a Beneluxállamokban például az érdekegyeztetést maga az alkotmány intézményesíti, vagyis kifejezetten kimondja, hogy minden törvényjavaslatot a parlamenti tárgyalás előtt és minden kormányrendeletet a kiadása előtt az érintett érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetni kell.
Magyarország jelenlegi helyzetében különösen fontos a társadalmi érdekegyeztetés alkotmányos szintű intézményesítése, hiszen megalapozott és egészséges társadalmi-gazdasági átalakulás csak az érintett társadalmi rétegek egyetértésével valósítható meg. Enélkül a kormány súlyos konfliktusoknak és társadalmi ellenállásnak néz elébe. Magyarországon legnagyobb sajnálatunkra az érdekegyeztetés teljes hiányát mutatja, hogy például az 1995. március 12-én a lakosság legszélesebb rétegeit érintő rendkívüli pénzügyi megszorításokat, a hatalmas áremelkedést és adóemelést, a társadalombiztosítási juttatások nagymértékű megvonását, vagyis az úgynevezett Bokros-csomagot a kormány mindenfajta érdekegyeztetés nélkül, teljes titokban készítette elő, és meglepetésszerűen zúdította a lakosságra.
(15.00)
De kormányzat ugyancsak nem egyeztetett senkivel például az oktatás és az egészségügy működéséhez szükséges pénzügyi források elvonása alkalmával vagy a munka törvénykönyvének a módosítása előtt.
Tekintettel arra, hogy az átalakulás rendkívül súlyos terheit a társadalom viseli, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint mellőzhetetlenül szükséges a társadalmi érdekegyeztetés.
Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt, különösen a kétkamarás parlamenti rendszer hiányában mert úgy néz ki, hogy bár a Kereszténydemokrata Néppárt a kétkamarás parlamenti rendszert javasolta, ez mégsem fog megvalósulni, legnagyobb sajnálatunkra , tehát a kétkamarás parlamenti rendszer hiányában kardinális kérdésnek tartja a Kereszténydemokrata Néppárt az érdekegyeztetés alkotmányos szintű megjelenítését. És hogy ennek alapján az érdekegyeztetés rendszere felső és alsó szinten, egyaránt intézményesen kiépüljön.
Végül szeretném megjegyezni, hogy az érdekegyeztetés alkotmányos szintű megjelenítését az alkotmány-előkészítő bizottságban a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nem támogatta. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)