Csákabonyi Balázs (MSZP)
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon röviden szeretnék Gáspár Miklós képviselő úr felszólalására reagálni.Először amivel nem értek egyet, és utána amivel egyetértek.
Nem értek egyet azzal a megállapításával, hogy Magyarországon teljes mértékben hiányzik az érdekegyeztetés, mert én azt hiszem, hogy ez így nem felel meg a valóságnak. Az elképzelhető, hogy voltak olyan esetek, amikor a kellő mélységű érdekegyeztetés nem történt meg vagy egyáltalán nem történt meg. Én ezt nem kívánom vita tárgyává tenni. Azonban, hogy nem működik érdekegyeztetés, én azt hiszem, hogy ez egy erős túlzás. Legfeljebb nem olyan intézményrendszerrel működik és nem olyan hatékonysággal működik az érdekegyeztetés, mint ahogy az elméletileg elképzelhető avagy pedig mint ahogy az a várakozásainak megfelelne.
Az érdekegyeztetés önmagában hordja a konfliktusok veszélyét. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel nem kell próbálkozni, és a magyar kormány igen szívósan sokszor is, számtalanszor megkísérli az érdekegyeztetést és az eltérő érdekek harmonizálását, azok megfelelő összhangba hozatalát. Az egy más dolog, hogy ez mindig nem történik meg és nem is történhet meg.
És az is a dolgok lényegéből következik, hogy ilyenkor tovább kell lépni és a döntéseket meg kell hozni, még akkor is, hogyha azok kellő előzetes egyeztetésre, illetőleg az egyeztetések eredményeként megállapodásra nem tudnának jutni.
Azonban a továbblépés érdekében, a jogállamiság biztosítása érdekében, a magyar társadalmat feszítő és szorongató problémák megoldása érdekében melegen támogatjuk azt a javaslatot, hogy az érdekegyeztetés rendszerét alkotmányos szintre kell emelni.
Na most, az ellentmondás és az eltérő vélemények abból adódnak, hogy maga az érdekegyeztetés mint ilyen, a közjogi intézményrendszereket és közjogi intézményeket felvonultató alkotmányba valahogy nehezen illeszthető, nehezen helyezhető be.
Ennek ellenére mindezt az MSZP frakciója is belátva, mégis arra az álláspontra helyezkedik, hogy meg kell jelentetni az érdekegyeztetést mint intézményt az alkotmányban. Természetesen azzal, hogy ennek egész rendszerét külön törvényi szabályozásra kell bízni. Hiszen ennek az előkészítése, az érdekegyeztetés nemcsak három oldalán résztvevőknek, hanem sokkal szélesebb körben meghallgatandóknak az egyetértését is maga után kell hogy vonja.
Mindenesetre azzal szeretném befejezni, mint itt tegnap is felszólaltunk e körben ketten is. Az általános vitában hét vagy nyolc felszólalás hangzott el e tárgykörben a szocialista frakció részéről, ma Hegyi Gyula képviselőtársam is szólt erről.
Támogatjuk ezt az elképzelést, egyetértünk a Kereszténydemokrata Néppárt ezzel kapcsolatos gondolataival, problémafelvetésével, és mindent el fogunk követni az alkotmányozás további folyamatában is annak érdekében, hogy az érdekegyeztetés intézménye a magyar alkotmányban megjelenjen. Köszönöm figyelmüket.