Varga László (KDNP)

1996. június 19.

DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ebben az eléggé érdekes problémában a következő rövid megjegyzéseket fel szeretném tenni az előttem közvetve felszólalt szociáldemokrata szellemű Hegyi Gyula képviselőtársamnak. Ugye egyetértek, hogy nem lehet máról holnapra eltörölni a hadkötelezettséget. Nemcsak azért, mert a haza védelmével van összefüggésben, de ez egy nevelés kérdése is. Egy fiatalnak se árt, ha a fél évet vagy egy évet a katonáknál szolgál. A külföldön élő magyar állampolgároknak hadkötelezettsége így teljesen érthetetlen, mert nem tudjuk, hogy külföldön él-e és vett-e föl más állampolgárságot, nem tudjuk, hogy külföldön él-e, van-e tartózkodási engedélye, nem tudjuk, hogy külföldön él-e, milyen jogi állapotban van.Amennyiben csak kiment az országból, akár látogatóba és ott maradt egy ideig, de megmaradt a magyar állampolgársága, egész más, mintha valakinek már más állampolgársága is van.

A nők kérdésében nem tudok egyetérteni Kutrucz Katalinnal. Részt vettem nemrégen Madridban a nagy kongresszuson, ahol a nők jogairól volt szó, és mindig egyenjogúságról és egyenlő kötelezettségekről volt szó. És a nők ezért rendkívül harcolnak, hogy katonák is lehetnek, legalábbis a svájci és a kanadai megbízottak, iráni már nem olyan nagyon.

A másik pedig a Salamon Lászlónak szól. Ha jól értettem, ő azt mondta, hogy nem tud különbséget tenni haza, hon és Magyarország között. Kidomborítva az, hogy Magyarországon élő minden állampolgár egyforma és nem teszek különbséget közöttük, de mégis van egy különbség. Van magyar nyelv és van anyanyelv. Magyar nyelv a nyelveknek a felsorolásában van, az anyanyelv egy többlet, hogy ezzel születtem. Magyarország egy földrajzi meghatározás, a haza és a hon, az pedig egy történelmi tudat és egy közelebbi odatartozást jelent anélkül, hogy bárkit sértenék, vagy többletet jelent, tehát van különbség. Köszönöm szépen.