Szigethy István (SZDSZ)
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Bizonyos értelemben nem értem a vita mostani szakaszát, hiszen ugyanazok a pártok, amelyek részt vettek az alkotmány-előkészítő bizottságban, akkor amikor igen szavazatukkal támogatták ezt a módosító javaslatot, még értették, hogy miről van szó. Én tartok attól, hogy a médiumokban megnyilvánuló eléggé erőteljes reagálás erre a javaslatra esetleg módosította az álláspontjukat. Én ezt nem tartanám szerencsésnek, hiszen az alkotmányozást pillanatnyi hangulatok aligha befolyásolhatják.Miről szól ez a javaslat? A koncepció előterjesztett szövege egyértelműen tartalmazta a következőket: a Magyar Köztársaság területén élő minden magyar férfi állampolgár az általános hadkötelezettség alapján fegyveres, illetőleg lelkiismereti indok alapján fegyver nélküli katonai szolgálat, vagy polgári szolgálat teljesítésére köteles. Tehát a koncepció a hadkötelezettséget alkotmányos kötelezettségként tartalmazta, amely alól egy esetleges hivatásos hadsereggé való átalakulás idején csak alkotmánymódosítás útján lehetne valamiféle felmentést biztosítani.
A javaslatnak éppen az a célja, hogy ilyen merev korlátokat ne építsen be a mostani alkotmányba. Tekintve, hogy a világon valóban fejlődési tendencia az, hogy a hivatásos, jól képzett, professzionális hadsereg irányába mozdulnak el az egyes országok éppen a vitában szóba került a közelmúltban Franciaország, vagy éppen Oroszország , és itt szeretném jelezni, hogy közel sem olyan megfontolásokból, mint amiről Hegyi Gyula beszélt, hogy a munkanélküliség lecsapolására lenne ez egy eszköz, hiszen általában ezek nem nagy létszámú hadseregek, másrészről pedig ott tudják ezt megvalósítani, ahol erre van pénz, ahol ennek megvannak az anyagi feltételei. Éppen ezért hadd ne mondjam bár ott lennénk, hogy Magyarország ezt máris meg tudná valósítani, nem tartunk ott.
A módosításnak a lényege tehát nem több, nem kevesebb, mint az, hogy ne legyen alkotmányos korlátja annak, hogy a professzionális hadseregre át lehessen térni, hogy az általános, akár fegyveres szolgálatra is kötelező hadkötelezettséget fel lehessen oldani.
A javaslat éppen azért, hogy ez megvalósulhasson, és ilyen korlátok ne legyenek, törvényi szintre engedi ennek a szabályozását. Elhangzott egy aggály, hogy a mindenkori kormánykoalíció, kormánytöbbség saját tetszése szerint hozhatna valamiféle rendelkezést. Én azt hiszem, hogy ez tévedés.
Az alkotmány-előkészítő bizottságban egyetértés volt abban a kérdésben, hogy a kétharmados minősített többségű törvényeket megtartjuk, csak ezeknek a listáját akkor állítjuk össze, amikor már világossá válik a normaszövegnél, hogy melyik törvényére elégséges az alkotmánykoncepcióban normaként is meghatározott néhány rendelkezés a garanciákhoz, és melyik törvényeknél szükséges, hogy az egész törvény is kétharmados legyen.
Én azt hiszem, hogy abban vita nem lehet, hogy a honvédelmi törvény a kétharmados törvények körébe fog tartozni. Szeretném említeni, hogy például a közelmúltban '91-ben a szomszédos Szlovéniában meghozott alkotmány, amelyik ugyancsak tartalmazza kétharmados törvényeknek a körét, kimondottan közjogi jellegű kérdésekben ugyancsak kétharmaddal biztosítja a honvédelmi törvénynek a megváltoztatását, illetve meghozatalát.
Tehát olyan aggályok, hogy itt esetleges 50 százalékot meghaladó pillanatnyi parlamenti erőviszonyoknak megfelelően ezt a kérdést lehetne módosítani, azt hiszem nem reális ez a félelem. A továbbiakban is garanciálisan fontos kérdés az, hogy a honvédelemmel kapcsolatos kérdéseket minősített többséggel meghozott törvény szabályozza.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a mostani alkotmánykoncepció szakít a korábbi gondolkodással és zárt rendszert épít fel az állampolgári jogok és kötelezettségek körében. Az állampolgári jogokat éppen ezért, csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben arra vagy maga az alkotmány lehetőséget biztosít, vagy pedig az alkotmány felhatalmazást ad arra, hogy törvény ezeket a szabályokat meghatározza. Ezeket az állampolgári jogokat korlátozó rendelkezéseket törvényi szinten is lehessen rendezni. Az adott helyzetben erről van szó.
Jelenleg Magyarországon a honvédelemről kétharmaddal meghozott törvény rendelkezik, annak a rendelkezéseit erősíti meg tulajdonképpen az alkotmány olyan formában, hogy utal arra, hogy ezeket a kérdéseket törvényben lehet szabályozni. Ugyanakkor azonban nem emel olyan korlátokat, hogy a későbbiekben, amikor ennek megérnek a feltételei, át lehessen térni a sorkatonai szolgálat megszüntetésére törvénymódosítással, nem alkotmánymódosítással. És éppen ezért a híradásoknak az a része, hogy ezzel az alkotmányos koncepción változás történt, zöld utat kapott az a lehetőség, hogyha ennek a feltételei megérnek, akkor meg lehessen szüntetni a sorkatonai szolgálatot. Ezek a híradások teljesen reálisak voltak, mert valóban ezt tartalmazza a koncepció.
Ugyanakkor azonban szeretném jelezni azt, hogy azok az aggályok, hogy a mostanihoz képest bármiféle egyéb olyan lehetőségeket kívántunk volna bevezetni, amelyek itt elhangzottak, például a nőknek a kötelező sorkatonai szolgálata, vagy például, ami ugyancsak szóba került, hogy a külföldieket esetleg behívnánk, ami eleve képtelenség, mert hogyan? Én azt hiszem, hogy ezek a felvetések teljesen alaptalan félelmek, erről szó nincs.
Ami végül a külföldieket illeti. Salamon László nagyon szimpatikusan beszélt arról, hogy a haza védelme jog is, és ezzel egyet is értek. Én úgy gondolom, hogy a külföldön élő, vagy éppen külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat ebből a jogból kirekeszteni aligha lenne szerencsés, tehát ha önként akarnak a haza védelmében részt venni, akkor a jog természetesen őrájuk is kiterjedhet. Kötelezettségként nyilvánvaló értelmetlen dolog, mert végrehajthatatlan kötelezettséget jelentene, hogy külföldön élő magyar állampolgárokat is honvédelmi kötelezettséggel terhelnénk, de hangsúlyozom, ilyen gondolat senkinek a fejében föl nem merült, az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok.
Én azt hiszem, hogy az az öröm, hogy egy alkotmányos korlátozás, amely kötelezővé tette eddig minden Magyarországon élő nagykorú férfi számára a honvédelmi kötelezettséget, ha ez a tilalom oldódik, törvényi szintre kerül, a sorkatonai szolgálatnak a megszüntetése, ez mindenképpen lényeges előrelépés a mostani állapothoz képest, és ez volt az a gondolat, ami miatt az alkotmány-előkészítő bizottságban az ott jelen volt pártok egyhangúan támogatták ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.