Csákabonyi Balázs (MSZP)
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, és azért, mert a Háznak még egyéb témákat is meg kell tárgyalnia, lerövidítem felszólalásomat. Ehhez a fejezethez 11 módosító javaslatot adtunk be, amelyet részben én jegyeztem, és örömmel nyugtázom azt, hogy ebből a 11 javaslatból ötöt a bizottság elfogadott. Így ezekről nem is kívánok szólni.
Nem kívánok szólni a hat elutasított módosító javaslatból négyről, mert meggyőztek arról, hogy azok ma nem honorálhatók, így nem akarok szót szaporítani.
Kettő módosító javaslatról, amely ugyancsak nem kapott bizottsági támogatást, azonban szólni kívánok, annál is inkább, mert mindkettővel kapcsolatban kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtottam.
Az egyik a büntetőeljárásban a védő immunitásával kapcsolatos rendelkezésnek az elhagyása. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy ez a hatályos alkotmány 57. §-ában megfogalmazást nyer, így mindenképpen szükséges az, hogy átemelésre kerüljön az új alkotmányba is.
(16.10)
Éppen ezért kapcsolódó módosító javaslatomban az igazságszolgáltatás alapelvei között kívánom feltüntetni azt a rendelkezést, hogy a védőnek az a joga, hogy nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt, tehát gyakorlatilag maradjon meg ez. Ez egy garanciális jellegű, a védelemtől elválaszthatatlan jog. Emlékeztetni szeretnék a szomorú történelmi múltra, amikor nemcsak azt jelölték ki, hogy ki legyen a bíró, ki legyen az ügyész, hanem kijelölték azt is, hogy ki legyen a védő azontúl, hogy még az ítéletet is előre megírták. Tehát a védő szabad véleménynyilvánítását a büntetőeljárás során az alkotmánynak kell garantálnia, azért kérem, hogy a holnapi tárgyalás során a tisztelt előkészítő bizottság ezt szíveskedjék honorálni, és az alkotmány szövegébe az alapelveknél mert máshol nem tudtam rendszerbelileg elhelyezni megjelentetni.
A következő kapcsolódó módosító indítványom ugyancsak egy megítélésünk szerint rendkívül fontos témára vonatkozik, ez pedig a bírák külső igazgatásával kapcsolatos alkotmányi szabályozás. Hosszú évek óta tartó szakmai viták folynak arról, hogy továbbra is az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a kormány végezze-e a bíróságok külső igazgatását, avagy pedig ez a külső igazgatás valamilyen formában kerüljön közelebb a bírói autonómiához. A beérkezett javaslatokkal kapcsolatos szakértői vélemények szinte kizárólag azt az álláspontot támasztják alá, hogy szükséges volna az úgynevezett országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, amelynek összetételére különböző elképzelések vannak.
Azt hiszem, hogy most az alkotmányozás során nem az a lényeg, hogy minek nevezzük el ezt a létrehozandó testületet, nem az a lényeg, hogy milyen legyen ennek az összetétele, hanem az egésznek a lényege az, hogy a külső igazgatás is váljon el az Igazságügyi Minisztériumtól egy létrehozandó, legalább kétharmad részt bírói grémiumból álló szervezet végezze ezt a külső igazgatást. Természetesen ez nem jelenti megítélésünk szerint a bírói hatalmi túlsúlynak a megjelenítését az alkotmányban, hiszen a garanciális fékek, mind a Legfelsőbb Bíróság elnökének választással kapcsolatos eddigi rendelkezések hatályban tartása, továbbá az eddigi parlamenti felügyelet intézményrendszerének a továbbfejlesztése és megléte, azon kívül természetesen az eddigi alkotmányos garanciák megmaradnak, azok mind élnek tovább, hanem arról van szó, hogy az önálló hatalmi ági jelleget jobban kifejező, azt megtestesítő bírói igazgatási testületet hozzon létre a törvény.
Szeretném ezzel kapcsolatosan még azt megjegyezni, hogy nem tartanám szerencsés dolognak azt, hogyha a majdnem teljesen egyező szakértői véleményekkel és maguknak az érintetteknek, tehát a bíróságoknak, a Legfelsőbb Bíróságnak, a különböző bírói önkormányzati szerveknek a kérése, az állásfoglalása és az előzetesen kifejtett véleményeik ellenére, ezzel szembehelyezkedve, politikai döntést hoznánk olyan kérdésben, amelyik megítélésem szerint elsősorban szakmai döntés kell hogy legyen. Éppen erre való tekintettel kérem az alkotmány-előkészítő bizottság azt a két tisztelt tárgyaló delegációját, aki ezt az álláspontot még nem tette magáévá, hogy e kapcsolódó módosító indítványt szíveskedjék a holnapi tárgyaláson támogatni, ami nyitva hagyja mindazokat a kérdéseket, amelyeket az előkészítés során az eddig nem támogató delegációk fenntartásként felvetettek, ezért így szól a kapcsolódó módosító javaslat szövege: "A bírói függetlenség maradéktalan érvényesülése érdekében létesüljön egy kétharmad részt bírákból álló országos testület. A testület választásra, szervezetére és összetételére vonatkozó törvényt külön törvény állapítja meg." Amennyiben ez alkotmányos rögzítést nyer, akkor azt hiszem, hogy zöld útja lesz a már megkezdődött igazságszolgáltatási reformfolyamatnak, és az eddig már támogatott módosító javaslatokkal az alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó része korszerűbb és európai lesz. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)