Salamon László (független)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én részben a bírói fórumrendszerrel kapcsolatosan szeretnék röviden felszólalni. Érintve a 313. Csákabonyi-féle, a 315. Dornbach Alajos-Fodor Gábor-Hack Péter-Szigethy István-féle módosító javaslatokat és 314. pont alatt a saját javaslatomat is. Az alkotmány koncepciójában kialakított szabályozás ugyanabban a hibában szenvedett, mint amilyen hiba a közigazgatás területi beosztása során, illetve az önkormányzatoknál volt. Felemás megoldás volt, mert tartalmazta azt, hogy idézem -: "Rögzíteni kell, hogy az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság, a megyei, valamint a helyi bíróságok végzik." De, hozzá tette, hogy törvény más bírósági szint kialakítását, továbbá az ügyet meghatározott csoportjára külön bíróságok létesítését is rendelheti, tehát magyarul rögzítette a jelenleg meglévő bírói fórumot alkotmányos szinten, és a törvénynek szabad kezet engedett, hogy ezt módosítsa, kiegészítse, bővítse. Úgy gondolom, hogy amiket elmondtunk az önkormányzatok és a közigazgatás területi beosztása kapcsán, az mutatis mutandis, szó szerint adaptálható ide is. Tehát én is hadd kíméljem időnket azzal, hogy nem fogom az érveket megismételni. Annál is inkább nem, mert képviselőtársaim módosító indítványai hozzányúltak ehhez a megoldáshoz, tehát nyilvánvaló, ebből következik, hogy az értékelésben egyetértünk, hogy ez nem jó megoldás így.
Egyik lehetséges megoldás elvben az, hogy hagyjuk ki az alkotmányból a bírósági fórumrendszert. Erre tesz Csákabonyi Balázs képviselő úr indítványt, amit az alkotmány-előkészítő bizottság támogatott is. Tulajdonképpen nekem ezzel két problémám van. Az egyik az az, hogy én mégis úgy érzem, hogy a bírói fórumrendszer feltüntetése szerencsés lenne, ha alkotmányban jelenne meg, mégpedig a jelenlegi formában, ha egyszer nem érettek meg a feltételek egy más fórumrendszer kiépítésére. Azért is, mert a bírói fórumrendszerből önmagában bizonyos eljárási garanciák, eljárási szabályok következnek, mert nem mindegy, hogy kétfokú vagy háromfokú a bírósági rendszer. Ennek meghatározott eljárási következményei vannak.
Jól tudom, hogy persze nem az a szándéka a képviselő úrnak, hogy ezt elbizonytalanítsa, hanem egész egyszerűen technikai megoldásról van szó. Anélkül, hogy bárkinek a fejében megfordulna valamiféle perjogi reformnak a szükségessége, már legalábbis ebből az aspektusból, ebből a megközelítésből, anélkül is technikai valamiféle könnyű megoldásként javasolja ezt. Ez nem változtat azonban azon, hogy mégis alkotmányról lévén szó a korábbi , most ugyan kivételesen visszahivatkozom azokra az alkotmányelőzményekre, amikre nem vagyunk büszkék, de ez azért jogtechnikai kérdés, és talán ilyen szempontból lehet hivatkozási alap az az alkotmány is, ami az alkotmányosság követelményeinek egyébként nem felelt meg tehát úgy gondolom, hogy nem baj az, hogy ha az alkotmányban benne vannak ezek a bírósági fórumok.
Másrészt, van egy olyan gondom, hogy legalábbis egy bírósági fórummal az alkotmánykoncepció dolgozik. Ez pedig a Legfelsőbb Bíróság. Mármost, hogy ha kihagyjuk a bírói fórumrendszer felsorolását a koncepcióból, akkor elvi kérdés én ezt tudom ugyanúgy, nem gyakorlati, de erre is oda kell figyelnünk , milyen alapon lehet a koncepció más részeinél mondjuk az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság viszonyairól beszélni, ha a koncepcióból az se következik, hogy lesz Legfelsőbb Bíróság.
(16.20)
Például tudom, hogy lesz, de hát egy koncepciót nem fogadhatunk el abban a feltevésben, hogy nagyon jól tudjuk, hogy nem akarunk hozzányúlni, ebben a jogászok között közmegegyezés van. Formailag mégis nyitottá válnak a kérdések. Egyébként ezen észrevételek mellett meg kell mondjam és hangsúlyozom, hogy ez a módosító javaslat mint megoldás természetesen egyfajta hiba-kiküszöbölés és egyfajta lehetséges megoldás arra a problémára, amit felvezettem.
A másik megoldás a Dornbach-féle megoldás, amelyik megelőlegezi az ítélőtábláknak a beépítését. Jól tudjuk egyébként, hogy tulajdonképpen ennek a kérdése az, aminek a tisztázatlansága miatt a probléma igazán felmerül. Hiszen kérdés az, vita van még azon, hogy legyeneke ítélőtáblák, vagy nem. Különösen azon van kérdés, mert azért én úgy érzem elég erősek, talán nehéz azt mondani, hogy többségi. De több véleményt érzek az ítélőtáblák felállítása mellett, mint ellene. Az azonban valóban mindenképpen kérdéses, hogy ennek létrehozásának a perjogi feltételei, azaz a perjog megfelelő átalakítása és az ítélőtábla kialakításának az anyagi és személyi feltételei mikor állnak elő.
Én úgy gondolom, hogy meg lehet esetleg egy ilyet is előlegezni. De akkor számolni kell azzal a megoldással, amivel 1990-ben éltünk a Magyar Nemzeti Bankot illetően, hogy a hatálybalépésről később rendelkeztünk.
Tehát a Dornbach-féle megoldást is támogathatónak tartom elvileg, de egy ilyen kiegészítéssel.
Az én megoldásom, amit a 314. pontban rögzítettem, ezektől a gondoktól is mentes. Arra az alapra helyezkedik, hogy ami most kialakult, azt tudjuk rögzíteni, azt rögzítsük, és hogyha egyszer jön egy bírósági reform kérdése, akkor majd ezt az alkotmányt módosítani fogjuk.
Még egyszer hadd mondja el. Ne fogjuk föl az alkotmányt olyannak, amit soha az életben, ezt örök időkig tartóan létezik, és majd soha nem kell módosítani. Egyrészt örök időkig tartó jogszabállyal még a jogtörténetben soha nem találkoztunk. Nincs olyan tartós időre szóló jogi alkotás, alkotmány, amit idővel ne módosítottak volna. Hogyha az az alkotmány, amin mi dolgozunk, száz-százötven évig fennmarad, és az alatt megél tíz-tizenkét módosítást és nem többet, akkor egy igen jó, időtálló alkotmányt tudtunk alkotni.
Tehát önmagában az, hogy jaj, esetleg öt év múlva módosítani kell, ez ne kényszerítsen bele minket felemás és a jogi szokásoknak nem teljesen megfelelő megoldásba. Talán ezek azok az indokok, amiért az egyébként nem elfogadhatatlan Csákabonyi-féle, vagy nem elfogadhatatlan Dornbach-féle megoldással szemben a saját javaslatunk támogatására fel tudok hozni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.