Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (Néppárt-MDNP)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a fejezethez is több indítványt nyújtottam be a Néppárt nevében.Ezeket az indítványokat, egy kivételével, az alkotmány-előkészítő bizottság vagy abban a formájában, ahogy benyújtottam, vagy a gondolatot magát és egy más formában támogatta. Engedjék meg, hogy én ezekről ne beszéljek. Hanem felbuzdulva a mai nap folyamán a közteherviselés kapcsán elért sikeremen, megpróbáljam megindokolni önöknek még egyszer azt az indítványomat, amelyet az alkotmány-előkészítő bizottság nem fogadott el. Hátha sikerül ebben a kérdésben is meggyőznöm önöket, és hátha sikerül elérni azt, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság holnap visszatérjen erre a módosító indítványra és megváltoztassa ebben az kialakult álláspontját.
Az igazságszolgáltatás alapelvei között, amelyben túlnyomó többséggel, egy kivételével egyetértünk, szerepel a következő: "a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma". Ez általános igazságszolgáltatási alapelvként szerepel. Ha pedig ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor ez vonatkozik mindenféle peres eljárásra. Vonatkozik a büntetőeljárásra, de vonatkozik a polgári eljárásra is, vonatkozik az eljáró hatóságokra, de vonatkozik az ügyfélre is. S különösen polgári peres eljárásban az a tipikus, hogy nem a hatóság szerzi be a bizonyítékot, hanem az ügyfél.
Ennek a javaslatnak, ha ezt alkotmányos szintre emelnénk, az lenne a következménye, hogy az anyagi igazság kiderítésének az elve óriási sérüléseket szenvedhetne, ráadásul ellentétben áll az ugyancsak ezek között az alapelvek között felsorolt bizonyítékok szabad mérlegelésének az elvével.
Ezért én nagyon nagy tisztelettel kérem az alkotmány-előkészítő bizottságot, hogy ennek az elvnek az alkotmányban való szerepeltetését bírálja felül, fontolja meg, és ha lehetséges, akkor ne támogassa, mert ez rendkívül káros következményekre vezethet.
Ez megint egy olyan indítvány, ami hogy mondjam látszólag egy nagyon jogállami, látszólag egy nagyon szép alapelv.
Ugyanakkor alkotmányban szerepeltetése minden jogászra vonatkozóan rendkívül sok bosszúságot okozhat majd az egyes állampolgároknak. Amikor majd egy adott peres eljárásban nem tudják bizonyítani ezen elvre való hivatkozással a jogos érdekeiket. Hadd mondjam el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egyébként egy korrupciót keltő alapelv is a büntetőeljárásban.
Tessenek végiggondolni! A szervezett bűnözés Magyarországon is, rendkívül sajnálatos módon, de elterjedőben van. Köztudomású, hogy bizonyos szervezett bűnözési formák kapcsán lásd például a kábítószer-kereskedelem iszonytató pénzek forognak. Akik ilyen bűncselekményeket követnek el, elképesztően nagy vagyonok felett rendelkeznek.
Ha sikerülne őket leleplezni, és megindulna egy ilyen nagy ügyben a büntetőeljárás, e nagy vagyonok élvezőinek, amely nagy vagyonokat egyébként bűncselekmény útján szereztek, egyetlenegy dolgot kellene csinálni: azt mondani a rosszul fizetett rendőrnek, hogy egész évi jövedelmed, bocsánat, egész életedben elérhető jövedelmed százszorosát odaadom ezeknél a szervezett bűnözési formáknál ez nem is egy olyan nagy összeg , egy dolgot tegyél meg, szerezd be a főbizonyítékot jogellenesen. Beszerezted a főbizonyítékot jogellenesen, én meg mehetek is haza, mert a jogellenesen szerzett bizonyítékot nem lehet figyelembe venni, és ezért nem lehet az elkövetőt felelősségre vonni.
Úgy gondolom, hogy ennek az elvnek rendkívül károsak a következményei a polgári eljárásban is és a büntetőeljárásban is. Az egy más dolog, tisztelt képviselőtársaim, hogyha valaki a jogellenesen szerzett bizonyítékot még ráadásul bűncselekmény útján is szerzi meg, akkor ezért a felelősséget meg kell állapítani.
Tehát el kell tudnunk választani egymástól a dolgokat. Az egyik dolog az, hogy mi jár annak, aki adott esetben, mondjuk egy bűncselekmény útján szerez be egy bizonyítékot, nyilvánvalóan büntetés jár. A másik dolog az, hogy mi az a bizonyíték, amelyet a bíró szabadon mérlegelhet. Ha az alkotmányba ez az elv nem kerül bele, ez még nem jelenti azt, hogy az egyes eljárásjogi törvényekbe, akár Pp.-be, akár a Be.-be, ne lehetne betenni bizonyos eseteket, amikor nem lehet valamit bizonyítékként figyelembe venni. De az most is így van, tisztelt képviselőtársaim. Alkotmányos rangra emelése ennek az elvnek, úgy gondolom, hogy kifejezetten káros, és hangsúlyozom, hogy a polgári eljárásokra vonatkozóan attól tartok egyedülálló lenne a világon.
Nem biztos, hogy ez az a terület, ahol egyedülálló megoldást kell keresnünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Gyér taps a teremben.)
(16.30)