Nádori László (SZDSZ)
DR. NÁDORI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: Igen tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság megvitatta a már említett két törvényjavaslatot. Állást foglalt egy sor kérdésben, és tisztességes vitát folytatott a vitatott kérdések felett. Szeretném ismertetni a képviselőkkel a fő vitatémákat. Melyek voltak azok a vitapontok, amelyek kiváltották a képviselők érdeklődését, amelyek körében nézetkülönbségek, felfogásbeli különbségek alakultak ki?
Az állam feladatai, miközben megállapították a képviselők, hogy nagyon részletes és tulajdonképpen a legfontosabb feladatokat lefedő az a kör, amit a törvény tartalmaz, mégis egy kérdésben véleménykülönbségek voltak, ez pedig a létesítményépítés, létesítményfenntartás és a létesítmények építésére szolgáló hely már előre kihagyása vagy megteremtése, megszerzése. Vajon ez állami feladat-e?
Különösen azért érdekes ez a kérdés említették a képviselők , mert most kapnak vissza ingatlanokat sportszervezetek, illetve önkormányzatok. Ezek az ingatlanok általában nincsenek olyan állapotban, hogy ne kellene felújítani, egyes részüket pedig akár teljes mértékben rekonstruálni.
Az előterjesztő képviselője az volt, hogy ezekben az esetekben az állam nem tud plusz többletforrást nyújtani, tehát jól gondolja meg az a sportszervezet, illetve az az önkormányzat, amelyik az illető vagyonra igényt tart, hogy vajon fenn tudja-e tartani. Ha nem tudja fenntartani, akkor miután nem tudja eladni, mert elidegenítési tilalom van a sportvagyonra 15 évig , akkor ennek megfelelően döntsön.
Ez volt az egyedüli olyan probléma, amit nem tudtunk megoldani. Az álláspontunk az volt ez az én álláspontom is , hogy az államnak azért és ez európai gyakorlat a polgárok számára fel kell kínálni a lehetőséget, a teret. Például Köln városa, a kölni mezőkön, különböző szabad tereken kijelöl, hogy hol lehet szabadidősportot művelni. S ezt ellátja olyan infrastrukturális létesítményekkel, amelyek fürdők és egyéb más létesítmények , amelyek lehetővé teszik ott a szabadtéri sportolást. Többre nem vállalkozik.
A másik nagyon vitatott téma volt a Sporttanács. Annak idején említettem már az általános vitában, hogy ez volt a törvény "állatorvosi lova". Nagyon sokféleképpen értelmezték, főleg félreértésekkel. Egyértelművé tette a módosító javaslatok alapján a törvény azt és a bizottság is így értékelte , hogy nincs fölérendeltségi viszonyban az Országos Sporthivatallal, kifejezetten civil kontroll, javaslatot tesz, közreműködik. Tehát még azt a szót is kivettük egy javaslatra, hogy kidolgoz, közreműködik a programok stb. kidolgozásában. Teljesen egyértelműen egy civil háttér az állami programok számára a szubszidialitás elve alapján.
Nagyon érdekes volt az, hogy miközben egyes képviselők feleslegesnek ítélték a Sporttanácsot, közben óriási küzdelem folyt a Sporttanács-tagságért. Tehát ez egy olyan látszólagos ellentmondás, amit nem lehet másként értékelni, mint úgy, hogy valójában fontos a Sporttanács. Én nagy vaskos levéltömeget őrzök, pro és kontra véleményeket.
Némely vélemény szerint két nagy társadalmi szervezet, fantomszervezet, mondja egy harmadik. De majd fog dönteni a parlament, hogy kik fognak helyet foglalni ebben a Sporttanácsban.
A következő: a törvényességi felügyelet. Erről nem akarok sokat beszélni, itt alapvető nézetkülönbségek voltak. Egyik oldalról az előterjesztői, másik oldalról a képviselőké. 7:6 arányban dőlt ez a kérdés el az OTSH törvényességi felügyelete javára. Gondolom, ha benne marad a törvényben, akkor a " puding próbája az evés".
A sportcélokat szolgáló pénzeszközök megosztásával kapcsolatban megállapította a bizottsági vita, hogy a három csatorna előrelépést jelent. Tehát egy központi és két alapítványi csatorna specifikusabb, jobban tud igazodni az igényekhez, mindenképpen előrejutás. Azonban egyértelműen megállapította a bizottság ismételten , hogy a bizonytalanság nem tesz jót a sport tervezésének. És mindenképpen a következő módosító javaslatok alapján ezt a finanszírozási hátteret szeretnék biztosabb lábakra helyezni. Többre nem futotta, s több döntési jogkörünk ezzel kapcsolatban nem is volt.
(17.50)
Ennyit a sportról szóló törvényjavaslatról. S most néhány szót csak együtt, ha elnök asszony hozzájárul, hogy ne kelljen még egyszer jelentkeznem, tehát a második törvényről is egy-két vagy három mondatot mondanék.