Salamon László (független)

1996. június 19.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a részben három módosító indítványom indoklására szeretnék kitérni, a 204-esre és a 205-ösre. Ezek az Országgyűlés feladatával és szerkezetével kapcsolatosak, illetve mivel e részhez tartozik a népszavazás témája is a koncepció ezt is az Országgyűlés fejezetben helyezi el , a 217-es módosító indítványommal, ami a népszavazás témáját érinti. Először tehát az Országgyűlést érintő 204-es, 205-ös javaslatot indoklom röviden. Ez a javaslat, e két javaslat közül az első az szerkezeti jellegű javaslat, arra irányul, hogy a koncepció szövegezésében ne azzal kezdjünk első mondatban foglalkozni, hogy hány kamarás az Országgyűlés, mert ez már egy további kérdés. Legelőször azt kell meghatároznunk, hogy mi az Országgyűlés, mi a feladata, mi a szerepe, mi a helye a magyar államszervezetben. És csak ezt követi majd az a kérdés, hogy az Országgyűlés hány kamarás. Ezt a szerkezeti jellegű javaslatomat az alkotmány-előkészítő bizottság támogatta, ehhez több érvet nem is kívánok most hozzátenni. Kérem képviselőtársaimat is, hogy a szavazáson ugyancsak szíveskedjenek ezt a javaslatot támogatásban részesíteni.

A második ide vonatkozó javaslat az Országgyűlés szerepének, jellegének, fogalmának tartalmi körülírása az alkotmánykoncepcióban. Az eredeti szöveg az Országgyűlés szerepét a következőképpen fogalmazza meg, idézem: "Az Országgyűlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom ellenőrzését az állam polgárainak képviseletében az alkotmány alapján az Országgyűlés gyakorolja."

Meg kell azt mondanom tisztelt képviselőtársaim, hogy engem a módosító indítvány előterjesztésére azon túl, hogy rögtön, amikor ezt a szöveget tanulmányoztam, rögtön voltak hiányérzeteim, ezen a hiányérzeten túl az ide érkező jelentős számú észrevétel inspirált. A tudomány számos képviselője ítélte meg úgy, hogy ez a meghatározás túl szűk, és nem fejezi ki teljes mértékben az Országgyűlés feladatának és szerepének lényegét.

Mert való igaz az, és helyes azt kiemelni, hogy az Országgyűlés maga a törvényhozó hatalom. És helyénvaló az is, mielőtt folytatnám, megjegyzendő, hogy talán az Országgyűlés feladata és szerepe szempontjából valóban ez a talán legfontosabb jogosítvány. Bár bánjunk csínján a fontosságok hierarchizálásával. Valóban a törvényhozó hatalom mellett az Országgyűlés másik igen jelentős funkciója a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Itt rögtön megjegyzem, hogy ez azonban már önmagában nem teljes, mert az Országgyűlésnek több jogosítványa van, mint pusztán a végrehajtó hatalom, azaz nevezzük nevén, a kormány ellenőrzése. Hiszen tudjuk jól, hogy senki és ezt senki sem kívánja megváltoztatni, hogy az alkotmány és a tervezett alkotmány rendelkezése értelmében a miniszterelnököt az Országgyűlés választja és gyakorlatilag a kormány programját az Országgyűlés fogadja el.

Itt tehát nem egyszerűen egy ellenőrzésről van szó, természetesen arról is, sőt elfogadom, hogy a kormány viszonylatában ez a nagyobbik és jelentősebb elem, de van egyfajta létrehozó szerepe is az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés meghatározó szerepet visz a kormány létrehozásával azáltal, hogy megválasztja a miniszterelnök személyét és azáltal, hogy a kormányprogramot elfogadja. Sőt a konstruktív bizalmatlansági indítványt nézve, abban is meghatározó szerepe van, hogy azt a kormány felmenti, meghatározott szigorú feltételek mellett.

Ezen túlmenően azonban mást nem tartalmaz az említett koncepció (1) bekezdése az Országgyűlés általános feladatai megfogalmazása során, holott a következő, a koncepció következő részeiből kitűnően az Országgyűlésnek még számos feladata van. Engedtessék meg, hogy ezt is idézzem: "Maga a koncepció (3) bekezdésében azt tartalmazza, hogy az alkotmány jelölje meg az Országgyűlés feladat- és hatásköreit a törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi szerződések megkötésével, a kormány alakulásával, ellenőrzésével, a fegyveres erők alkalmazásával, a külföldi fegyveres erők Magyarország területére beengedésével, az ország biztonságát fenyegető rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban."

Ezt olvasva joggal tették fel a kérdést a tudomány képviselői is és joggal teszem fel azt hiszem a kérdést én is, hogy mindez belefér a törvényhozói és a végrehajtói hatalomba? Nyilvánvalóan erre a kérdésre nemleges a válasz. Én úgy gondolom, hogy az itt a probléma, hogy a szocialista államfelfogásnak egy kétségtelenül helytelen alaptézisét és abból eredő hibáját akarták mindenképpen kerülni úgy a koncepció megfogalmazói, hogy közben népies szólással mondva "a fürdővízzel, a mosdóvízzel együtt kidobták a gyereket is." Ugyanis a szocialista államhatalmi felfogás arról beszél, hogy az államhatalom egy egységes valami, és azt gyakorlatilag legfelsőbb szinten az Országgyűlés tölti be, és ezzel összefüggésben az Országgyűlés, hogy a régi alkotmány kifejezését a már megváltoztatott, nem a hatályos, hanem az azt megelőző szövegében az alkotmány kifejezését idézzem, "a népszuverenitás letéteményese". Ezzel a megfogalmazással szemben egy erőteljes berzenkedés van, és ez abban az értelemben jogos is, hogy a népszuverenitásnak nem egyedüli formája a közvetett demokrácia, azaz a parlamenti testület működése. Erről tegnap már beszéltünk, hiszen a népszuverenitásnak a másik gyakorlási formája a népszavazás, a közvetlen forma.

Ennek ellenére nem tudjuk megkerülni azt a feladatot, hogy a koncepció (3) bekezdésében felsorolt sokféle feladatot és elemet, ami egyébként fogalmilag nem fér bele a törvényhozás fogalmába, és nem fér bele a végrehajtó hatalom ellenőrzésének a fogalmába, ne foglaljuk össze egy összefoglaló, egy summázó megjelölésbe. Ezt kívánja az én módosító javaslatom pótolni és lehetővé tenni, akként, hogy engedjék meg, hogy idézzem: "Az Országgyűlés alkotmányszerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar Köztársaságban a választójogosult állampolgárok megbízásából az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogokat, a törvényhozó hatalmat. Meghatározza és ellenőrzi a végrehajtó hatalom működését." Én még hozzáfűzöm azt is ez talán nem kardinális kérdés, de megjelenhet az Országgyűlés tevékenysége a megbízási időszak alatt a nyilvánosság és a törvényben meghatározott esetekben tartandó népszavazás ellenőrzése alatt áll.

(11.40)

Ez utóbbival kifejezésre juttatva, hogy egy jogállamban egyetlenegy testületnek a hatalma, és így a parlamentnek a hatalma sem lehet abszolút és korlátlan, függetlenül attól, hogy kétségtelenül a törvény az államhatalmi ágak megosztásában, a törvényhozó hatalom elválasztása, az valamilyen súlyponti többletet is jelent a végrehajtó hatalom irányában mindenképpen.

Hozzáteszem, bár módosító javaslatomban nem szerepeltetem, hogy nyilvánvalóan az Országgyűlés törvényhozó tevékenységének kontrollját maga az Alkotmánybíróság megvalósítja tehát ez egy további kontroll szerep hiszen az Alkotmánybíróság végzi az Országgyűlés által alkotott törvények alkotmányosságának vizsgálatát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy módosító javaslatommal teljesebbé és pontosabbá, és a valóságos közjogi helyzetnek megfelelőbbé lehet tenni az Országgyűlés helyének, szerepének a megfogalmazását. Ezért figyelmükbe ajánlom ezt a javaslatot, illetőleg az alkotmány-előkészítő bizottság figyelmébe ajánlom és kérem, hogy támogassák azt.

A 3. módosító javaslat a népszavazás kérdésével kapcsolatos. Hogy a problémát ezzel kapcsolatban prezentáljam, engedtessék meg, hogy ismertessem az alkotmánykoncepció ide vonatkozó eredeti szövegét.

Azt mondja a koncepció: "Az állampolgárok által kezdeményezhető népszavazás feltételrendszerét úgy kell átalakítani, hogy megszűnjön, vagy jelentősen csökkenjen az ellentmondás a könnyen teljesíthető kezdeményezés és a nehezen teljesíthető eredményesség között." E mögött az elmésen megfogalmazott mondat mögött az szerepel, azok a tapasztalatok, amiben van igazság valóban, hogy talán túl könnyű a százezer aláírást összegyűjteni, és talán olyan kérdésekben is túl könnyű, amelyek valójában nem igazán vágyakoznak hogy így mondjam népszavazás elé, nem igazán jelentenek valóságos, a társadalom többségét, a lakosság millióit foglalkoztató problémát.

Benne van az a probléma valóban, az a gond, az a megoldatlanság, hogy az aláírásgyűjtés határidő nélküli, tehát elvileg akár 5-10 éven át is lehet gyűjteni egy adott kérdéshez az aláírásokat? És akármilyen kérdéshez mi akadálya lenne hosszú éveken keresztül összegyűjteni a százezer aláírást. És benne van az a gond, hogy ugyanakkor a népszavazás eredményességének bizonyos feltételei vannak.

Én elismerem azt, hogy ezeket a problémákat újra kell gondolni, és ha szükséges, akkor itt bizonyos pontosításokat el kell végezni. Azonban óva intenék attól, hogy a népszavazás intézményével szemben, egy kifejezetten jogkorlátozó, jogelvonó szemlélet érvényesüljön.

Én úgy fogalmazom meg a véleményemet, hogy a népszavazás intézményét illetően nem a jogokat kell csökkenteni, hanem azt kell biztosítani, hogy a népszavazás intézményét rendeltetésszerűen lehessen gyakorolni, kizárva minden visszaélés vagy rendeltetésszerű joggyakorlás lehetőségét. Erre teszek ebben a 217-es számú javaslatban indítványt. Idézem: "A népszavazás feltételrendszerét úgy kell alakítani, hogy az visszaélésszerű, rendeltetésellenes vagy félrevezető módon ne legyen gyakorolható. Például: aláírásgyűjtés összekapcsolt kérdésekre, összekapcsolt kérdések népszavazásra bocsátása, vagy egyoldalúan kiragadott kérdések népszavazásra bocsátása."

Azért engedtessék meg, hogy mondjak egy példát, mégpedig egy történelmi példát. Ismeretes a híres-neves "négy igen"-es népszavazás kérdése. Ha jól emlékszem, ott négy kérdés összekapcsolására került sor.

Az első, hogy szűnjön-e meg a Munkásőrség? A második, hogy: Távozzon-e a párt akkor még egy párt volt a munkahelyekről? A harmadik: Számoljon-e el a Magyar Szocialista Munkáspárt a vagyonával?

Olyan kérdések voltak ezek, amik a magyar nép elementáris többséggel úgy érezte, a népszavazás tanúsága szerint a résztvevők 97 százaléka egyértelműen voksolt arra, hogy szűnjön meg a Munkásőrség, számoljon el az állampárt a vagyonával, hogy távozzon a párt a munkahelyekről. Tehát a négy kérdésből három kérdés olyan volt, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalom fontos problémáknak tartja és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalom ebben milyen álláspontra fog helyezkedni.

Ehhez kapcsolták hozzá a negyedik kérdést akkor, a köztársasági elnök választásának a kérdését amit most nem akarok részletezni , ami tartalmánál fogva nem volt akkor sem az állampolgárok számára könnyen értelmezhető kérdés és probléma. Úgy gyűjtötték az aláírásokat, hogy a három teljesen nyilvánvaló , népszerű, és megválaszolásában is egyértelmű kérdés mellé hozzákapcsolták ezt a negyedik kérdést.

Én úgy gondolom, hogy ily módon a népszavazás gyakorlása nem megengedhető. Gondolok itt példát mondtam a negyedik kérdésre engedtessék meg, hogy elmondjam, Antall József ezt szűkebb körben úgy fogalmazta meg, hogy: " Nem illik a vesepecsenyével együtt a mócsingot is eladni."

Én azt hiszem, hogy amikor a népszavazás intézményének a korrekciójára gondolunk, akkor nem feltétlenül arra kell törekednünk, hogy valami teljesíthetetlenül magas számban szabjuk meg a részvételt. Nem feltétlenül arra kell törekednünk, hogy valami teljesíthetetlenül rövid időre csökkentsük az időt bár nagyon remélem, hogy ilyen törekvések igazán nincsenek is. Nagyon félő, nehogy félreérthetőek legyenek a megfogalmazott szándékok, amik a koncepcióban megjelennek. De sokkal inkább kell törekedni arra, hogy az ilyen természetű eljárás, mint amit itt most példaként felhoztam, ne legyen megvalósítható.

Meggondolandó, mert lehet ellenérveket is hozni, hogyha egyszer a népszavazás eredményével értékelik azt is, hogy a lakosság milyen részét érdekli a fölvetett probléma. A népszavazás eredménytelenségéhez vezet, hogyha arra a lakosság 50 százaléka nem megy el.

Akkor az én véleményem szerint nem lehet magában a szavazás során sem különböző kérdéseket összekapcsolni, mert az egyik kérdést olyan fontosságúnak ítélheti a társadalom, amire elmegy többségében szavazni, a másik kérdést pedig olyannak ítélheti meg, amire nem megy el. És hogyha a törvény az ilyen választói magatartásokhoz jogkövetkezményeket fűz, az eltérő jogkövetkezményeket nem lehet elmosni azáltal, hogy ilyen kérdéseket összekapcsolunk.

Vagy például, amiben egyébként az Alkotmánybíróság döntése szerencsésen nagyon helyes álláspontot foglal el, hogy egy összefüggő, logikailag egybetartozó rendszer egyes elemeit önmagában népszavazásra vinni nem lehet. Itt éppen az alkotmány kérdései kapcsán merült fel ez nagyon világosan. Az Alkotmánybíróság kimondotta az 1993-as, az Országgyűlés önfeloszlatására irányuló népszavazási kezdeményezés kapcsán, hogy egyes alkotmányos kérdéseket önmagában népszavazásra vinni nem lehet. Hogy kérem szépen azt a kérdést önmagában nem lehet eldönteni pusztán, hogy például a köztársaságielnök-választás hogyan alakuljon. Hozzá kell tenni akkor még 6-8 vagy 10-12 kérdést.

Lehet, hogy olyan megoldást kell majd találnunk az új alkotmányban, hogy megengedhetünk ilyen alkotmányos kérdéscsomagok népszavazásra vitelét, de csak abban a formában, hogyha például az alkotmányügyi bizottság egy ilyen kérdéshez a hozzá tartozó fontos további kérdéseket is hozzáteszi. Akkor az a kérdés, hogy hogyan történjen az államfő választása, az valóban abban az összefüggésben jelenjen meg a népszavazáson, hogy prezidenciális rendszer irányába akarunk-e elmenni, akarja-e a nép, a lakosság a további következményeit is egy adott döntésének. Egészében el tudja-e fogadni vagy sem. Mert különben félrevezetjük a választókat. A választó egy adott kérdést, más kérdésektől elszakítva úgy fog megítélni, hogy nincs birtokában annak a problémakörnek, annak az áttekintésének, amire kihatással dönt.

(11.50)

Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom még egyszer, abban foglalom össze a 217-es módosító javaslatommal kapcsolatos felszólalásomat, hogy ne a jogok szűkítésében gondolkodjunk. Ne abban gondolkodjunk, hogy hogyan nehezíthetjük meg most hadd mondjam ki nagyon durván és magyarul a népszavazásnak a megvalósulását, hanem azokat a biztosítékokat helyezzük be a törvénybe, ami annak áll útjába, hogy a népszavazást manipulatívan, visszaélésszerűen, rendeltetésellenesen lehessen alkalmazni, és akkor úgy hiszem, hogy ezen a területen helyes módon járunk el.

Éppen ezért sajnos a bizottság nem támogatta ezt a javaslatomat, én nagyon remélem, hogy az itt elhangzott érvek alkalmasak lesznek arra, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság foglalkozzon ezzel a dologgal. Meg kell hogy mondjam, hogy a bizottságban, ha jól emlékszem, kettő igen szavazat volt, két párt támogatta, egy párt nem és kettő tartózkodott. Tehát benne volt a szavazásban az is, és több hozzászóló kifejtette, hogy az alapgondolattal tulajdonképpen egyetért, a közelítésmóddal egyetért, csak a szöveggel van baja.

Kérem, a szövegről már számtalanszor elmondtuk, hogy két napunk volt megfogalmazni az indítványokat, szerencsére nem normaszövegről van szó, nem ez fog bekerülni szó szerint az alkotmányba, ez egy koncepciószöveg. Ezzel az indoklással, hogy kérem ez a szöveg nem tökéletes, ne söpörjük ezt félre, mert a szövegezés munkája úgyis egy következő fázisnak a feladata lesz. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps jobbról.)