K. Csontos Miklós (FKGP)

1996. június 19.

DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felvetődött a civil szervezetektől beérkezett módosító javaslatok kapcsán is az a kérdés, hogy milyen legyen a továbbiakban a parlament, egykamarás vagy kétkamarás. Nagyon sokan érveltek ennek a szükségessége felől, megkérdőjelezhető, hogy ezek az érvek mennyire, hát helytállóak, de a korábbi tapasztalatokra utalva, a korábbi időszakban, amikor a kétkamarás parlament működött Magyarországon, sokkal kevesebb olyan hiba volt a törvényalkotásban, mint jelenleg előfordul. Abban az időben volt egy törvényi kontroll, a törvényi kontrollt végrehajtotta a második kamara, és nem az derült ki, mint most, hogy a bélyegző még meg sem száradt a kihirdetésen, és utána a végrehajtás során derül ki, hogy ez a törvény nem jó, hibás, vissza kell hozni módosításra. Azokat, akik azzal érvelnek, hogy elnyújtaná a törvénykezési időszakot a kétkamara, éppen ezzel kívánom meggyőzni, hogy sokkal inkább elnyújtódik a határidő ilyen esetben akkor, hogyha újból visszakapjuk és újból foglalkozunk vele. Tehát ez az előny egyáltalán, az egykamarásnál nem jelentkezik, hanem ez a kétkamarás parlamentnek a lehetősége, és ebből a szempontból, de nem csupán ez a szempont, hanem az is, hogy amikor a létszámcsökkentésről is beszélünk, a kétkamarás parlament az lényegesen olcsóbb, mert annak idején, az 1926-os törvény megalkotásakor úgy foglalták hatályba, úgy került hatályba bocsánat a törvény, hogy díjazás nélkül látták el feladatukat a második házban, tehát a felsőházban lévő tagok, ott nem kellett fizetni. Tehát ez lényegesen olcsóbbá tenné ilyen szempontból, a második kamarának a létrehozása kedvezőbb, tehát olcsóbb parlamentet tudna eredményezni, annál is inkább, mert a kiszolgáló személyzet a két kamarának, tehát a képviselőháznak, és azután a második felsőháznak ellátta az adminisztratív teendőit. Ilyen szempontból sem lehet azt mondani, hogy ez hátrányt jelentene. Az a szempont pedig, hogy a Magyarok Világszövetsége a most befejezett gyűlésen egyértelműen kérte, hogy térjünk át a második kamarára ezt lehet úgy is felfogni, hogy a mi kint élő magyarjaink így látják kintről, hogy sokkal egészségesebb viszonyokat teremtene a törvényalkotás vonatkozásában, ha a második kamara létrejönne. Annak idején az volt az alkotmány-előkészítő bizottságban a megállapodás, hogy tulajdonképpen a koncepcióhoz mindig hozzá lehet nyúlni, ez egy nem állandóra lerögzített tétel, ami itt megfogalmazásra került. Hozzá lehet nyúlni, akkor most is megvan az a lehetőség, hogy ezt felülvizsgálva a második kamarával foglalkozzon az alkotmány-előkészítő bizottság, és azt hiszem, hogy a civil szervezetek megnyugtatását is szolgálná, hogyha erre visszatérnénk, és ezzel foglalkoznánk még egyszer átgondoltabban e tekintetben. Én előterjesztettem egy törvényjavaslatot a második kamarával kapcsolatban, becsatoltam ide, az alkotmány-előkészítő bizottsághoz is egy példányát annak, hogy tárgyaljunk róla, pont Gál elnök úr volt az, aki azt mondta annak idején, hogy tessék kidolgozni, és akkor tárgyalhatunk róla. Kérem szépen, nem tárgyaltunk róla, annak ellenére, hogy én most már elkészítettem, csak abba a síkba, és alkotmányoztunk, amely, hát meg volt előre határozva, igennel, nemmel válaszoltunk, sokszor ezért nem vett részt ebben a tekintetben a Kisgazdapárt, mert nem így képzelte el az alkotmányozást, hanem, mint ahogy már elmondtam több ízben, az volt az elképzelésünk, hogy az ezeréves alkotmányunkat mindenképpen kiindulópontnak tekintjük. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy helyes volna ezt átgondolni és erre lehetőséget adni, és a koncepciót még mindig lehet ilyen vonatkozásban kibővíteni. Azt szeretném, hogyha ezt az álláspontot magáévá tenné a tisztelt Ház, és elgondolkodna azon, hogy jobb volna most nem egypár évre szóló alkotmányt megalkotni, hanem ha ténylegesen hosszú időre kívánjuk az alkotmányt elkészíteni, akkor föltétlenül a második kamarának helyt kell abban kapni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiból.)