Avarkeszi Dezső (MSZP)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök választásával kapcsolatban két módosító indítványt nyújtottam be. Ezek egymással rivalizáló indítványok egyébként, a másodikat nyilván a kompromisszum érdekében tettem. Az első szerint a jövőben a nép közvetlenül választaná a köztársaság elnökét, s amennyiben ez nem fogadható el a pártok többsége részéről, erre az esetre tettem a másik indítványt, ami szerint egy választó testület választaná a köztársasági elnököt. Ez a választó testület az országgyűlési képviselőkből, valamint a megyei közgyűlések küldötteiből állna. Legnagyobb sajnálatomra egyik indítványomat sem fogadta el az alkotmány-előkészítő bizottság. A korábbiakhoz képest annyi pozitív változás volt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt, miután az alkotmány-előkészítő bizottság az első javaslatot nem fogadta el, a második javaslatunkat is támogatta volna. Én az alkotmány-koncepció általános vitájában viszonylag részletesen elmondtam érveinket amellett, hogy közvetlen választás legyen, illetve, hogy választótestület válassza a köztársasági elnököt. Ezeket az érveket nem szeretném megismételni. Mégis úgy érzem, hogy feltétlenül szükséges, hogy a részletes vitában is szóljunk erről, hiszen az MSZP 1989 óta következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy ne az egykamarás parlament válasszon önmagában köztársasági elnököt. Az érvek közül én csak két csoportra szeretnék most kitérni. Az egyik a nemzetközi tapasztalatok. Elmondtam az általános vitában is, csak utalnék rá, hogy Európa 26 fejlett, stabil demokráciájában szinte példátlan az, hogy egykamarás országgyűlés válasszon köztársasági elnököt. Mindössze Törökországban és Görögországban történik ilyen módon a választás. Nem akarom lebecsülni ezt a két demokráciát, ezt a két országot, de úgy gondolom, hogy esetleg más, több évtizedes demokratikus hagyományokkal rendelkező országokat talán jobban figyelembe vehetnénk. Olaszországban kétkamarás parlament van jó. Olaszországban kétkamarás parlament választja a köztársasági elnököt. Németországban szintén kétkamarás parlament van, ezenkívül még ott létezik egy választótestület, tehát én azt a példát vettem figyelembe.
A másik ilyen érvcsoport, amire hivatkoznék, az a szakértői vélemények. Én átolvastam valamennyi az alkotmány-előkészítő bizottsághoz eljuttatott szakértői véleményt ebben a témában, és így utólag megmondom számomra is nagyon meglepő módon, egyetlenegy olyan nem volt közöttük, amelyik azt javasolta volna, hogy az egykamarás parlament önmagában válasszon köztársasági elnököt. Példátlannak tartom, hogy az alkotmány-előkészítő bizottsághoz beérkezett szakértői véleményeket ilyen szinten hagyja figyelmen kívül az alkotmány-előkészítő bizottság és a parlament. És az is példátlan, hogy a vitában, itt az alkotmánykoncepció általános vitájában egyetlenegy olyan érv nem hangzott el, ami az egykamarás parlament általi választást indokolta volna és enélkül tulajdonképpen lényegi, érdemi vita nélkül döntött így az alkotmány-előkészítő bizottság.
Bár tudom, hogy nagyon nagy remény nincs rá, hogy az a három párt, amelyik leszavazta az indítványunkat, megváltoztatná az álláspontját, mégis kérem, hogy még egyszer gondolják meg, bár igaza van Boross Péternek, hogy nincs érvünk, olyan érvünk, ami valamilyen közvélemény-kutatást támasztana alá. Tehát nem tudjuk bizonyítani, hogy a közvélemény többsége a mi megoldásunkat támogatná. Hiszen, amikor ilyen népszavazásra sor került Magyarországon, azt az előző parlament szándékosan olyan időpontra tűzte ki, amikor tudvalevő volt, hogy nem lesz érvényes a népszavazás. Mégis úgy gondolom, hogy a beérkezett vélemények, szakértői vélemények, a különböző társadalmi szervezetektől beérkezett vélemények is azt támasztják alá, hogy a közvélemény igenis támogatná ezt a megoldást. Tehát még egyszer kérem, hogy ez a három párt vizsgálja felül az álláspontját, és esetleg a holnapi alkotmány-előkészítő bizottsági ülésen módosítsuk ezt a döntést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)