Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem két percre jelentkeztem, hanem hozzászólásra, hiszen a köztársasági elnök közvetlen, népszavazás útján történő választásával kapcsolatban magam is beadtam módosító indítványt 220. szám alatt, és 223. ajánlási sorszám alatt pedig a köztársasági elnök jogait és feladatkörét pontosítani kívánó módosító indítványt nyújtottam be.Én úgy gondolom, hogy Avarkeszi Dezső képviselőtársunk felszólalása kellő súllyal igazolja azt az állítást és utalok itt Boross Péter képviselő úr felszólalására is , hogy lényegesen jelentősebb erők állnak ma a köztársasági elnök közvetlen választásának gondolata mellett, mint az az alkotmány-előkészítő bizottság jelentéséből kitűnik. Ugyanis emlékeztetem a tisztelt Házat arra, hogy az MSZP kezdettől fogva a választási programjában a köztársasági elnök nép általi választását jelölte meg, hasonlóképpen a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt. Most a felszólalások kapcsán hallható volt, hogy Boross Péter, tehát a Demokrata Fórum egyik meghatározó személyisége is ugyanezen álláspont mellett tört lándzsát, és az én megítélésem szerint, valamennyiünk érvére is figyelemmel, Avarkeszi Dezső által meghatározott érvrendszer, hogy az egykamarás parlament keretei között nem fogadható el a parlamenti jelölés, dönti el ennek a kérdésnek a lényegét, mert különben az nem vitatható, hogy fel lenne állítható egy olyan helyes modell, az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának olyan gondosan kiegyensúlyozott része, amely a köztársasági elnök nép általi választását kiiktathatná.
De az egykamarás parlament keretei között egyértelmű, hogy szükség van a köztársasági elnök nép általi választására, hiszen ismételten emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogyha az egyik oldalon megvan a kormányzati többség, márpedig ugye itt nem feltétlenül szükséges a 72%-ból kiindulni, akár lehet itt más számarányt is felhozni.
Egyértelmű, hogy akkor, amikor megvan az abszolút többség, márpedig az abszolút többség, ha máskor nem, a harmadik fordulóban lehetővé teszi a köztársasági elnök megválasztását arról az oldalról, aki a parlamenti többséggel is rendelkezik, azt jelenti, hogy azon az oldalon egy kézbe összpontosul az országgyűlési hatalom, a kormányzati hatalom, a köztársasági elnöki hatalom, és miután a fontos közjogi méltóságok ajánlása is erről a körről indul, ennek következtében minden lényeges hatalmi tényező egy kézben összpontosul.
(13.00)
(A jegyzői széket Sasvári Szilárd helyett
dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)
Ezt a helyzetet kívánná a Független Kisgazdapárt éppúgy, mint az előbb felszólalók, megtörni és egy hatalmi ellensúlyt létrehozni. A hatalmi ellensúly több módon létre jöhet. Létrejöhet a kétkamarás parlamenttel, de ha a kétkamarás parlamentet elvetjük, akkor más, lényeges hatalmi ellensúly nem nagyon keletkeztethető, mint a köztársasági elnök nép általi választása, és ezért ajánlja a Független Kisgazdapárt, hogy a jelenlegi parlamenti jelölési rendszer helyett, mert én ezt nem tudom valóságos választási procedúrának minősíteni, mert különösen a jelenlegi alkotmány mellett a harmadik fordulóban a jelen lévő képviselők egyszerű többsége is elegendő a köztársasági elnök megválasztásához. Igazán nem jelent nagy eltérést ehhez képest, hogy az új alkotmánykoncepció azt mondja ki, hogy harmadik fordulóban is valamennyi országgyűlési képviselő többsége kell, mert ez adott esetben a mai hatalmi viszonyok mellett azt jelenti, hogy az MSZP jogosult megmondani azt is, hogy ki legyen a Magyar Köztársaság elnöke. Tehát nem kívánatos, hogy egy kézbe összpontosuljon a hatalom.
Na most, ami a köztársasági elnök jogosítványait illeti, hát én úgy gondolom, eddig nem esett szó róla, pedig egy nagyon fontos dolog, hogy a köztársasági elnököt miniszterelnök-jelölési monopólium illeti meg. Hát a miniszterelnök-jelölési monopóliuma a köztársasági elnöknek azt jelentheti, hogy nem köteles magát tartania a precedens joghoz, mert jó, hogy eddig a jelenlegi miniszterelnök-jelölési eljárásban ilyen gond nem merült fel, és természetesnek tűnt 1990-ben a pártoknak az az álláspontja, hogy a köztársasági elnöknek a győztes párt részére kell kiadni a miniszterelnök-jelölési megbízatást, de miután alkotmányosan ez a kérdés nincs rendezve, vajon milyen kifogás emelhető akkor, ha a köztársasági elnök kötődvén az őt jelölő hatalmi erőhöz, mégis azt a hatalmi vonulatot fogja megbízni a kormányalakítási teendőkkel.
Egyértelmű tehát, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságnak az az eljárása, amelyet például az én módosító indítványaimmal kapcsolatban is tett, nevezetesen, hogy nagyvonalúan lesöpörte az asztalról azt az indítványomat, amelyet 220. szám alatt a köztársasági elnök közvetlenül a nép által történő megválasztása iránt terjesztettem elő, de épp ilyen nagyvonalúsággal lesodorta az asztalról azt az indítványomat, amely a köztársasági elnök feladatköri jogkörét pontosítandó, hát úgy gondolom, hogy ebből az egyetlenegy példából látható, hogy mennyire fontos lenne pontosítani a köztársasági elnök jogosítványait, de nem akar hozzányúlni ténylegesen ez az alkotmány-előkészítő bizottság az egész jelenlegi államhatalmi ágak struktúrájához. Ezért nem érinti a köztársasági elnök jogosítványait sem.
Ez különösen akkor elfogadhatatlan, hogyha kiderül a különböző képviselői felszólalásokból, hogy nemcsak három párt áll ténylegesen már a választási programjában is a köztársasági elnök közvetlen, tehát nép általi választásának gondolata mellett, hanem a parlament különböző, meghatározó olyan országgyűlési képviselői is, ahol az alkotmány-előkészítő bizottságban lévő tagnak történetesen más az álláspontja, és akkor ehhez képest kérdezem igen tisztelt képviselőtársaimtól, hogy vajon mennyiben volt túlzó az az én megállapításom az általános vitában, hogy tulajdonképpen 5-6 ambiciózus képviselőtársunk kezébe csúszott az egész alkotmányozási folyamat, mert ha le lehet ilyen módosító indítványokat söpörni, mint amiről az előbb én említést tettem, vagy amire teljes joggal hivatkozott a velem politikailag pont az ellentétes oldalon ülő és álló, Avarkeszi Dezső képviselőtársunk, akkor ez az egész alkotmányozási folyamat a számomra nem megnyugtató.
Na most, én úgy gondolom, hogy indokolatlanul vetették fel itt egyes képviselőtársaim azt, hogy Varga László igen tisztelt képviselőtársam által felvetett gondolat, tehát hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldheti a törvényszövegeket, hogy ez nem jelent a köztársasági elnök jogkörében egy olyan hatalmi túlsúlyt, amelyet meg kellene gondolni a jövőt illetően. Kérem, én azt hiszem, hogy az egy megalapozatlan feltételezés, hogy azt mondják, hogy az egyéb állampolgárokat is megilleti ez a jog, mert jó, megilleti, tehát formailag természetes, hogy megilleti, de én azt hiszem, az senkinek nem jut az eszébe, hogy a köztársasági elnöknek ez a közismert joga az azonos értékű lenne Kiss Péter zagyvarékasi lakosnak a hasonló jogával. Tehát a köztársasági elnök jogosítványait igenis végig kell nézni, végig kell gondolni, ezért elképesztő számomra az alkotmány-előkészítő bizottságnak az a döntése, hogy az ezzel kapcsolatos módosító indítványomat sem fogadta el.
Én úgy gondolom, hogy világosan és tisztán ki kell mondani, ha egykamarás parlament lesz, akkor a parlamenti demokrácia végét jelenti, ha a köztársasági elnököt az Országgyűlés fogja választani, különösképpen olyan körülmények között, amikor bármilyen parlamenti párt és én kérem igen tisztelt képviselőtársaimat , hogy ne egy adott szituációra alkossanak alkotmányt, hanem gondoljanak arra, hogy bármikor változhat a hatalmi struktúra, de változni fog-e a felvetett kérdés lényege, hogy egy kézben való hatalmi koncentrációt eredményezhet az, hogyha a parlamenti többséggel rendelkező pártot illeti meg a köztársasági elnök kijelölésének a joga.
Egyértelmű, hogy ez józan jogalkotási szempontok mellett tarthatatlan álláspont és a józan ész szabályaival ellenkezik ez a helyzet, akkor ezen változtatni kell. Az, hogy most itt bizonyos politikai megfontolásokból egyes politikai erők más álláspontra helyezkednek, ez nem jelenti a kérdés elméleti megválaszolásának helytelenségét, mert tökéletesen helyesen és idevalóan utalt arra Avarkeszi Dezső, hogy azok a szakértők, akik ebben a tárgykörben szakvéleményt adtak, azok nem véletlenül emelték ki, bár én magam is, személy szerint igen nagyra becsülöm, nagyra értékelem Törökországot és Görögországot, de mégis szembeötlő az a tény, hogy Törökország és Görögország egykamarás parlamenti rendjéhez tartozik hozzá a köztársasági elnök parlamenti kijelöléses eljárása, ezért tehát én tisztelettel kérem, hogy mindezen érvrendszerre tekintettel, gondolja át még egyszer az alkotmány-előkészítő bizottság azt, hogy vajon helyes-e fenntartani az egykamarás parlament keretei között a köztársasági elnök parlamenti választását. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalról.)