Kis Zoltán (SZDSZ)
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! 1994 óta folyamatosan tárgyalunk az európai kedvezményezett kvótabiztosítási ügyben. Az ön által említett baromfipiacon másfélszeres kvótabővítést tudtunk ez időszak alatt elérni, amely gyakorlatilag a baromfi-vonalon, a darabolt csirkénél, a kacsánál, a libánál és a pulykánál mennyiségileg teljesen le van kötve, tehát itt a kedvezményezett kvótát ki tudjuk használni, ellenben a tojás és a tojáspornál csak 15 százalék a kihasználtsági fok.
Most, ezzel a kedvezményezett vámkvótával azonban nem szabadon élhetünk, mert azt mindig az adott ország a saját importőreinek hirdeti meg negyed évente. Az importőrök között, mint mindenütt a világon, megjelennek a spekulánsok is, akik megszerzik ezt a kvótát, majd amikor a mi exportőreink jelennek meg a piacon, akkor ezt a kedvezményezett kvótát körülbelül 50 százalékos áron adják-veszik, tehát így elveszítjük a kedvezményezett vámtételnek a felét, mert ez egy spekulatív utcába fut be, és ebben a helyzetben a mi termékeink, az amúgy is szerény dotáltság miatt, már versenyhátrány-pozícióba kerülnek. Sajnos, ezt baromfivonalon is egyértelműen látszik. Mit teszünk?
Másfél éve folyamatosan tárgyalunk az EU-val. Minden egyes tárgyaláson, miniszteri szintű találkozón felvetjük, melyben azt kérjük, hogy ezeket a kedvezményezett kvótákat ne a saját importőreiknek, hanem a mi és itt a terméktanács véleményével teljesen azonos hangnemben vagyunk , a mi exportőreinknek adják ki, és ezzel az exportőrök a termelőktől közvetlenül felvásárolt mennyiséggel tudnak majd alkupozícióba kerülni az ottani importőrökkel.
Tehát, mi visszahajtjuk abban a pillanatban a feltételeket, illetve kérünk még egy dolgot, és ez a liba vonatkozásában megvan, hogy a kedvezményezett kvótát azt ne negyedévente adják ki, hanem jó lenne, ha évente, de legfeljebb félévente, és ez alatt az időszak alatt a beérkező szállítmányainkat a vámeljárási szabályok keretében ezzel a kedvezményezett vámtétellel vámolják el és engedjék be az országba. Még egyszer emlékeztetem, hogy a liba vonatkozásában ez megvalósult.
Egy dolgot sajnos figyelembe kell venni, hogy ezeknél a tárgyalásoknál bizony Magyarország nem az erő pozíciójából tárgyalt. Mert, ha mi lennénk az Egyesült Államok, Franciaország és Németország, Hollandia együttvéve, akkor más eredményeket tudnánk elérni, mint így egymagunkban.
Igen, hát az erőviszonyok azért meghatározóak sajnos, azonban azt kérném öntől is, mint a külügyi bizottság egyik tisztviselőjétől, hogy valamennyi olyan és az Országgyűlés azon képviselőitől, akik ilyen ügyekben tárgyalnak, hogy minden olyan találkozásukon, ahol az EU, nem is biztos, hogy éppen agrárszakembereivel, de olyan gazdasági szakembereivel találkoznak, akik az együttműködés iránt érdeklődnek, ezeket a területeket mint érzékeny pontokat vessék fel azzal, hogy ez nem jelenti a kedvezményezett kvótáknak a kibővítését. Nem kérünk extra adómérséklést, mindössze azt szeretnénk elérni, hogy a számunkra biztosított kvótákkal a saját exportőreink, és ne az ő importőreik élhessenek. Azt hiszem, hogyha ebben egy összehangolt és az informális csatornákon is megerősített akciót tudunk elkezdeni, az hatékony lesz.
Bízom abban, hogy az ősszel megkötendő ekvivalencia egyezmények kapcsán erre a témakörre is végérvényesen pontot tehetünk. Ehhez kérem önöknek a segítségét, és kérem képviselő urat, hogy szíveskedjen a választ elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)