Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt tájékoztatom önt, hogy általában az önkormányzatok különböző, a törvényekkel kapcsolatos kérdéseikkel a Belügyminisztériumot szokták megkeresni. A kialakult gyakorlat szerint ilyenkor a Belügyminisztérium megkéri az előterjesztő tárcát, és a válaszának ismeretében válaszol az önkormányzatoknak. Jelen esetben ugyanezt tették azok a tárcák, amelyeket ön megkeresett. Arról tájékoztatták önt, hogy a beterjesztő Belügyminisztérium kompetens a válasz megadásában, és türelmét kérték önnek a válasz megérkeztéig. Egyébként természetesen a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is részt vett a törvény kidolgozásában.
Ami most az ön konkrét kérdéseit illeti: az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény 4. § (2) bekezdése értelmében az adósságrendezési eljárás akkor kezdezményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az általa finanszírozott önkormányzati költségvetési szerv a fizetési kötelezettségének a jogszabályban megállapított határidőn belül nem tesz eleget.
A jogalkotói akarat fő szabályként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. számú, illetve az államháztartásról szóló 1993. évi XXXVIII. számú törvényben foglalt szabályozási elvekkel összefüggésben a helyi önkormányzat felelősségét az általa alapított és a költségvetésében szereplő intézményekre is kiterjeszti, függetlenül azok gazdálkodási jogkörétől.
Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzat által a központi költségvetési és helyi forrásokból finanszírozott önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények törvényben rögzített határidőn túli fizetési nehézségei esetén az adósságrendezési eljárás alanya a tulajdonos helyi önkormányzat.
E főszabály alól éppen a törvény 4. § (2) bekezdése értelmében azon intézmények jelentenek kivételt, amelyek finanszírozását nem a helyi önkormányzat biztosítja. E jogszabályi rendelkezés értelmezését egyértelművé teszi, tisztelt képviselő úr, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény, amely rögzíti az egészségügyi ellátások finanszírozásának alapelveit. E törvény 9. § (1) bekezdése értelmében az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások teljesítését az Egészségbiztosítási Alap kezelője finanszírozza, nem a helyi települési önkormányzat tehát.
E jogszabály alapján a finanszírozás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve annak megyei szervezetei és az érintett kórházak között a kormány rendeletében foglaltak alapján kötött szerződések alapján történik. Ezen rendelkezés tehát elkülöníti az államháztartás két alrendszere a helyi önkormányzat mint tulajdonos, illetőleg az Egészségbiztosítási Alap kezelője mint finanszírozó közötti munkamegosztást.
Mindezek alapján az egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézmények fizetési kötelezettségei esetében a kórházak működtetésének sajátos rendjére tekintettel, a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat ellen nem indítható adósságrendezési eljárás. Tájékoztatom, tisztelt képviselőtársam, hogy erről a válaszról a Belügyminisztérium természetesen írásban is értesíteni fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)