Fodor István

1996. június 24.

DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció tárgya a megadott cím szerint "A fegyveres erők reformja", de alcíme és az interpelláció írásban megküldött szövege a honvédségről, annak reformjával kapcsolatban feltett kérdésekről szól. Ezért válaszomban a honvédségre kívánok koncentrálni. Teszem ezt azzal a kiegészítéssel, hogy a határőrség alkotmányos jogállásának megváltoztatása nincs napirenden, és úgy a békeidőszakban, mint a minősített időszakban e szervezet mint a fegyveres erők része feladatainak megváltoztatása úgyszintén nincs napirenden.

Amikor a kormány az elmúlt esztendőben a Magyar Honvédség átalakításáról szóló elképzeléseit az Országgyűlés elé terjesztette, a következőket kellett figyelembe vennie.

Először: '91 és '94 között a honvédség létszáma 121 ezerről 100 ezer főre csökkent, ugyanakkor érintetlen maradt a vezetési szintek száma, a gazdálkodás rendszere, alig csökkent a katonai szervezetek száma, így a kisebb létszámú honvédség finanszírozása a korábbinál rosszabb hatékonysággal történt, és romlott a szétaprózódott szervezet működőképessége.

Másodszor: források hiányában a honvédség ebben az időszakban felélte tartalékai jelentős részét.

Harmadszor: a Magyar Honvédség szervezeti felépítése, vezető szerveinek struktúrája, működési rendje, technikája és fegyverzete azt az állapotot tükrözte, amely még nem számolt integrációs szándékkal, tehát még nem alakult ki elképzelés más hadseregekkel történő együttműködő képesség feltételeinek megteremtéséről.

A felsorolt problémák kezelésére is megoldást keresve az országgyűlési határozat előkészítését egy évig tartó szakértői munka és elemzések előzték meg. Az alapos előkészítéssel együtt azonban számos körülmény előrevetette annak lehetőségét, hogy az átalakulás során a feltételek változásával, vagy például az integrációval összefüggésben a feltételek megismerését követően módosítani kell az eredetileg kialakított elképzeléseket.

Nyilván a folyamatos kontroll és ennek eredményeként a szükséges korrekciók lehetőségét volt hivatott megteremteni az Országgyűlés határozatának az a része, amely az átalakulás teljes időtartama alatt, fél esztendőnként beszámolási kötelezettséget írt elő a kormány részére a honvédelmi bizottság előtt. Ez a beszámolás első alkalommal az átalakulás első fél évéről, tehát az 1995. december 31-ével lezáruló időszakról, április 24-én megtörtént.

A honvédelmi bizottság előtt lefolytatott vita konklúziója az volt, hogy egyrészt az ez év júniusáig terjedő újabb fél esztendő tapasztalatait is hasznosítva, másrészt a Magyar Honvédség vezetésében történt személyi változások során érintett új vezetők véleménye kialakításának és összegezésének időt hagyva a kormány nevében a honvédelmi tárca ez év szeptemberében terjeszti a honvédelmi bizottság és amennyiben szükséges, az Országgyűlés elé azt a beszámolót, amely a következtetéseit és a szükségesnek tartott intézkedéseket tartalmazza.

Nem kívánok elébe menni ennek a beszámolónak, annyit azonban elmondhatok, hogy az átalakulás során az erők és az eszközök további koncentrációjával a hatékonyságot feltétlenül növelni szükséges. Foglalkozunk olyan javaslat előterjesztésével, amely elfogadása esetén egy minimális, de mindenképpen indokolt mozgásteret biztosít a létszámok, illetve a különböző állománycsoportok létszámarányai tekintetében. És végül a jövő évi költségvetés előkészítésével összefüggésben is meg kell vizsgálni, hogy a kizárólag létszámcsökkentésből eredő megtakarításokból pótolhatóe a költségvetési támogatás reálértékének csökkenése, illetve a mindenképpen elengedhetetlenül szükséges fejlesztési és felújítási kiadások fedezete. Kérem képviselő urat, hogy az elmondottak alapján és hagyatkozva a szeptemberben előterjesztésre kerülő beszámolóra, az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket.