Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban el kell mondanom, hogy képviselő úr interpellációja megalapozott, és az abban részletezett gyakorlat valóban több szempontból kifogásolható.
A lakástörvény egyetlen rendelkezése sem ad ugyanis lehetőséget arra, hogy az önkormányzati lakások elidegenítésekor az addigi bérlő csak akkor válhasson tulajdonossá, ha az elidegenítés az eladást megelőzően a korábban létrehozott alapba teljesített önkormányzati befizetéseket visszamenőlegesen teljesíti.
A követelés jogszerűen nem kényszeríthető ki. E tekintetben tehát ez a döntés törvénysértő. A Belügyminisztérium információi szerint az önkormányzat az említett költséget nemcsak az adásvételi szerződés megkötésekor, hanem a lakbérben is érvényesíti, így annak valóban kétszeres megfizetéséről van szó.
A hatályos rendelkezések értelmében az önkormányzati felújítási költségekkel kapcsolatos követelés nem lehet része a vételárnak. A minisztérium az elidegenítés jogszabályellenes gyakorlatát már 1996. év elején észlelte, 1996. február hónapban felkértük a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét törvényességi ellenőrzés lefolytatására és a szükséges intézkedések megtételére. A hivatal vezetője a hibás gyakorlatra márciusban felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét, és kérte annak megszüntetését. A hivatal vezetőjének megkeresésére a Belügyminisztérium ismételten kezdeményezte a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő állapot helyreállítását, valamint állást foglalt abban, hogy a vevők részére megalapozott, valóban kétszeres megfizetés esetén a jogtalanul elkért összeget a vevők részére az önkormányzat költségvetése terhére vissza kell téríteni. Ha ez nem történik meg, akkor bírói úton érvényesíthetik követelésüket a lakók, de biztosan meg fogják nyerni ezt a pert, az önkormányzat a perköltségeket is fizetheti abban az esetben.
Akkor azonban, ha csak egyszeri befizetés történt volna, a visszafizetéstől el kell tekinteni, hiszen a vevőket tényleges vagyoni hátrány nem éri ebben az esetben. A tulajdonos, most már tulajdonossá váló volt bérlők ugyanis jogosultak a felújítási alapról, annak esetleges megszüntetéséről saját maguk dönteni, így a már befizetett pénzösszeg maguknak való visszatérítését vagy más célú felhasználást kimondani.
A lényege a válaszomnak tehát az, hogy a volt bérlők tulajdonossá válnak azzal, hogy aláírják az adásvételi szerződést, akkor is, ha nem fogadják el a felújítási költségek visszamenőleges érvényesítését. Ezen az alapon őket a tulajdonuktól megfosztani nem lehetséges, az esetleg kétszeresen befizetett összeg pedig visszajár részükre az önkormányzat költségvetéséből. A Belügyminisztériumnak vagy a belügyminiszternek nincs lehetősége sem felelősségre vonni a jegyzőt, sem fegyelmit indítani ellene, ugyanakkor azonban felkértem a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy ismételten folytasson törvényességi vizsgálatot, most már a vizsgálata terjedjen ki a felelősség megállapítására is, és tegyen javaslatot az önkormányzat részére a fegyelmi felelősség esetleges érvényesítése érdekében. Erről a Közigazgatási Hivatal vezetője, erről a vizsgálatáról engem, én pedig a tisztelt képviselő urat a későbbiek során tájékoztatni fogom. Kérem válaszom elfogadását. (Általános taps.)