Donáth László (MSZP)

1996. június 24.

DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-frakció megszavazta a Nagy Imre emlékezetét megörökítő törvényt, mindenekelőtt azért, mert Nagy Imre méltó rá. A vértanúhalált halt miniszterelnök utolsó pillanatáig hűséges maradt azokhoz, akik közül vétetett, minden tévedése, kudarca és vesztesége ellenére is. (Bekiabálás a jobb oldalról: "Halljuk, halljuk!")

Ami mulandó volt belőle, régen elenyészett már. Ez a törvény azt rögzíti, ami 1958. június 16. óta halhatatlanná lett. Az igaz ember tartását. Az egyetlen igaz emberi tartást, mely érték és norma lehet bármely eljövendő nemzedék számára e honban. S ez volt előterjesztésünk és szavazatunk második oka.

Aki a vértanú miniszterelnökre igent mond, aki tiszteli őt, s emlékezetét megőrzi, az szükségszerűen nemet mond a sztálinizmusra éppen úgy, mint a kozmopolitizmusra, a népek és az emberek közötti gyűlöletkeltőkre nem kevésbé. Harmadszor: az MSZP-frakció határozott szándékát e törvényt illetően bizony befolyásolhatta, hogy a múlt kísértő emlékei, a hazugságok, a diffúz bűntudat kísértő kényszereivel így is szembeszálljon.

Végezetül: megszavaztam e törvényt, mely számomra nemcsak a mártírhalált halt egykori miniszterelnök és vértanútársai, hanem minden meghurcolt és megszomorított '56-osnak újfent igazságot szolgáltatott. De higgyék el, nehéz elfelejteni 35 év megannyi gyalázkodását. S oly jó lenne már kiengesztelődni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)

(18.30)

(A jegyzői székben Boros Lászlót Szili Sándor váltja fel.)