Halda Alíz (SZDSZ)

1996. június 24.

HALDA ALIZ (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ frakció tartózkodó szavazatát szeretném megindokolni.

Azért nem támogattuk a törvényjavaslatot, mert a vitában elmondott érveinket továbbra is helytállónak érezzük.

Egyfelől műfajilag elhibázottnak tartjuk, hogy az Országgyűlés törvénnyel kívánja Nagy Imre miniszterelnök történelmi nagyságát bizonyítani. A törvény lényegét tekintve kényszerítő erővel bír, kötelező normákat fogalmaz meg. Ha az emléktörvényt nem ilyennek, hanem protokolláris gesztusnak tekintjük, akkor pedig az Országgyűlés egyöntetű állásfoglalása lett volna kívánatos. Ezt sem az előkészítés, sem a benyújtás módja nem segítette elő. Aminthogy annak a módosító indítványnak a visszautasítása sem, amely a felelősöket megnevezte volna.

Másfelől azért nem szavazunk egyértelmű nemmel, mert szeretnénk elkerülni, hogy álláspontunkat akár jó-, akár rosszhiszemű félreértés következtében úgy fogalmazhassa meg bárki, hogy az SZDSZ Nagy Imrére mondott nemet.

A vita során nem győztük hangoztatni, hogy a szabaddemokraták Nagy Imre tántoríthatatlan hívei voltak mindig, és ma is azok a közvélemény-kutatások tanúsága szerint 82 százalékban.

Erkölcsi nagyságáról a történelem dönt majd, és nincs kétségünk afelől, hogy mind a tudomány, mind a nép emlékezete a magyar história nagyjai közt őrzi meg az 56-os forradalom miniszterelnökét. (Taps az SZDSZ és a Fidesz soraiból.)