Szabó György (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mondandómat egy idézettel kezdjem. "A társadalombiztosítás nyugdíjalapjának pénzügyi biztonsága hosszabb távon csak a korhatár emelésével állítható helyre. A korhatáremelés fokozatos bevezetéséhez minél hosszabb időszakra van szükség, ami a korhatár rugalmas emelésének mielőbbi megkezdését indokolja." Ez a két mondat Surján László népjóléti miniszter úr, a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat expozéjában mondotta el, 1993. január 25-én. E törvényjavaslat részét alkották a női nyugdíjkorhatár felemelésére vonatkozó elképzelések. Úgy tűnik számomra, hogy a hivatalban lévő népjóléti miniszterek, kormányok ezt a problémakört hasonló módon ítélik meg. A vitában elhangzottakkal kapcsolatban álláspontunk kifejtését megelőzően kérem, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket néhány fontos tényre, valamint hogy megosszam önökkel a vita során kialakult benyomásaimat.
Először is: a korhatáremelés szükségességét vitató képviselőtársaimnak újólag felhívnám a figyelmét arra, hogy erről a kérdésről a tisztelt Ház korábban már döntött. Az elfogadásra váró törvényjavaslat e döntések megvalósításáról szól.
Másodszor: több képviselőtársam felszólalásában legfőbb kifogásként azt fogalmazta meg, hogy nincsenek együtt a korhatáremeléshez szükséges feltételek. Meggyőződésem, a körülmények persze lehetnének kedvezőbbek, de ne legyenek illúzióink, soha nem áll majd minden egyes feltétel rendelkezésre, hogy ideális, optimális módon tudjuk megvalósítani az elkerülhetetlenül szükséges emelést.
Harmadszor: már az expozéban jeleztem, hogy a kormány nyitott minden olyan javaslat befogadására, amely a nyugdíjazási feltételeket igazságosabbá, elfogadhatóbbá teszik, ugyanakkor nem hiúsítják meg a törvény legfőbb céljait.
Örömmel mondom, hogy az általános és a részletes vita alatt a szokásosnál is intenzívebb konszenzusteremtő folyamatnak lehetünk tanúi. Az erőteljes kritikák mellett szép számban elhangzottak és megfogalmazásra is kerültek kitűnő javaslatok, amelyek jelentős hányada részévé válhat az elfogadásra kerülő törvényjavaslatnak.
A vitát tehát hasznosnak és szakmai szempontból is igen értékesnek tartom, akkor is, ha több kérdésben az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A legfontosabb, hogy a legtöbb felszólalásból érezhető volt az emberek millióit érintő ügyhöz illő felelősségteljes fogalmazások, ezzel kapcsolatban a vélemények mindig a törvényhozói felelősség egyértelmű kifejezését mutatták.
Tisztelt Ház! 76 benyújtott módosító indítványt kaptunk kézhez, és ezek alapvetően négy kérdéskört érintettek. Egyrészt a korhatáremelés ütemezését, másrészt a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit, harmadsorban a gyermeknevelés elismerését a szolgálati időhöz igazodóan, és végül a korhatár előtti foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások szabályait.
Szeretném kiemelni és a későbbiekben bizonyítani, hogy valamennyi kérdésben a kormány hajlott az ésszerű kompromisszum kialakítására.
(15.40)
Az első kérdéskört érintően több képviselő indítványozta a női és a férfi korhatáremelés különböző mértékű átütemezését. Azokat a javaslatokat, amelyek a férfiak korhatáremelését a jövő évezredre kívánták halasztani, nem tudja a kormány támogatni. Nem tudjuk azt a javaslatot sem elfogadni, hogy a férfiaknál ne történjen korhatáremelés, illetve a nőknek csak 60 évre növeljük az irányadó korhatárt. Ezeknek a javaslatoknak a befogadása ugyanis napirenden tartaná azt a kérdést, hogy a nyugdíjak drasztikus csökkentésével vagy/és a járulékmérték erőteljes növelésével biztosítsuk a nyugdíjalap hiányzó forrásait.
A kormány határozott álláspontja, hogy nem megkerülhető a 62 évre való emelése a nyugdíjkorhatárnak, ennek fokozatos megvalósítását kitűzve célul. Ez azonban természetesen nem zárja ki, hogy a parlamenti vita és az egyeztetések alapján kialakult olyan megoldásokat támogassunk, amelyek az átmenetet kisimítottabbá, az érintett korosztályok számára elfogadhatóbbá teszik.
El tudjuk tehát fogadni azt a módosítást, hogy az 1941-ben született nőknél a munkajogi védelmük érdekében maradjon az 57 éves korhatár előírása, de az 194246-ig születettek számára egy-egy évvel alacsonyabb korhatáremelés valósuljon meg a fokozatosság érdekében. Ezzel a halasztással első lépésként három év alatt történik egy év korhatáremelés, majd változatlanul kétévenként egy évvel emelés, így 2008 helyett 2009-ben valósul meg a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése. Tehát 1941-ben, '42-ben született nők esetében 57 év az irányadó korhatár, a '43-ban születetteknél 58, a '44-ben születetteknél 59, a '45-ben születetteknél 60, a '46-ban születetteknél 61, és végül az 1947-ben születetteknél 62 év a törvényjavaslat szerint a befogadott módosítás alapján az irányadó korcentrum.
Természetesen az említett korosztályokhoz tartozók korábban is kérhetik nyugdíjazásukat, ha elegendő szolgálati idővel rendelkeznek.
Itt szeretném megjegyezni, hogy egyes képviselők értékelésével ellentétben nem évenként történik a korhatáremelés. Így például az 1942-ben született nők 1999ben érik el az 57 évet, amikor nyugdíjba vonulhatnak, az 1943-ban született nők ismét két év múlva, 2001ben az 58 évet, a '44-ben születettek 2003-ban az 59-et, és hadd ne folytassam. Tehát hangsúlyozom: a kormány által benyújtott és a támogatott módosítás szerinti korhatáremelés ütemezése is kétévenként egy-egy év emelést tartalmaz.
Kedves Képviselőtársaim! Támogatja a kormány azt a két módosító javaslatcsomagot is, amely a korhatár előtti nyugdíjazás választásának feltételeit finomítja és a továbbdolgozás ösztönzésének hatásosságát fokozza.
Elfogadjuk azt a módosítást, amely a beterjesztett javaslathoz képest két évvel rövidebb szolgálati idő mellett engedi meg a jelenlegi korhatáron történő nyugdíjazás választását. Így nyugdíjcsökkentés nélkül 55 évesen, de az emelt korhatár előtt legfeljebb öt évvel korábban választhatják a nyugdíjazást azok a nők, akik 1941-ben vagy '42-ben születtek és 34 év, '43-ban születtek és 35 év, '44-ben születtek és 36 év, '45-ben születtek és 37 év, '45 után születtek és 38 év szolgálati idővel rendelkeznek.
Nyugdíjcsökkentés mellett választhatják viszont a korai nyugdíjazást azok a nők is, akik az előbbi szolgálati időnél öt évvel kevesebbel rendelkeznek. A hiányzó évek számától függő havonkénti nyugdíjcsökkentés a benyújtott mértékeknek megfelelően 0,1 százaléktól 0,5 százalékig terjed.
Tisztelt Ház! A gyermekek után adható szolgálatiidő-kedvezmények olyan módosítását támogatjuk emlé-keztetőül mondanám, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint a három- és többgyermekesekre tartalmazott a javaslat öt év korkedvezményt, illetve szolgálatiidő-kedvezményt , tehát olyan módosítást támogatunk, ahol az egy- és kétgyermekesek és a fogyatékos gyermekeket nevelők is kedvezményben részesülnek.
Lényeges változás a módosító javaslatok befogadása esetén, hogy nem a szüléshez, hanem a gyermekneveléshez kapcsolódik a kedvezmény, így az örökbefogadó szülők és a gyermeküket egyedül nevelő apák is részesülhetnek benne. Így tehát azt indítványozzuk, hogy azt a módosító javaslatot támogassák képviselőtársaim, ahol az egy gyermeket nevelőknél egy évvel, két gyermeket nevelőknél két évvel, három és több gyermeket nevelőknél három évvel kevesebb szolgálati idő megszerzése is jogosít korhatár előtti nyugdíjazásra a korhatáremelés átmeneti időszakában.
Ezzel például az 1943-ban született háromgyermekes édesanya, ha 27 év szolgálati idővel rendelkezik amelybe természetesen beleszámít a gyermeknevelés alapján járó szolgálati idő is , nem 58, hanem 55 éves korában is kérheti a nyugdíjazását.
A gyermeknevelés igazolásának szabályait a törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben kívánjuk meghatározni.
Tisztelt Ház! A továbbdolgozás ösztönzését a benyújtott kormányjavaslat havonként 0,3 százalékos nyugdíjnöveléssel és a hosszú szolgálati időhöz tartozó nyugdíjskála évente 0,5 százalékos emelése helyett 1-1 százalékos növelésével kívánta honorálni.
Elfogadtuk azt a bírálatot, hogy ez az ösztönzés gyenge hatásfokú, mert a korai nyugdíjazást választók számára az évenkénti nyugdíjemelés ennél nagyobb ellátást eredményez. Ezért a kormány támogatja a nyugdíjemeléssel megnövelt kedvezőbb nyugdíj választását indítványozó javaslatcsomagot.
Elfogadhatónak tartjuk a magasabb mértékű, 1,5-1,5 százalékos emelést tartalmazó nyugdíjskálát is, amely a továbbdolgozás ösztönzése mellett rendszerszerűen is megszünteti a 34 évnél hosszabb szolgálati idő jelenlegi nem megfelelő értékelését.
Kedves Képviselőtársaim! A törvénytervezet munkajogi fejezeteihez, a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvények módosításához, a munkanélküli ellátásokat érintő szabályozáshoz viszonylag kevés módosító indítvány érkezett. Ezek közül támogatjuk azt a módosító indítványt, amely a nyugdíj előtt álló ötéves fokozott munkajogi védelmét az adott személyre irányadó emelt nyugdíjkorhatárhoz köti.
A foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításához érkezett indítványok többsége elősegíti, hogy a társadalombiztosítási szabályok változásához az előterjesztésben szereplőnél jobban illeszkedő megoldások alakulhassanak ki. Így például lehetővé válik a képviselői módosító indítványok nyomán az, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli-segélynél egy kiszámíthatóbb konstrukció kerüljön kialakulásra. Ennek a kormány által is támogatott csomagnak a legfontosabb eleme, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli-segély a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra jogot nem szerzett számára is ugyanabban az életkorban nyújt ellátást mindkét nem számára, mint amikor hosszabb szolgálati idővel a korhatár előtti nyugdíj választható.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a kormány által támogatni kívánt javaslatokkal együtt olyan törvényjavaslatot ajánlunk elfogadásra, mely kiegyensúlyozott, a fokozatosságot jól érvényre juttatja, és az átmenet időszakában több szempontból is méltányos feltételeket tartalmaz.
Végezetül a legteljesebb mértékben egyetértek Béki Gabriella képviselő asszonnyal, aki többek között arról szólt, hogyha most lemondanánk a korhatáremelésről vagy csak elodáznánk a szükséges lépéseket, azt lehet, hogy megkönnyebbüléssel nyugtázná a lakosság, de egy idő múlva az elégedetlenség sokszorosa lenne a jelenleginek.
Kérem, hogy az említett vagy nem említett, de a kormány által támogatott módosításokkal együtt a törvényjavaslatot fogadják el kedves képviselőtársaim. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)