Gál Zoltán (MSZP)
DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Amikor öt héttel ezelőtt, május 22-én az alkotmány-előkészítő bizottság nevében beterjesztettem a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot, annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy az Országgyűlés e koncepció alapján képes lesz stabilizálásra érdemes, értékálló, a jelenleginél szakmai értelemben jobb, a társadalom számára elfogadható alkotmányt megalkotni. Most, az 59 órás plenáris és az alkotmány-előkészítő bizottságban lefolytatott további 22 órás vita után, azután, hogy 92 képviselő összesen 414 hozzászólás keretében fejtette ki véleményét a koncepcióról, és mindenekelőtt a bizottsági ajánlás ismeretében, nyugodtan mondhatom, hogy a reményem igazolódott.Azok, akik figyelemmel kísérték a vitát, megállapíthatták, hogy a hozzászólások nagy többsége közjogi álláspontok, szakmai érvek ismertetéséből állt. Összességében az alkotmány jelentőségéhez méltó, színvonalas, tartalmas eszmecsere folyt. A koncepció vitája igazolta azt a várakozást, hogy a társadalmi és szakmai szervezetek, önkormányzatok, köztestületek, állami szervek, a szakértők véleményei és az állampolgári levelek sokasága hasznosulnak az Országgyűlésben. Szinte minden felszólalásban hivatkoztak rájuk, idéztek belőlük. A benyújtott módosító indítványok nagy többsége ezeken a véleményeken alapult. Más oldalról közelítve, alig akadt olyan szakmai észrevétel, amely ne jelent volna meg képviselői módosító indítványokban.
Bebizonyosodott tehát az is, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás folyamatában képes a politikai és szakmai véleményeket összegezni, a különböző álláspontokat a társadalom nyilvánossága előtt egymással ütköztetni és ennek alapján a felelős döntéseket meghozni.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott 423 módosító indítványból az alkotmány-előkészítő bizottság 93-at támogatott. Ez az összes módosító indítvány 22 százaléka. A bizottság döntési rendjét ismerve, azt hiszem, ez jó arány. Sok értékes javaslat ugyanis csupán egy-egy ellenszavazat miatt vérzett el. Miután a Független Kisgazdapárt képviselői az öt bizottsági ülésnapból mindössze egy alkalommal, akkor is csak egyetlen órára vettek részt a döntéshozatalban, a bizottság az összes támogató döntését egyhangú szavazással volt kénytelen meghozni. Az is nehezítette a helyzetet, hogy ez idáig az MDNP nem tudott bekapcsolódni a bizottsági munkába.
A bizottság, megítélésem szerint, nyitott volt a módosítások iránt, nem ragaszkodott mereven korábbi döntéseihez.
A javasolt változások lényege abban foglalható össze, hogy gazdagodott az emberi jogokról szóló rész, új szociális jogok fogalmazódtak meg, mint például az emberhez méltó életkörülményekhez való jog, és közülük többet alanyi jogként javasolunk a koncepcióba. Ilyen például a munkához való jog és az egészségügyi alapellátáshoz való jog. Megfogalmazódott továbbá néhány nagy jelentőségű, a későbbi törvényhozói munka számára irányt adó elv is. Ilyen a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga, valamint a honvédelmi kötelezettség új módon való megközelítése.
Az államszervezetre vonatkozóan viszont csak kisebb jelentőségű kérdésekben alakult ki egyetértés.
Tisztelt Országgyűlés! Az új alkotmány szabályozási elveinek meghatározása után megkezdődhet az új alkotmány normaszövegének kidolgozása. A koncepció kijelöli a munka kereteit, ugyanakkor kellő mozgásteret is biztosít a pontos és részletes szabályok kidolgozásához.
(17.30)
A koncepció lehetőséget ad egy modern, jó alkotmány megalkotására, de csak a törvényjavaslat normaszövege alapján lesz megállapítható, valóban sikerült-e a társadalom igényeit kielégítő alkotmányt elkészítenünk. Hadd tegyem hozzá, hogy egy dolog az elveket meghatározni, s egy másik, sokkal nehezebb ügy ezeket jogszabályi formába önteni. Sajnos, ahogy ez lenni szokott, többen vannak az elvekhez értőek.
Felszólalásában több képviselőtársunk is hiányolt a koncepcióból egyes jogintézményeket. Felhívom azonban a figyelmüket arra, hogy ami az alkotmányban nem szerepel, az még a jogrendszer részévé válhat. Hiszen törvényi szinten nagyon sok kérdéskört lehet és kell rendezni. Ilyen például az érdekegyeztetés rendszere, ami eddig nem azért maradt ki az alaptörvény koncepciójából, mert szükségtelennek találtatott, hanem azért, mert a pártok egy része nem alkotmányozási, hanem törvényhozási tárgynak gondolja.
Az alkotmány szabályozási tárgyköreiről régóta szakmai viták zajlanak. Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint az alkotmányba csak időtálló rendelkezések valók, amelyek megvalósításához mégpedig belátható időn belül megvannak a társadalmi, anyagi és igazgatási feltételek. Az alkotmány nem lehet kívánságok gyűjteménye. Az életviszonyokra közvetlenül alkalmazható, normatív szabályokból kell állnia. Ez a követelmény nagy felelősséget ró az alkotmányozóra.
A határozati javaslat elfogadása esetén most egy újabb intenzív bizottsági munkaszakasz következhet. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy az őszi ülésszak megnyitásával egyidejűleg megkezdődhessen az alkotmány-előkészítő bizottságban az új alkotmány normaszövegének a vitája. E folyamatban továbbra is jelentős szerepe lesz a társadalmi és szakmai szervezeteknek, a szakértőknek. A normaszöveg országgyűlési tárgyalása előtt az eddiginél is hosszabb idő áll majd rendelkezésre a társadalmi vitához.
Végezetül, tisztelt Országgyűlés, az eddigi vita és a bizottság döntése alapján esélyt látok arra, hogy a frakciók a későbbiekben is közelítik egymáshoz álláspontjukat, s így megegyezés alakul ki több olyan kérdésben, amelynek ma még nincs kellő arányú támogatottsága. Ilyen például a köztársasági elnök választásának módja, a nemzetközi szerződések magyar jogrendszerbe illesztésének szabályai és az érdekegyeztetés rendszere.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány szabályozási elveivel foglalkozó többhetes általános és részletes vita akkor zárható le a tárgy súlyához méltóan, és fejezhető be nyugodt lelkiismerettel, ha a beterjesztett javaslatokról felelősségteljesen szavazunk. Köszönöm a figyelmüket. (Erős taps.)