Kovács László (MSZP)

1996. július 2.

KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés, amit felvetett, rendkívül fontos. Ugyanis, ha valahol igaz a biztonság oszthatatlansága és stabilitás oszthatatlansága, akkor ez a délszláv térségben különösen az.Nemzetközi fórumok tucatjain fogalmazta meg a magyar külpolitika ezt a tételt, hangsúlyozva, hogy nem lehet béke, tartós béke stabilitás és biztonság a délszláv térségben, ha ott rendezetlen problémák maradnak.

Az EBESZ soros elnökeként természetesen behatárolt volt a cselekvési lehetőségem, hiszen az EBESZnek intézkedési és főleg kényszerítő lehetősége nincs. És az EBESZ, mint minden nemzetközi szervezet annyit képes elérni, amit a tagállamai hajlandóak cselekedni.

Pár hete voltam hivatalban, amikor '94 decemberében kezdeményeztem egy nyilatkozat kiadását 200 koszovói albán, korábbi rendőr letartóztatása, bántalmazása miatt, követelve szabadon bocsátásukat és a felelősök megbüntetését.

'95 áprilisában két határozatot kezdeményeztem a koholt perek leállítását, hatósági terror megszüntetését követelve, illetve az etnikai arányok megváltoztatásának megszüntetését. Ezek orosz, román és szlovák ellenállás miatt nem kerültek elfogadásra, hiszen az EBESZben konszenzussal születnek a döntések.

'95 augusztusában egy határozatot kezdeményeztem a krajinai szerbek betelepítése miatt Koszovóban és Vajdaságban, és itt látjuk, hogy mennyire kapcsolódnak egymáshoz ezek a problémák. Ez orosz és horvát ellenállás miatt nem került elfogadásra.

Létrehoztunk bécsi székhellyel egy ellenőrző csoportot, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a koszovói albánok sorsát.

Az EBESZ fellépésének lehetőségét korlátozza, hogy Jugoszlávia nem tagja a szervezetnek. És az EBESZ állandó misszióit is csak azzal a feltétellel hajlandó visszafogadni, ha előbb az EBESZ integrálja újra a soraiba.

Befejezésül tisztelt Ház, képviselő úr szeretném hangsúlyozni, hogy mivel a délszláv válság és a háború egyik oka a kisebbségi jogok megsértése volt, az etnikai tisztogatás volt, a rendezéshez is alapvetőnek tartja a magyar külpolitika a kisebbségi jogok garantálását, mégpedig az európai normák érvényesítésével.

Nem szabad, hogy a nemzetközi közösség veszélyérzete vagy egyegy kisebbség fellépésének a hangereje határozza meg, hogy milyen megoldást támogatunk, minden kisebbség koszovói albánok, vajdasági magyarok, horvátországi szerbek és Szerbiában élő horvátok számára egyaránt ugyanazokat a kisebbségi jogokat kell biztosítani. Köszönöm. (Taps a miniszterek sorából és az MSZP soraiból.)