Dobos Krisztina (MDF)

1996. július 2.

DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum nemmel szavazott a felsőoktatási törvényre. Nemmel szavazott ugyanazokkal a becsapott oktatókkal és hallgatókkal, akik az elmúlt időszakban többször felemelték a szavukat, elmondták, tiltakoztak, hogy érlelje ki a kormány, hogy mit kíván a felsőoktatásban tenni, és akkor valóban lehet róla vitatkozni. Nemmel szavaztunk, hiszen ma sem tudjuk, hogy kelle ez a szövetségnek nevezett zsákutca. Az Európa Tanács képviselői elmondták, nem értik pontosan, mit kíván a kormány tenni a szövetséggel. Ha integráció, akkor teremtse meg az integráció feltételeit, ha nem kíván integrálni, akkor bizony ezt kellene leírni.

Nem történt meg az igazi döntés arról, hogy valóban duális felsőoktatást kívánunke Magyarországon, mint számos európai országban, avagy egy piramis rendszerű felsőoktatást, amikor is másképpen kell a főiskoláknak az egyetemekbe tagolódnia.

Ma már nagyon sok főiskola érzi, terjed a hír az országban, melyik lesz a következő, amit bezárnak, melyik lesz az a főiskola, amelyik privatizáció alá kerül, vagy amelyik véglegesen meg fog szűnni.

Nem véletlen, hogy nagyon sok helyen már nem jelentkeznek hallgatók, hiszen bizonytalanra nem vállalkoznak. Nem dőlt el az, ami hajdanán megígértetett, hogy egy valódi fejlesztési koncepció lesz, amikor a fejlesztési törvényt nem terjesztette be a kormány, hanem azt mondta, hogy csak országgyűlési határozatot kíván beterjeszteni. Ígéretet kaptunk arra, hogy majd a felsőoktatási törvény módosításakor beépíti a fejlesztési elképzelést. Ez az ígéret természetesen nem teljesül. Nem az első, amikor becsapott minket a kormány, becsapta a magyar választókat.

Nagyon furcsa helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, hiszen a felsőfokú szakképzéssel mindannyian egyetértünk. De nem értünk azzal egyet, hogy az egyetemi és főiskolai képzés helyett felsőfokú szakmunkásokat bocsássanak ki az egyetemek, és azt a hamis illúziót keltsék a szülőkben és a hallgatókban, hogy ők felsőoktatási intézménybe járnak.

Természetes és magától értetődő, hogy az egyetemi autonómia csorbul, hiszen hogyan is képzelhetik el képviselőtársaim, hogy azok az egyetemek vagy főiskolák, amelyek pénzügyileg naponta függnek a minisztérium jóindulatától, legyen az Pénzügyminisztérium vagy Művelődési Minisztérium, azok valódi autonómiában élhetnek.

Átlátható, kiszámítható finanszírozás, átlátható, kiszámítható, hogy hogyan mennek tönkre az egyetemek, átlátható és kiszámítható, hogy protekcionális alapon fog működni, hiszen a normatív finanszírozás eddig benyújtott számai kevesebbek, mint amit a '93as költségvetés idejében számítottunk ki. Tehát átlátható és világos, hogy számos egyetem a közeljövőben be fog zárni, és nemcsak rémként jelenik meg bocsánat, máris befejezem , nemcsak rémként jelenik meg az, hogy a plafon a diákok fejére esik.

És végezetül, azt gondolom, hogy a tandíj kérdésében a kormány nem gondolkozott, hiszen nem az az 1,4 milliárd fogja kihúzni a felsőoktatást a nehéz helyzetből, de családok tízezrei gondolják meg, hogy beírathatjáke a gyereküket a felsőoktatási intézménybe. Köszönöm szépen, elnök asszony!