Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidesz-Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum által előterjesztett önálló képviselői indítvány határozati javaslat formájában javasolta a Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződés ügyében, hogy egyrészt az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birtokában kössön csak szerződést a Magyar Köztársaság kormánya, másrészt felhívja a kormányt, hogy a szerződés tartalmát illetően folytasson további tárgyalásokat.
(20.40)
A tárgyalásoknál vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, harmadsorban pedig indítványoztuk, hogy a tárgyalás eredményeként a Magyar Köztársaság kormánya törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely a romániai magyarság részére biztosítja az európai normáknak és a nemzetközi szerződéseknek megfelelő autonómia és kollektív joggyakorlás lehetőségét.
A három kérdéskört illetően részletes tárgyalást folytatott a Ház, az általános vitát lefolytatta. A mi megítélésünk szerint semmi olyan nem hangzott el a kormányoldalon, amely az előterjesztők véleményét megváltoztathatná, ellenben sajnálatos módon megállapíthattuk, hogy az első előterjesztést illetően a Magyar Köztársaság kormánya változatlanul azon a hatalmi arrogancián alapuló véleményén volt most a megbeszélés kapcsán is, amelyet úgy fejtettek ki korábban, hogy függetlenül mindenféle egyéb véleménytől, a többségi véleményt ők érvényesíteni fogják, és ezt a szerződést aláírják.
Ami a második javaslatunkat illeti, hogy a szerződés tartalmát illetően folytasson további tárgyalásokat a kormány, itt sajnálatos módon meg kell állapítanom, hogy erre már eleve nem kerülhetett sor, azért, mert hiszen olyannyira nem vette figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, hogy még arra sem volt hajlandó, hogy a mai napon a plenáris ülés előtt meghallgassa az RMDSZ elnökét, pedig a házbizottság előtti vitából is egyértelműen következett, hogy ellentétes a meggyőződése az ellenzéki pártoknak és a kormányzati oldalnak, hogy tulajdonképpen az RMDSZ-nek mi is az álláspontja.
A harmadik kérdéskört illetően pedig, hogy törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely az európai normáknak megfelelő autonómia és kollektív joggyakorlás lehetőségét biztosítja. Úgy gondolom, hogy egyértelmű választ ad az a tény, hogy a lábjegyzet, amely mindenfajta ilyen jog gyakorolhatóságát kiiktatja az alapszerződésből, ezzel kapcsolatban semmiféle magyarázatot nem tudott adni sem a miniszterelnök úr, sem a külügyminiszter úr. Azok az érvek, amelyeket felhoztak, hogy egy rossz szerződést miért kellett még tovább ellehetetleníteni ezzel a lábjegyzettel, ez semmiféle magyarázatot nem kapott.
Nem kaptunk választ arra a felvetésünkre sem, hogy miért kell sietni két hónappal a romániai választások előtt egy ilyen rossz szerződés megkötésével, amikor ez a szerződés a magyarság javára semmi olyan kedvező fordulatot nem hoz, ami miatt nekünk sietnünk kellene, vagy egyáltalán ezt a szerződést meg kellene kötnünk.
Sőt, arra a felvetésre sem nyilatkozott a Magyar Köztársaság kormánya, hogy miként értékeli azt a tényt, hogy a romániai kormánynak most már csak 30 százalékos támogatottsága van a Házon belül a most bekövetkezett kormányrobbanás miatt, ami egyértelműen a magyar alkotmány értelmezése szempontjából egy olyan helyzetet eredményezett, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §-a értelmében ilyen helyzetben a magyar kormány ügyvezető kormányként működhetne csak, tehát nemzetközi szerződést nem köthetne. Ha pedig a mi alkotmányunk előírása szerint a mi kormányunk ilyen helyzetben nem köthetne nemzetközi szerződést, vetette fel Orbán Viktor teljes joggal, (Dr. Szabó Zoltán államtitkár: Éljen!) akkor milyen alapon kívánunk szerződést kötni egy olyan országgal, amelynek a kormánya a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §-a alá eső helyzetben van.
Tehát az időpont nem felel meg, alkotmányos aggályaink vannak, ha pedig a szövegből indulunk ki, akkor azt kell mondanunk, nemcsak az időpont nem felel meg, nemcsak alkotmányos aggályaink vannak, hanem a szöveg sem megfelelő a számunkra. Egyszerűen nem értjük, hogy miért nem ér rá a Magyar Köztársaság kormánya megvárni a romániai választásokat, hacsak nem az az indoka ennek a sietségnek, amelyet Katona Tamástól hallottunk, hogy bár Melescanu külügyminiszter úr (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) időközben Iliescu elnök úr kampányfőnökévé emelkedett, de hát ő még mindig csak a második kampányfőnök, mert az első Horn Gyula.
Engedjék meg, befejezzem a mondatomat. Én úgy gondolom, hogy ráértünk volna a romániai választások után a szerződések szövegét újra tárgyalni, esetleg egy számunkra kedvezőbb feltételrendszer között. Ennek az elmulasztása történelmi bűn, amelyet ön követ el, Horn miniszterelnök úr, Kovács külügyminiszter úr és a tisztelt kormánytöbbség. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)