Németh Zsolt (Fidesz)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném kifejezni örömömet, hogy sor kerülhetett egyáltalán erre a vitanapra. Még egyszer szeretném megköszönni az RMDSZ képviselőinek, hogy végighallgatták ezt a vitát, és azoknak a határon túli magyar képviselőknek, egyházi személyeknek, politikai vezetőknek, akik eljöttek erre a tárgyalásra. Remélem, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó során adott esetben már holnap Pápán hasznát tudjuk venni az itt elhangzott érveknek. Szeretném a külügyminiszter úrnak a figyelmét felhívni arra, hogy nem felel meg megítélésünk szerint a valóságnak az az állítása, hogy az RMDSZ-nek és az ellenzéknek a véleménye bármilyen lényeges tartalmi kérdésben különbözne, a mi álláspontunk lehet, hogy retorikailag eltér az RMDSZ-nek az álláspontjától, de az RMDSZ Operatív Tanácsa által megfogalmazott tartalmi kritikákkal értünk egyet az alapszerződés vonatkozásában, és semmilyen attól eltérő kritikát mi itt az elmúlt hat óra folyamán sem a Fidesz, de tudtommal több más ellenzéki párt sem fogalmazott meg. Nem azt mondtam, hogy senki nem fogalmazott meg.
Másodszor is szeretném felhívni a miniszterelnök úrnak a figyelmét, ő úgy fogalmazott beszéde során, hogy az RMDSZ-nek több lehetőséget biztosít a jelenleginél az alapszerződés. Nagyon sokan hangsúlyozták ezt, Bauer Tamás, sokan mások, az RMDSZ-nél nincs senki illetékesebb ennek a kérdésnek az eldöntésére. Amennyiben ők nem így gondolják, akkor indokolatlan ezeknek az érveknek a hangoztatása a cinikusság vádja nélkül.
Harmadszor: nagyon sok minden benne van valóban ebben az alapszerződésben, de ami benne van, az megítélésünk szerint nagyon szűkítő módon értelmezhető, példaként a 1201es ajánláshoz fűzött lábjegyzetet hozhatnám fel, amellyel kapcsolatban félő, hogy az 1201es ajánlás kipukkad mint politikai eszköz a Magyar Köztársaság külpolitikája számára, és kipukkad a határon túli magyarság számára, mint felhasználható külpolitikai eszköz. Ennek a lábjegyzetnek, ennek a Bukarestben kiherélésnek nevezett folyamat eredményeképpen. Továbbá szeretném hangsúlyozni azt is, hogy félő, hogy az RMDSZ ennek a lábjegyzetnek a következtében nem fogja tudni fenntartani olyan zökkenőmentesen a maga autonómia-stratégiáját, amelyet egyébként az elmúlt hat évben meglehetősen komoly küzdelmek árán kristályosítottak ki.
Megjegyezném azt is, hogy önök nagyon nagy győzelemként szokták felmutatni azt, hogy jogi normaként sikerült néhány nemzetközi dokumentumot belevétetni az alapszerződésbe, de ezt már önök elmondták nekünk a szlovák-magyar alapszerződés folyamán is. És hol van belső jogként?
(20.50)
Megjegyzem, hogy nemzetközi jogi szakértőnk, Kovács Péter említette például a külügyi bizottsági ülésen, hogy meglehetősen komoly jogi alapja van annak, hogy ezek a dokumentumok ne legyenek belső jogként értelmezhetőek. Hiszen egyszerűen megteheti Szlovákia és Románia, hogy nem minősíti emberi jogi szerződésnek az államközi alapszerződést, és mivel az emberi jogi szerződésekre vonatkozik csak ezekben az országokban az elsőbbsége a nemzetközi jognak a belső joggal szemben, ezért ezek a nemzetközi dokumentumok nem fognak belső jogi dokumentummá válni.
Mi az, ami benne van? Pontosabban, mi az, ami nagyon sok aggodalomra okot adóan van benne? Ez a kettes számú lábjegyzet, amit egyházi ingatlanokkal kapcsolatos cikkelyhez fűzött a magyar és a román kormány. Ezt a lábjegyzetet tisztelt kormánypárti képviselőtársaim nem egyeztették az RMDSZ-szel, az egyházi ingatlanokról és a közösségi ingatlanokról való lemondás, a kárpótlásról való lemondás ebben a kettes számú lábjegyzetben történik meg, és ismerve az erdélyi magyarságnak a helyzetét, azt, hogy mintegy ezer iskolára tartanak jogosan igényt a megmaradásuk szempontjából, nélkülözhetetlen kérdésről van szó, azt hiszem, talán ez a legfelelőtlenebb és a legsúlyosabb lemondása ennek az alapszerződésnek.
Befejezésként, képviselőtársaim, az időzítésről engedjék meg, hogy elmondjam, hogy nem az alapvetően ezzel a probléma, hogy Iliescu választási kampányát mennyiben segíti, önöknek igazuk van abban, hogy a demokratikus erők is, a józanabbnak nevezhető román erők is támogatják ezt az alapszerződést, mert valóban bizonyos román nemzeti érdekekkel alapvetően ez az alapszerződés összhangban van, szemben az alapvető magyar nemzeti érdekekkel, mert van ilyen, tisztelt képviselőtársaim, hogy bizonyos nemzeti érdekek, bizonyos nemzeti érdekekkel ütköznek. Ezért kell megfelelő kompromisszumot találni. Azt hiszem, erre most nem volt igazán sikeres kísérlet ez az alapszerződés-kötés, de az igazi probléma az időzítéssel az, hogy az RMDSZ is választási kampány közepén van, és az RMDSZ mögül azzal, hogy kihátrált Magyarország, kihátrált a magyar kormány , meglehetősen nagy a veszélye annak, hogy nagyszámú magyar szavazat fog kivonulni, és az ő politikai érdekérvényesítési lehetőségeiket fogja ez rendkívül negatívan befolyásolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)