Kádár Béla (MDF)
DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondoltam, hogy a mai rendkívüli ülésszakon nagyobb meglepetés nem ér, és a felhozott érvanyagban nagyobb újdonságoknak nem leszek kitéve. Tévedtem. Meglepetés volt számomra, hogy a kormánykoalíció képviselői a kormányt az örökkévalóság kormányának tekintik, nem négy évre megválasztott és első féléveit leszolgáló kormánynak, amelynek ilyen szempontból nagyobb óvatossággal kellene bánni az olyan döntésekkel, amelyek az ország és a Kárpát-medence sorsát tartós hatással befolyásolhatják. Meglepetés volt számomra, hogy az örökkévalóság kormánya ebben a felfogásban nem tartotta szükségesnek az ellenzék és a határon kívüli erdélyi kisebbség véleményének tudomásul vételét, megismerését.Meglepetés volt számomra az is, hogy a kormányfő és a külügyminiszter mindenkinél mindent jobban tud. Sajátos, új, Lex Hegyi, amely szerint a miniszterelnök és a külügyminiszter olyan titkos diplomáciai információkkal rendelkezik, amelyeket az ellenzék nem is sejthet, ennek alapján minden döntést sokkal jobban tud megítélni, minden helyzetet sokkal világosabban lát át. Teljesen újszerű megfigyelés volt ez számomra. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy azért a mai hatórás vitában voltak közös nézettalálkozási pontok is. Senki nem vitatja az ellenzék sorában sem, hogy a magyar-román kapcsolatoknak a rendezése, a jószomszédi viszony kialakítása, a történelemből örökölt gondjainknak a rendezése mindkét országnak a nemzeti érdeke, és ez lehet mindkét ország hozománya, hozzájárulása az európai stabilizálódáshoz. S különösen a régió stabilizálódáshoz. Ebben nincs nézeteltérés közöttünk.
Azonban igen eltérő vélemények alakultak ki a jelenlegi alapszerződés hozzájárulási értékének a megítélésében. Költségvetési műszóval azt mondanám, hogy ez az alapszerződés "deficites". Deficites jelentéstani szempontból, tudjuk, hogy minden szöveg mindenki számára mást jelenthet. Az ügyvédek abból élnek, nem is rosszul, hogy az azonos szöveget másként értelmezik. Egy államközi megállapodásban különösen nagy gondot kell helyezni arra, hogy ne legyen téves értelmezési lehetőség, egy olyan szövegezés, amely garmadával mutat fel feltételes módú megfogalmazásokat, lehetőségeket, kötelezettségvállalás nélkül. Ez bizony az értelmezhetőség deficitjét jelenti.
Nagyon sokan utaltak a tartalmi deficitekre, hogy ez az alapszerződés nem rendez az államközi kapcsolatok javításában lényeges kérdéseket az egyházi ingatlantól kezdve az oktatás jogáig, az önkormányzat lehetőségéig. Tulajdonképpen tisztában vagyunk mindannyian azzal, hogy rövid távon az önkormányzat nem túl valós lehetőség, de nem szabad a reményt elvenni az erdélyi magyar lakosságtól, hogy ennek a lehetősége fennáll. A remény deficitje talán a legsúlyosabb, és ami ehhez kötődik, a lojalitás deficitje az erdélyi magyar lakossággal szemben.
Tisztelt Országgyűlés! Joggal kérdezhettük akkor, hogy miért volt szükség erre a megállapodásra? Nem az európai uniós csatlakozás, és nem a NATO- integrálódás szempontjából. Az EU- és a NATO-csatlakozás az nagyon jól körülírható kérdésektől függ, mint az ország európai érettsége, a jogharmonizáció mértéke, vagy a mindenkori stratégiai értéke, hogy a honvédség működőképességéből fakadó hozomány, - nem alapszerződésektől. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon könnyű ma támogató vállveregetéseket szerezni egy ilyen alapszerződéshez, hiszen nagyon sokan vannak olyan nyugati érdekcsoportok, politikai körök, amelyek nagyon szeretnék már elfelejteni a trianoni béke örökségét, nagyon is nagy örömet tudunk velük szerezni, hogyha mi állítjuk azt, hogy ez a kérdés levehető a történelem napirendjéről, rendezést kapott megnyugtató formában. Nagyon jól tudjuk, hogy nagyhatalmak sora érdekelt kisebbségi problémákban, önkormányzati problémákban. Tudjuk azt is, hogy a nagyhatalmak nem különösebben érdekeltek a kis nemzeteknek számukra áttekinthetetlen ügyeiben.
Tehát támogató megjegyzések és levelek nem tekinthetők bizonyítéknak az alapszerződés mellett. Semmi nem kényszerített arra, hogy ezt most írjuk alá. Öt év múlva lesz esedékes az Európai Unió-, két-három év múlva a NATO-csatlakozás. Ez nem magyar érdek, hogy most és ebben a formában írjuk alá. Ha nagyon nagy az ellenállás az alapszerződés megfelelő feltételek melletti kialakításával szemben, akkor várnunk kell, amíg a történelem megérleli ezeket a feltételeket.
Hadd idézzek a szocialista térfélről egy jól ismert politikust, Mitterrand elnököt, aki hat évvel ezelőtt fogalmazott úgy: "Adjunk időt az időnek." Olyan európai kérdések megrendezésében, amelyek még adott pillanatban nem voltak érettek. Azóta megérlelődött az idő Európában is sok kérdés rendezésére. Meg fog érlelődni ez Kelet-Közép-Európában is.
(21.00)
Ezért javaslom és ezért kérem, hogy ezt az alapszerződést ebben a formában a parlament nemzeti érdekből ne támogassa és fogadja el a benyújtott határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)