Lányi Zsolt (FKGP)

1996. szeptember 2.

LÁNYI ZSOLT (FKGP): Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Az idő előrehaladott, és tőmondatokban szeretek fogalmazni. (Derültség a bal oldalon.) Azonban most a következő dolog történt itt az előbbi szóváltásban, hogy az egyházi vagyon visszaadásával kapcsolatban most már véglegesen kiderült, hogy a román fél ezzel nem kíván foglalkozni, ez nem tartozik az alapszerződéshez, sőt a jövőben is majd belső törvényei szerint fogja ezt elintézni.

(0.20)

Én csak annyit szeretnék mondani ennyit engedjenek meg a szubjektivitás alapján , hogy én Erdélyben jártam elemi iskolába, és ott bizony magyarul úgy tanultam, hogy felekezeti iskolába jártam. (Zaj a kormányzó pártok padsoraiból.) Mert tudniillik az állami iskolákban román nyelv volt a hivatalos, a '30-as években, az 1930-as években, a királyság alatt is. Tehát ez nem egy vagyonjogi kérdés. Erre szeretném fölhívni a szíves figyelmét a tisztelt képviselőtársaknak, ez a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar nemzettudat fenntartásának az alapját képezi, mert a szászok az evangélikus iskolába jártak, a székelyek az unitárius, református, katolikusba és így tovább, tehát ez nem egy vagyonjogi kérdés.

És én nem akarom meggyanúsítani a tisztelt román felet, hogy ezt miért nem akarja rendezni, de állítom, hogy ez nem kimondottan vagyonjogi kérdés, hanem igenis, ez a magyarság fennmaradásának kérdése, és a magyarság asszimilálódását elő akarják segíteni ezzel, hogy ezeket a dolgokat nem akarják rendezni.

Ez nem nevetséges dolog, ez élet-halál kérdése, és utolsó mondatként: ha ezt is kivesszük, a kollektív jogokat is kivesszük, akkor tessék mondani, mi marad ebben az alapszerződésben, ami a magyar érdekeket képviseli, azon kívül, hogy esetleg ki lesz románul és magyarul írva Székelyföldön az utca neve. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Olvasd át!) Hát ez egy szerződés? Ez nem szerződés. Ez meggyalázása az elszakított területek magyarjainak. Ennyit akartam mondani. (Taps az FKGP padsoraiból.)