Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Dr. Dobos Krisztina és dr. Takács Péter módosító javaslata mélyen indokolt, ismervén a szerződéstervezetnek a szövegét, amelyben öt helyen is van olyan jellegű utalás, ami lényegesen gyengíti a benne foglalt eredményeket. Utalok arra, hogy a "belső rendelkezésekkel összhangban", a "belső jogszabályokkal összhangban", a "jogrendszer keretei között" jellegű fordulatok rontják a szerződés szövegének az értékét. Könnyen úgy járhatunk, mint Szlovákiában, ahol utólag tovább korlátozzák a kisebbségi jogokat, és ahol ezek a kitételek előfordulnak, érdemes megfigyelni, hogy ezek milyen területei ennek a szerződésszövegnek.
(1.20)
Egyrészt vonatkozik a gazdasági együttműködés serkentésére, és tudjuk például azt, hogy még Szlovákiában is a magyar vállalkozóknak a hitelhez jutása milyen reménytelen helyzet, tehát van rá példa más területen. Ha ez a gazdasági együttműködés serkentését nem óhajtja igazán erőteljesen megfogalmazni a két szerződő fél, ez kétségtelenül a gazdasági fejlődés gátját is jelenti, valamint a középrétegek kialakulásának lassítását.
Vonatkozik továbbá ez a gyengítő, ez a megszorító fordulat az anyanyelv használatára a helyi hatóságokkal való kapcsolatban. És az oktatási, kulturális, vallási intézmények, szervezetek, egyesületek pénzbeli és egyéb támogatására, ahogyan az a 15. § (2) bekezdésében látható, valamint a levéltárak, könyvtárak és múzeumok kutathatóságára, mint a 12. § (4) bekezdésében látható, valamint a műemlékvédelemre, csak gondoljunk a Mátyás-szobor sorsára a funari Kolozsváron, a történelmi emlékhelyekhez, a történelmi emlékekhez való hozzáférés lehetőségére, mint ahogy a 13. § (2) bekezdésében szintén ez a megszorító fordulat található.
Öt ízben szerepel hivatkozás a belső jogszabályokra, ebből négy magyar történelmi kulturális vonatkozású, az ötödik pedig a magyar tőke esetleges megerősödését kívánja megakadályozni. Mind az öt esetben kiskaput nyit a román törvényhozás számára, és a belső rendelkezéseket fölébe helyezi a szerződésnek, illetve a nemzetközi okmányoknak és szokásoknak, ez tehát szakmai hiba. Mert a nemzeti jogalkotásnak kell a nemzetközi joghoz és a szerződéshez idomulnia, ha jóhiszemű, vagyis ha együtt akar működni. Ezeken a pontokon át ki lehet bújni a vállalt kötelezettségek alól.
Ezek alapján például a román parlament előreláthatóan megtilthatja akár a magyar tőkebefektetést Romániában, a történelmi emlékhelyekhez való hozzáférést, a levéltári kutatást, az egyházak támogatását, a magyar nyelv használatát a közéletben, és mindezt úgy, hogy összhangban az alapszerződéssel, hogy hivatkozhat erre az alapszerződés-szövegre. Ezért szakmai hibának bélyegzem meg, mert mindenhová be kellett volna írni legalább azt, hogy a nemzetközi gyakorlattal és szokásokkal összhangban levő belső jogszabályok, belső rendelkezések, és ez kimaradt.
Hivatkozni kellett volna legalább az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaira. Ha a 15. §-nak a (3) bekezdését nézzük meg, akkor az ott található hivatkozás a két fél által aláírt nemzetközi kötelezettségekre, amely nem felel meg szintén a célnak, hanem éppen ellenkezőleg: egy újabb kiskaput nyit a rossz szándékú értelmezésnek. Azt is jelentheti, ha megnézzük a fogalmazást, hogy a román fél több ilyet mármint nemzetközi kötelezettséget nem fog vállalni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)