Hajdú Zoltán (SZDSZ)

1996. szeptember 2.

HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!A Magyar Köztársaság és Románia között aláírásra előkészített szerződés rögzíti azt, hogy Magyarország és Románia alapvető érdeke a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés.

(16.40)

Mindkét ország elkötelezett az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a humanizmus és a jogállamiság iránt, mint amelyek a szabadság, igazságosság és a béke alapját képezik. Kimondja azt a közös törekvést, mely szerint Európa valamennyi állama és népe javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes kontinensévé kell lenni. Elismeri, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, s hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének része, a nemzetközi együttműködés tárgya. Megerősíti, hogy mind Magyarország, mind Románia elkötelezett az ENSZ alapokmányában, a helsinki záróokmányban, a párizsi chartában, az Európai Barátsági és Együttműködési Szerződésben, egyéb dokumentumokban foglalt célok és elvek megvalósulásáért tevékenykedni. Végül kimondja azt a meggyőződést, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett változások vissza nem fordíthatók, és ez a tény új távlatot nyit a kétoldalú kapcsolatokban.

Hölgyeim és Uraim! Van-e csak egy is a Magyar Köztársaság törvényhozásának tagjai között, aki ezekkel az elvekkel nem ért egyet, vagy mindezeket nem tekinti jövőt formáló értékeknek? Nincsen. Bizonyára nincsen. Ugyanez a kérdés elhangozhat a bukaresti parlamentben is. A nagy kérdés tehát mindkét oldalon az, hogy hitelt szerez-e az írott szövegnek a mindennapok valósága.

Az elmúlt hat esztendőben egynémely dolog történt ebben a Házban. A Magyar Köztársaság parlamentjének önmaga elé állított magas követelménye szerint megszületett a kisebbségi törvény, és nem kell szégyenkeznünk miatta szomszédaink előtt. Megszületett az önkormányzati és a kisebbségek önkormányzatát szabályozó törvény, és nem kell szégyenkeznünk miatta Európa vagy a nagyvilág előtt.

Megállják helyüket, és egyre inkább igazodnak az európai követelményekhez mindazok a törvények, amelyeket itt, ebben a Házban a rendszerváltás óta a magyar törvényhozás megalkotott. Magunk alkottunk törvényeket magunknak, és nem más. Magunknak fogunk alkotni törvényeket ezután is, és csak magunknak és másnak nem alkothatunk. Elvárásunk lehet és legyen is és ezeket az elvárásokat fogalmazzuk meg, és rögzítsük írásban! De vegyük komolyan, hogy törvények meghozatalára ebben az országban jogosított fel bennünket ennek az országnak, a Magyar Köztársaságnak népe. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

Hölgyeim és Uraim! Hogy az utóbbi hat évben így történhetett, nem minden zökkenő nélkül, és nem csak dicsekvésre méltó eredményekkel, de mégis elmondhatjuk, hogy a Magyar Országgyűlésben úgy történhetett a törvényhozás, és elsősorban a kisebbségek ügyeinek a kezelése, ahogy történt, bizonyság arról, hogy 1100 éves jelenlétünk Európa szívében további perspektívával bír. Hogy máshol, közelben vagy távolban fellelhető-e a nacionalizmus, a diszkrimináció, származás miatti megaláztatás, egyéni vagy közösségi jogok megsértése, anyanyelv használatának korlátozása, ez az adott országnak a szégyene.

Magunk elé képzelhetünk mi el nem érhető elvárásokat, vagy így is mondhatnám: elvárások túlharsogásával szűkíthetünk meglévő lehetőségeket. De egyről nem feledkezhetünk meg: dokumentumban rögzíteni az elérhetőt, ez annyit jelent, megalapozni akár egy alapszerződéssel egy higgadt, következetes, előttünk álló építkezést. Ez az építkezés érvényes a két nemzet közötti jószomszédi kapcsolatra. Érvényes ez egészséges nemzeti öntudat építésére határon innen és határon túl. Ez az építkezés érvényes az anyaország és a határon kívül élő kisebbség kapcsolatára, a szülőföld megőrzésére, akár autonómia formájában is, az egységes Európa megteremtésének nehéz, de nemes küzdelmeire.

Dokumentumban rögzíteni az elérhetőt annyit jelent: megalapozni akár egy alapszerződéssel egy higgadt, következetes, előttünk álló építkezést. Egy Istenhez és emberhez méltó emberi, európai élettért. Ennek megépítésében tegyük meg minta értékkel, példaszerűen, amit megtehetünk! Tartsuk azokat a kapcsolatokat, amelyek határokon átnyúló kapcsolatok, magyar-magyar kapcsolatok vagy magyar-szomszédsági kapcsolatok olyan intenzitással, olyan tisztességgel, és olyan becsülettel, hogy jeladás legyen és követésre méltó a magyarságnak, a Magyar Köztársaságnak a cselekvése, a helytállása. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)