Lányi Zsolt (FKGP)
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves határon túli és határon inneni Vendégeink! A trianoni békedekrétum után a mindenkori magyar kormányoknak alkotmányos és szent kötelessége volt, van és lesz, hogy mindig az elszakított területeken élő magyarokkal, mint a nemzet testével, elsődlegesen és maximálisan foglalkozzon. Ezeknek a magyar embereknek, ezeknek az elszakított nemzet magyarjainak minden eszközzel meg kell a nemzettudatukat tartani, minden eszközzel biztosítani kell az oktatáshoz, a nyelv használatához, a kultúrájukhoz való jogot. Ez minden magyar kormány szent kötelessége. Ezt a kötelességet úgy érzem , hogy a jelenlegi kormány nem teljesíti, és úgy érzem, hogy itt igen problémákat vet fel ez a jelenleg tárgyalt és vitatott román-magyar alapszerződés is.
Ezelőtt néhány héttel egy magyar-magyar csúcstalálkozó volt, ahol részt vett a tisztelt kormány, részt vettek a kormány- és az ellenzéki parlamenti pártok képviselői, valamint 18 határon túli magyar szervezetnek a vezetői, a meghatározói. Itt nagyon sokat beszélgettünk és vitatkoztunk, lerövidítve a dolgokat: a cél az volt, hogy kialakítsunk közösen egy nemzetstratégiát, amely nemzetstratégia mentén kell az anyaország kormányának működni, és ehhez a megfelelő segítséget megkapjuk a 18 határon túli magyar szervezettől, és egy egységes nemzetstratégia mentén határozzuk meg feladatainkat és a szükséges tennivalóinkat.
A vita hosszas volt, pró és kontra érvek hangzottak el. Egész éjjel fogalmaztunk egy zárónyilatkozatot. A Független Kisgazdapárt részéről én voltam, aki részt vett ezen a fogalmazáson, és ott a végén olyan dolgok születtek, amelyek egy kis reményt adtak a Kisgazdapártnak is és személyemnek is, hogy talán egy kis fény derül, és talán a határon túli magyarok helyzetével az anyaország kormánya elvárások szerint javulóan fog foglalkozni.
Megdöbbenten és rémülten tapasztaltam, hogy rá három hétre ezzel teljesen ellentétes dolgok születtek, amikor a Kovács külügyminiszter úr bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés aláírásra készen van, és ezt nagyon rövidesen alá fogjuk írni, mert nagyszerű eredményeket értünk el, mindent teljesítettünk, amit a román fél kívánt, és a világon semmi jogunkat vagy elképzelésünket nem tudtuk érvényesíteni. Ezt nem így mondta, ezt körülbelül úgy mondta, mint az előbb a Tabajdi képviselő úr.
Most itt tartozik a témához, hogy sajnálatos módon a nem vezérszónoki rendszer felváltva egy kormánypárti, egy ellenzéki felszólalás miatt talán már feledésbe merültek Horn Gyula miniszterelnök úrnak a megjegyzései és az észrevételei az alapszerződéssel kapcsolatban. Én mivel már régen volt, s valószínű, már a tisztelt képviselőtársaim sem emlékeznek rá egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni. Ő azt mondotta, hogy ezzel az alapszerződéssel a magyar társadalom nagy többsége nagy többséggel egyetért. Én ezt szeretném megkérdezni sajnos nincs itt a miniszterelnök úr , hogy honnan meríti ezeket az információkat. Mert azt tudom, hogy az erdélyi magyarság nem ért egyet vele, (Felháborodás, zaj a kormánypártok padsoraiban.) onnan merítem, hogy az újságból olvasom. Sőt, tudom azt is, hogy a nyugati magyar emigráció sem ért vele egyet. (Újabb felháborodott zaj a kormánypártok padsoraiban.) Továbbmegyek, tudom azt is, hogy a magyar társadalom sem ért egyet vele, mert ha befejezhetném holnapután 18 órakor itt a parlament előtt lesz egy Bocskai Szövetség által szervezett demonstráció, amelyhez több mint 100 társadalmi, nem politikai, kulturális szervezet csatlakozott. De hogy olyat is mondjak ami valószínű, hogy önök által is köztudott, mert gondolom újságot csak olvasnak, ahogy én, a többi képviselőtársam is a Magyarok Világszövetsége sem ért egyet vele. Remélem ezt nem próbálják itt mormogással megcáfolni, mert ez millió újságban olvasható volt.
Ennek következtében én azt mondom, hogy ez az alapszerződés nem megfelelő. Nem megfelelő az időpontja miatt. Azért, mert ez inkább egy kampányszerződés és Iliescunak a kampányát támogatja, mint ahogyan hirtelenjében és sebtében megkötött szlovák-magyar alapszerződés pedig Balladur úrnak a kampányát volt hívatva támogatni. Szerencsére az utóbb említett úr megbukott csúfosan. Remélem a román belpolitikában is hasonló események lezajlanak, ha mi megtámogatjuk őket.
Befejezésül még annyit szeretnék mondani, mivel rövid időt kaptam a sorstól, hogy én azt hittem, hogy a XX. század egyik legszörnyűbb politikai gaztette, a trianoni dekrétumnál rosszabb megoldás nincsen. Most önmagamtól kell elnézést kérjek, hogy mit kellett megérjek, hogy a trianoni dekrétumoknál rosszabb alapszerződéseket is képes kötni a szociálliberális kormány.
Utoljára azt szeretném mondani, hogy itt felmerült Eörsi képviselőtársam mondotta, azt hiszem a bizalmatlanság kérdése. Úgy nem lehet nekiindulni, hogy egy szerződést nem fognak betartani. Kérném szépen, a trianoni dekrétumot néhányan finoman trianoni szerződésnek hívják.
A trianoni szerződésben nemcsak a határok vannak rögzítve, hanem bizonyos emberi jogok is. Könyörgöm, amikor egy új szerződést kötünk merthogy ez van , akkor ki kellett volna értékelni, és meg kellett volna beszélni a román partnerrel, hogy kérem abból mit tartott be. Mert mi betartottuk, nem foglaltuk vissza Erdélyt, nem voltak nacionalista törekvéseink, de hogy a magyarokkal ott hogyan bántak a románok, azt mindenki tudja, akinek Erdélyhez valami kevés köze van. És igenis számon kellett volna kérni, hogy kérem a trianoni szerződésnek azt a részét, amely jogokat biztosít állítom, hogy több jogot, mint ez a román-magyar alapszerződés , azt hogyan tartotta be a román fél Károly királytól napjainkig.
Erre hívom fel a szíves figyelmet, és kérem azt, hogy ne pártpolitikai érdekek, és ne az Európai Unió szerint, hanem a magyar testvérek érdekében úgy szavazzunk, ahogy a lelkiismeretünk és a magyarságunk megkívánja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)
(17.20)