Nádori László (SZDSZ)
DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! A magyar külpolitika gyakorlatából adódóan is ma már elfogadott az az álláspont, amely szerint az alapszerződések a térség stabilizálásában fontos szerepet játszanak, az alapszerződéseket ezért a régió stabilitásának fontos feltételeként kell elfogadni.A szerződés megkötése két, viszonylag egyenjogú, de eltérő nézeteket valló partner között mindenképpen kompromisszummal jár, hallottuk. A kompromisszum hátterében a magyar külpolitika főbb törekvései, azok összhangja áll. Nevezetesen: az euro-atlanti integráció, jó kapcsolatok a szomszédos országokkal és a határon túl élő magyarok iránti felelősség. Az említett törekvések, külpolitikai célok egyike sem valósítható meg a másik semmibevevésével, illetve elhanyagolásával. Ezek a célok szervesen kapcsolódnak egymásba.
A jelenlegi időszakban, történelmi helyzetben nyilvánvalóan nagyobb szerepet, nagyobb figyelmet kell adnunk az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő viszonyunk kedvező alakulásának. Ez a törekvés nem jelenti és nem jelentheti a nemzeti érdekek feladását. Az Európai Unióra, az unióhoz való csatlakozásra éppen érdekeink érvényesítése miatt van szükségünk. Az európai uniós tagság számunkra olyan érdekképviseleti keret, olyan lehetőség, amelyet az uniós tagság nélkül nem tudnánk megteremteni. Erre vonatkozóan nincs a szerződést vitatók részéről egyenértékű alternatív javaslat, megoldási mód vagy koncepció. A határon túli magyarság helyzetén történelmi tapasztalatok alapján érdemben nem lehet javítani az európai struktúrához való csatlakozás és az erdélyi magyarságnak és érdekképviseleti szervezeteinek sikeres, szívós és nagyon kemény harca nélkül.
Nem kétséges, hogy az európai integráció felé döntő lépést akkor tehetünk, ha rendezzük kapcsolatainkat szomszédainkkal, esélyt adva ezzel a kisebbség, a magyar kisebbség küzdelme sikerének.
Többször elhangzott: egyetlen alapszerződéstől sem várható, hogy a két szomszédos ország között fennálló problémákat felsorolja és kellő garanciákat adjon azok megoldásához. Egy rendezési folyamatról van tehát szó, amelyben az alapszerződésnek fontos szerepet kell adnunk.
Ez az elvárásunk nem megalapozatlan, mert mindkét fél érintett és érdekelt a szerződéskötésben, esetünkben a kölcsönös érdek az érintett országok belső rendjének fenntartása és nyugodt fejlődése. Így jutott el a két állam a kompromisszum szükséges minimumához.
Tisztelt Ház! Említést érdemel továbbá egy, mások által is hangsúlyozott momentum. Az, hogy a szerződés hiteltelenné teszi a revizionizmus vádját. Rendkívül fontos megállapítás ez.
A szerződés 3. cikke ugyanis kimondja és erről nagyon keveset beszéltek a felszólalók , hogy a szerződő felek kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik szerződő fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától.
A 4. cikk szerint pedig a szerződő felek tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik fél területi integritását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi jelentőségű kötelezettség ez. Augusztus 26-án a Bundestag Magyar-Német Baráti Társaságának küldöttsége járt nálunk. Tárgyalásaink egyik pontja a magyar-román alapszerződés körüli állásfoglalások vitája volt. Nem leplezték szimpátiájukat velünk szemben, és fenntartásokat fogalmaztak meg délkeleti szomszédunk kisebbségi politikáját illetően. Állították, hogy az alapszerződés jobb helyzetbe hozhatja többek között a határon túli magyarok kulturális fejlődését. Folyamatosan javulhat az országon belüli politikai közérzet, csökkenhet a szembenállás, miközben lehetőség nyílik a fokozatosan javuló együttműködésre. Ezt hangoztatták a Bundestag képviselői, a döntés természetesen ránk tartozik, mondták.
Tisztelt Ház! Végezetül: a szerződés aláírását ellenzőknek is nagy a felelőssége. Mert a szerződéssel kapcsolatos vélemények, állásfoglalások illúziókat kelthetnek a kevésbé tájékozott és a tájékozatlan emberekben. Illúziókat, amelyek zavart okozhatnak a fejekben és bumerángként csaphatnak vissza, gyengítve a magyar közélet stabilitását.
(18.20)
Cinizmussal érne fel ennek a lehetőségnek a tagadása. Az ellenzéki kritikákban gyakran szereplő minősítést, miszerint a szerződéskötés elárulása a határon túli magyarság érdekeinek, súlyos és megalapozatlan vád, amely remélhetően bumerángként üt vissza az érintettekre, mindenekelőtt azzal, hogy a jószomszédi viszony, és az erdélyi magyarok helyzetének javulásával ez a vád alaptalanná, hiteltelenné válik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)