Bauer Tamás (SZDSZ)
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ellenzéki képviselőtársaink ezt a vitát kezdeményezték, akkor ez a kezdeményezés a kormány elleni bizalmatlanságból táplálkozott. Mi magát a kezdeményezést nem támogattuk. Igaza volt Isépy Tamásnak, hogy nem fordult hozzánk, hogy írjuk alá. De mindjárt hozzátettük azt, hogy nem bánjuk ezt a kezdeményezést. Nem bánjuk egyrészt azért, mert a magyar demokrácia ereje, hogy ellenzéki jogokkal élve, az ellenzék egy ilyen vitát kezdeményez, és ezt a vitát itt a parlamentben lefolytatjuk. Hozzátettük azt is, hogy azért sem bánjuk ezt a vitát, mert ebben a vitában nemcsak az ellenzéknek van módja arra, hogy megismertesse a közvéleménnyel azokat az érveket, amelyek miatt nem támogatja ezt az alapszerződést, hanem nekünk, kormánypárti képviselőknek is módunk van arra, hogy megismertessük a közvéleménnyel azokat a szempontokat, amelyek alapján mi támogatjuk ezt a kezdeményezést, ezt az alapszerződést.Legyen szabad nekem is idéznem Isépy Tamást, aki azzal kommentálta ezt a kezdeményezést, hogy bízik abban, hogy lesznek olyan kormánypárti képviselők, akiknek a lelkiismeretük, a határon túli magyarságért érzett felelősségtudatuk erősebb, mint a pártfegyelem. Vannak ilyen kormánypárti képviselők. Én is közéjük tartozom, és azt hiszem nagyon sokan vagyunk a kormánypártok oldalán, akikben a lelkiismeret és a határon túli magyarságért érzett felelősségtudat erősebb a pártfegyelemnél, és ezért lelkiismeretünk és a határon túli magyarságért ezen felelősségünk tudatában támogatjuk ezt a politikát, támogatjuk ezt az alapszerződést.
Azért, mert mi a magyarságot Adytól tanultuk, aki azt írta, hogy „Dunának, Oltnak egy a hangja”, Bartóktól tanultuk, aki számára a román, a szlovák népzene ugyanolyan kincs volt, mint a magyar népzene. József Attilától tanultuk, aki arra hívott föl bennünket, hogy rendezzük közös dolgainkat. Azért, mert mi az európaiságot Willy Brandtól és Walter Scheeltől tanultuk, akik egy szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíciós kormány kancellárjaként és külügyminisztereként meg merték tenni azt, hogy elismerték az Odera-Neisse-határt, megkötötték az alapszerződést Németország keleti szomszédaival, akkor is, amikor a konzervatív, kereszténydemokrata jobboldali ellenzék ebben nem támogatta őket. Azért támogatjuk az alapszerződést, mint az oly sokszor elhangzik, mert megkönnyíti Magyarország csatlakozását az euro-atlanti integrációs szervezetekhez. Azt szeretném mondani, ha igaz is, hogy ez a politika ezt megkönnyíti, nem azért támogatjuk. Akkor is támogatnák, ha euro-atlanti csatlakozásunk nem volna napirenden, vagy már rég megtörtént volna. Nem azért támogatjuk, mert azért, mert ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy helyes. Azt hallottuk itt sokszor, hogy ez az alapszerződés azt jelenti, hogy a szociálliberális koalíció lemond a határon túli magyarságról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ebben az alapszerződésben Magyarország elismerné azt, hogy a kisebbségi kérdés Románia belügye, mint ahogy a Rákosi-korszak és a Kádár-korszak magyar kormányai ezt elismerték, akkor az lenne a helyzet, hogy lemondunk a határon túli magyarokról. Ez az alapszerződés azonban ennek az ellenkezőjét jelenti. Azt jelenti, hogy Románia elismeri, hogy a romániai magyar kisebbség kérdése nem Románia belügye, sőt azt is elismeri, hogy romániai magyarság kérdése Magyarország ügye. Ezért nem igaz az, hogy a kormány lemond a határon túli magyarságról. Lemondás lenne ez, ha a magyar kormány az alapszerződésben hozzájárulna a határforgalom, a Magyarország és Románia közötti emberi, kulturális kapcsolatok korlátozásához, mint ahogy az előző kormányok ehhez hozzájárultak, és ezt adottságnak tekintették.
Az alapszerződés azonban ennek az ellenkezőjét tartalmazza. Kötelezettségvállalást tartalmaz a határon átívelő emberi, kulturális, üzleti és gazdasági kapcsolatok szabadabbá tételéhez. Lemondást jelentene az alapszerződés a határon túli magyarokról, ha ebben a magyar kormány hozzájárulna a romániai magyar nyelvhasználat korlátozásához. De ennek az ellenkezőjét jelenti, garanciákat tartalmaz az anyanyelv használatához, magánéletben és közéletben. Lemondást jelentene az alapszerződés a 15. pont különböző pontjaiban. Lemondást jelentene az alapszerződés, ha a magyar kormány ebben hozzájárulna a magyar nyelvű oktatás szűkítéséhez. De az alapszerződés ennek az ellenkezőjét tartalmazza, azt tartalmazza, hogy a román kormány elismeri a romániai magyarság jogát az anyanyelvi, állami oktatáshoz minden szinten.
Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy ez az alapszerződés azt a célt szolgálja, ami a modern európai kisebbségi politikának az alapvető követelménye. És ami a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikának is a lényege kell hogy legyen, hogy magyarnak lenni Kolozsvárt, Brassóban, Marosvásárhelyen vagy Nagyváradon, minél kevésbé jelentsen kevesebbet, mint magyarnak lenni Kecskeméten vagy Veszprémben. Ugyanazt nem tudja jelenteni, mert egy másik államban élnek, de minél kevésbé. Ezt a célt szolgálja azzal, hogy minél többet tesz azért, hogy az ottani magyarok minél inkább egy magyar nyelvi és kulturális környezetben élhessenek. Amennyiben ez egy román államban egyáltalán lehetséges. Mert ez az, amit Európa-szerte, Nyugat-Európa-szerte a kisebbségek helyzete jelenteni tud, ahol a kisebbségi politika olyan, amilyennek mi szeretnénk.
Végül szeretnék arra a kérdésre rátérni, amit Eörsi Mátyással vitatkozva Orbán Viktor felvetett. Ő ugyanis Eörsi Mátyás egy mondatára reagálva azt állította, hogy a kormány amikor szembesítette egymással, hogy mit akar, mit tűz ki célul az RMDSZ, és mi az, amit el tud fogadni a román kormány, és választani kellett, akkor, mint Orbán Viktor mondta a román kormányt választotta. Vajon miért? Nem a magyar kormány választotta a román kormányt az RMDSZ-szel szemben, hanem a román kormányt a román választók választják.
A magyar kormány a romániai magyarság jogainak az ügyében csak a román kormánnyal egyezhet meg, ha meg akar egyezni. Más hatalmi szerv, akivel ebben a kérdésben meg lehetne egyezni, egyszerűen nincsen. Nekünk azzal kell megegyezni, akinek a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom Romániában a kezében van. Ha ez a megállapodás valóban hoz valamit a Romániában élő magyaroknak, és mint mondtam, amennyire egy megállapodás hozhat valamit, annyiban ez a megállapodás hoz valamit.
Még egy kérdés ezzel kapcsolatban. Azt mondta Orbán Viktor, és megismételték mások is, hogy a mai román kormány már egy kisebbségi kormány, tehát ügyvezető kormány, és egy ügyvezető kormánnyal nem lehet megállapodni. Nos, ő nagyon jól tudja, hogy ez nem igaz, hiszen az ügyvezető kormány és a kisebbségi kormány nem ugyanaz, például Spanyolország kormányában éveken keresztül senki nem köthetne nemzetközi megállapodást, hiszen Spanyolországban egész ciklusokon keresztül működnek kisebbségi kormányok, amelyek nem ügyvezető kormányok.
(19.50)
De van a dolognak egy nem jogi, hanem egy érdemi része is. Az a román kormány, amelyikkel hamarosan aláírja a magyar kormány ezt az alapszerződést, támaszkodhat ebben az aláírásban nemcsak a kormánypárt, hanem mindazon román ellenzéki pártok támogatására is, amelyek közelebb állnak az európai normákhoz, mint maga a román kormánypárt, nem is beszélve a többi román pártról. Azért ha úgy tetszik a románokkal, a román politika vezető erőivel kell ebben az alapszerződésben jobb híján egy kompromisszumban megegyezni, mert a román politikának mindazok az erői, a jelenlegi demokratikus román ellenzék és a vezető román kormánypárt, aki feltehetően támogatja ma Romániában ezt az alapszerződést, ők azt, ami ebben az alapszerződésben van, elfogadják, és azt a többletet, amit az RMDSZ is szeretne és mi is szeretnénk, azt nem fogadják el. Nemcsak a kormánypárt nem, hanem a román demokratikus ellenzék sem. Nincs más Romániában, akivel ma vagy belátható időn belül meg lehetne egyezni, és velük kell megegyezni, mással nem tudunk megegyezni.
Úgy gondolom tehát, hogy ez a kompromisszum, amit a kormány elért, ez mint sokszor elhangzott ma egy vállalható kompromisszum, azért vállalható kompromisszum, mert paragrafusaiban is és azzal az üzenettel is, amit magyaroknak, románoknak és a külvilágnak küld, esélyt ad a romániai magyarság helyzetének javítására. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök, a magyar országgyűlés konzervatív, jobboldali pártjai most el fogják utasítani ezt az alapszerződést. De azt gondolom, hogy ha netán tíz év múlva úgy, mint a német konzervatív jobboldali pártok esetleg majd kormányra kerülnek, akkor ugyanúgy folytatni fogják ezt a megbékélési politikát, amit a szocialista-szabaddemokrata koalíció kezdett, mint ahogy a német jobboldali konzervatív pártok is, amikor hatalomra kerültek, ott folytatták, ahol a Brandt-kormány elkezdte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)