Demeter Ervin (MDF)

1996. szeptember 9.

DEMETER ERVIN (MDF): Én jelentkeztem utoljára? Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem lehet a rendszerváltás nehézségeit továbbra is a kisemberekre hárítani, hangzott el nagyon sokszor ez a tartalmában helyeselendő megállapítás a Magyar Szocialista Párt választási kampányában. Kizárólag sajnálni tudjuk azt, hogy ez ezzel véget is ért, és a gazdaságpolitikájában ennek az elvnek az ellenkezője valósul meg. Abból a téves meglátásunk szerint téves diagnózisból indult ki a kormány, és ezt önök többször hallhatták itt a plenáris üléseken is, hogy a magyar társadalom túl sokat fogyaszt közölte a diagnózist a pénzügyminiszter , ezért ahhoz a politikához kezdett, hogy elkezdték tudatosan szűkíteni és csökkenteni a fogyasztást, ennek eredményeképpen példátlan, az '50-es éveket idéző gazdasági mutatók születtek. 1995-ben a reálbérek 12 százalékkal csökkentek, erre utoljára 1951-ben volt példa, de intő az 1996-os reálbércsökkenés is, messze túlhaladja a kormány által eredetileg ígért mértéket.Ennek a politikának a következménye és tudatos megfogalmazása az az inflációs politika, ami igenis a kisembereket érinti a legjobban, hisz lényeges a különbség a között, aki egy 50-60 milliós házat épít, és a szegény ember között, aki egyik fizetéstől a másikig él az infláció hatása miatt, mert lehet, hogy aki a 60 milliós házat építi, annak, mire felépíti, az infláció következtében 100 milliót ér, és akkor önök vitatkoznak rajta 50 vagy 100 milliós az értéke. De aki egyik fizetéstől a másikig él, az igenis keményen megérzi, és a zsebébe kell nyúlni.

Ezért a Magyar Demokrata Fórum elvárja önöktől, hogy azt az antiinflációs politikát, amit meghirdettek, meg is valósítsák, mert egyelőre csak a szólamok szintjén maradtak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)