Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ramsey Clark, az Amerikai Egyesült Államok kormányában a bűnüldözéssel kapcsolatos kérdések legfőbb felelőseként az igazságügy-minisztériumot vezette, "General Attorney" főállamügyész minőségben. Bűnüldözéssel kapcsolatos gondolatait a Bűnözés Amerikában című könyvében fejtette ki. Könyvének mottója így szól: "Úgy látszik, olyan országgá váltunk, amelyben az erőszak uralkodik a félelem fölött, a szabadság romjain." Könyve 63. oldalán kifejti: "A legalapvetőbb jog a személyi és vagyonbiztonság joga hiányzik a nyomornegyedekben." Kiderül, hogy a szerző szerint az intézményesült erőszak és a szabadság egymással nem olyan kapcsolatban vannak, mint az áru a szabadság az árával a bűnözéssel , hanem ellentmondanak egymásnak, sőt, kizárják egymást.
Hazánkra vetítve ilyen joghiányos területnek, azaz ebben az értelemben nyomornegyednek számít például Budapest területének jelentős része. Clark művében világosan kimondja: "Gyökereiben hamis és káros az a tézis, hogy a társadalom szabadsága és a bűnözés csak egymással szimbiózisban, együttélésben létezhetnének, és hogy kölcsönösen feltételezik egymást." Maga a mű komor hangvételű, ellentétben a legfőbb ügyész úr, Ágostoni László eufóriájával, melyet többek között a Magyar Hírlap 1995. január 28-ai számában megjelent kijelentése is tükröz: "Nem húzom meg a vészharangot."
Ezt könnyen megteheti olyan éjjeliőr-típusú államban a tűztorony legfőbb őre, akinek az elöljáróság, sőt a másik elöljáróság többsége is bizalmat szavazott. A tűzvész bármilyen gyorsan terjed is, a vészharang meghúzása már azért is késő, mivel az összes keleti és balkáni maffia gyökeret vert az országban. A bűnözők a törvény és a legfőbb ügyész előtt egyenlőek, létezésük és működhetésük egyformán szabadságunk záloga.
Természetesen orwelli módon, így vannak egyenlőbbek az egyenlők között. Ezt Víg József, az Új Magyarország 1995. május 6-ai számában így fejtette ki: "A Tiborcokat, akiket a sors garast rabolni kényszerít, másként ítéljük el, mint azokat, akik milliókat csalnak, lopnak, rabolnak. Az egyenlőbbek közé tartoznak az olajszőkítők, az olajmaffia kenyéradói is. A legfőbb ügyész még 1994-ben is tagadta az olajbűnözés maffiajellegét. Közben olajügyben milliárdokat raboltak. Csupán konzultálni kellett volna Pitti és Arnold urakkal.
Végül Ramsey könyvének 36. oldaláról idézek egy gondolatot, ami a magyar közállapotokra is érvényes: "A társadalom addig nem remélheti, hogy megfékezi az erőszakos antiszociális magatartást, amíg a hatalmon lévők büntetlenül folytathatják furfangos harácsolási üzelmeiket."
Kérdezem a legfőbb ügyész úrtól: A szegedi olajszőkítő király, Tóth János ellen indult az eljárás. Közben eltűnt ugyan, de nyomokat hagyott maga után. Csak egyet említek: 160 ezer dollárért vásárolt magának repülőgépet, a luxusjachtról már nem is beszélek. Közben az ügyészség kijelentette, hogy vádemelés nem történt, az elkövetői kört ugyanis nem sikerült felderíteni. Mivel ön ezt megjósolta 1994 januárjában, mint látnoknak, mi erről a véleménye? Mit tesz a privilégiumokat élvező, úgynevezett intellektuális bűncselekmények elkövetőinek felderítésére? Várom a legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.)