Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány javaslatot nyújtott be a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására. Ez a törvényjavaslat sajátos, mivel az önkormányzati törvény néhány rendelkezésének a hatályon kívül helyezését és egyetlen pontjának a módosítását kezdeményezi. Mindez annak érdekében szükséges, hogy átfogó reformot hajtsunk végre a területi közigazgatásban.A kormány programja a területi államigazgatás, az úgynevezett dekoncentrált szervek átfogó felülvizsgálatát, a közigazgatási reformot döntő kérdéseként jelölte meg. Az önkormányzati rendszer kialakítását követő négy évben ugyanis a területi szint, az államigazgatási és önkormányzati egyaránt a viták egyik fő témája volt. Az 1990-ben megalakult fővárosi és megyei önkormányzatok ugyanis nem vehették át a területi államigazgatási feladatokat. Ennek következményeként a fővárosban és a megyékben rövid idő alatt több mint 30 fajta, összesen mintegy 600 területi államigazgatási szerv jött létre.
Programjának végrehajtására a kormány 1995-ben átfogó határozatban kijelölte a területi államigazgatási szervek reformjának fő irányait és teendőit. Célul tűzte ki többek között a területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének teljes felülvizsgálatát, a szükséges, megmaradó feladatok ágazatilag összevontabb szervezetben való ellátását, valamint fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokra építve a kormány területi hivatalának a kialakítását.
(18.20)
Szinte szükségszerű, hogy az ilyen típusú átfogó reform az érintettek körében élénk vitát vált ki, illetve ellenállásba ütközik. Egyeztetéseket követően a területi reform több részterületével a kormány három ülésen is foglalkozott, s az elfogadható észrevételeket, javaslatokat mérlegelve formálta tovább a megoldási módokat. A területi reform végrehajtásához szükséges az önkormányzati törvény módosítása. Lényege ennek, hogy a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok államigazgatási feladatait ne a törvény határozza meg, hanem utalja annak megállapítását a kormány hatáskörébe, növelve ezzel a kormány felelősségét az államigazgatás hatékonyabb működéséért.
Nem változik a közigazgatási hivatalok alapvető funkciója, a helyi önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése, melynek szabályai továbbra is az önkormányzati törvény fontos részei. A közigazgatási hivatalok ezt a szerepüket is eredményesen, jól a helyi önkormányzatok által is elismerten töltik be, elsősorban szakmai segítség nyújtásával. Az önkormányzati törvényből kivenni javasolt államigazgatási feladataik is változatlanul megmaradnak, de azokat részletesebben a kormány rendeletében állapítja meg. A reform következetes végrehajtásával a megyékben működő területi államigazgatási szervek száma lényegesen, 19-re csökkenthető. A feleslegessé vált feladatok, a párhuzamosságok megszüntetésével és főként az ágazatokon belüli integrációval csökkenthető az igazgatási létszám, így a költségvetés kiadása is.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok színvonalas munkája lehetővé teszi azt, hogy a kormány kibővítse feladatkörüket. Így különösen előírja számukra, hogy biztosítsák a több ágazatot érintő kormányzati döntések területi végrehajtását, hangolják össze a területi államigazgatási szervek tevékenységét, ellenőrizzék az államigazgatási eljárás általános szabályainak a megtartását, gondoskodjanak a területi államigazgatási szervek informatikai fejlesztéseinek összehangolásáról, szervező, összehangoló munkát végezzenek a területi képzésben, valamint továbbképzésben. Elsősorban ezek az új funkciók indokolják, hogy a közigazgatási hivatalok a kormány területi hivatalaiként működjenek tovább.
Külön hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a közigazgatási hivatalok új feladatai, hatáskörei semmilyen tekintetben nem csorbítják az érintett területi államigazgatási szervek szakmai önállóságát, ágazati szakmai felelősségét. Hasonlóképpen nem változik az ágazati miniszterek ágazati irányító felügyeleti szerepe, felelőssége sem. A reform végrehajtásának eredményeként hatékonyabban működő területi államigazgatás jön létre. Ez semmiben sem érinti a helyi önkormányzatok önállóságát. Ellenkezőleg, segíti munkájukat azzal, hogy lényegesen kevesebb szervvel lépnek kapcsolatba, s a jövőben azok is összehangolják tevékenységüket.
Jól példázza a fentieket és a reform lényegét a közelmúltban elfogadott sporttörvény, amely megszüntette az OTSH területi államigazgatási szerveit. Feladataik egy része szükségtelen, ezért megszűnt, más részüket átvették a sportági szakszövetségek, illetve egyes önkormányzati jellegű funkciókat a továbbiakban a megyei önkormányzatok látnak el. A területi reform fontos követelménye, hogy szolgálja az állampolgárok ügyeinek jobb intézését. Például úgy, hogy a közigazgatási hivatalok összehangolják az adott megyén belül a különböző szervek ügyfélfogadási rendjét, s elősegíthetik a területi szervek együttműködését az ügyintézésben.
Annak érdekében, hogy tisztelt képviselőtársaim a területi reform részleteit is megismerhessék, a Belügyminisztérium a reform minden lényeges anyagát az önkormányzati rendészeti bizottság valamennyi tagjának megküldte. Átadtuk a fővárosi megyei közigazgatási hivatalokról szóló új kormányrendelet tervezetét is, amelyet lényegében elfogadott a kormány, de az az önkormányzati törvény javasolt módosítását követően adható ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rövidsége ellenére nagy jelentőségű az előttünk lévő módosítás, ugyanakkor még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem érinti és legkevésbé sem csorbítja a magyar önkormányzatok önállóságát, s nem sérti az önkormányzati rendszert.
Célja egy hatékonyabban működő területi államigazgatás létrehozása.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)