Ismeretlen felszólaló
I. JÁNOS KÁROLY spanyol király (spanyol nyelven): [footnoteRef:2]* [2: * Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített spanyol nyelvű szöveg.]
Señor Presidente de la República, Señor Presidente del Parlamento, Señoras y Señores Diputados:
Es para mí un honor y un privilegio esta invitación que hoy me permite dirigirme por primera vez a la Asamblea Legislativa de la República de Hungría, sede de la soberanía nacional.
Para la Reina y para mí, constituye además una satisfacción muy especial regresar hoy a Hungría, en un momento tan significativo como es el año en que celebra el 1.100 Aniversario de su creación.
La llegada de las siete tribus magiares al suelo patrio y la unificación del Estado realizada por el Rey San Esteban supusieron la decidida inclinación de Hungría hacia Occidente y su participación en las grandes corrientes del pensamiento y del arte europeos. Este dato histórico cobra una particular relevancia en la hora actual, en la que su país ha recuperado plenamente la soberanía nacional, en un marco continental basado en la democracia y la libertad.
Este bello edificio resume una larga tradición de defensa de las libertades y los derechos fundamentales del hombre. La bula de oro del Rey András se cita a menudo como un precedente de contrato entre la comunidad y sus dirigentes, y las sesiones medievales del Consejo Real como un antecedente de las modernas Asambleas Nacionales.
La imagen de las Casas del Parlamento ha quedado también fijada en la historia, como un símbolo de la lucha de todo un pueblo por la recuperación de sus valores frente al totalitarismo.
Señor Presidente:
Tuvimos ocasión de visitar Hungría por primera vez en 1987, y no puedo dejar de constatar con satisfacción la profundidad de los cambios ocurridos desde entonces.
Aun cuando Hungría se encontraba artificial y forzadamente separada de nuestro mundo occidental, recuerdo mi impresión por la vitalidad y la indomable esperanza con que el pueblo húngaro quería ser dueño de su futuro.
Al volver a Budapest, compruebo con emoción que aquellas ansias de libertad se traducen hoy en una histórica y enriquecedora transformación: el futuro está por fin al alcance de la mano.
Si bien cada nación es única en su devenir, existen en el reciente desarrollo de Hungría y España similitudes que facilitan nuestro mutuo entendimiento. Como España, Hungría ha encontrado también el camino de la modernidad en la democracia.
Nuestros dos países fueron ajenos al impulso inicial de construcción europea: vivieron ambos una compleja transición que requirió a veces un sacrificado esfuerzo. Al igual que España en su momento, Hungría contempla Europa como su referencia para un futuro mejor de libertad y prosperidad. Por todo ello, España comparte y apoya con firmeza los afanes húngaros para consolidar la democracia y la economía de mercado, objetivos por los que el pueblo húngaro luchó infatigablemente durante décadas. La modernización económica y la democracia política señalan el camino para la incorporación de Hungría al proyecto de construcción de una nueva Europa.
También al igual que ocurrió en nuestro país, todos los partidos políticos con representación parlamentaria se han pronunciado aquí unánimemente por la integración en la Unión Europea. El consenso mostrado por quienes, como dice la Constitución húngara, expresan y participan en la formación de la voluntad del pueblo, es una prueba de la cohesión política y social de Hungría y de su clara vocación occidental.
En España seguimos con atención los esfuerzos del Gobierno de su nación y de este Parlamento, que han trabajado por estos objetivos con dedicación y realismo. Hungría ha elaborado un ambicioso plan de reformas internas para adaptar sus estructuras económicas. El proceso de modernización, estabilización y privatización está logrando, en un breve período de tiempo, preparar a su país para un mercado único e interdependiente. La respuesta de los inversores extranjeros muestra la confianza empresarial en el futuro de la economía húngara.
Me parece igualmente importante la estrategia de información a la sociedad que lleva a cabo su país. No debemos olvidar que la integración no es sólo de Estados, sino básicamente de sociedades y ciudadanos, y que sólo desde el conocimiento, la convicción y la creencia en Europa podremos, entre todos, continuar avanzando en este proyecto común.
Así pues, Hungría, como hizo España en su momento, se enfrenta al difícil reto de la transformación y la modernización del país.
No resulta fácil pasar de un sistema totalitario a una sociedad basada en el pleno respeto de las libertades. Pero, en la medida en que la experiencia pueda servir de consejera, debo decirles que la sociedad española actual es completamente diferente a la de hace 20 años.
Este cambio de mentalidad, esencial en cualquier evolución, ha propiciado un país moderno y solidario, que participa activamente en todos los foros, con la ambición de promover la paz y la seguridad internacionales, así como la defensa de los derechos humanos.
Hungría, gracias al empeño de sus representantes, democráticamente elegidos, se orienta claramente en la nueva dirección. Y en ello tendrá siempre la ayuda y la solidaridad españolas.
Desde el momento en que se produjo la crisis del mundo comunista, la Comunidad Europeo entendió que era su obligación moral incorporar a los países que recuperaban su libertad, y sin quienes el proyecto de Europa quedaría incompleto.
Desde la perspectiva actual, creo que nos podemos felicitar por los logros alcanzados en este terreno.
En la cumbre de Copenhague se definió la voluntad de la Unión Europea de abrirse a nuevos miembros y se establecieron los criterios económicos y políticos de la futura ampliación.
En la Cumbre de Essen se planteó ya el modo de efectuar esta progresiva integración: diálogo estructurado, incremento de las relaciones comerciales y apertura de mercados.
Las resoluciones de la Cumbre de Madrid, durante nuestra Presidencia, esbozan ya el futuro calendario para la fase inicial de las negociaciones, a la luz de los resultados de la importante Conferencia Intergubernamental.
El proceso de ampliación se encuentra encauzado gracias al trabajo de todos: de la Unión, de sus países miembros y de los países candidatos. Y deberá concluir en los plazos previstos con unos frutos para todos beneficiosos.
Señor Presidente:
Los profundos cambios y los esfuerzos realizados han permitido también el retorno de su país al concierto internacional, donde desarrolla con éxito sus grandes capacidades, que se han reflejado también en el fortalecimiento de sus relaciones con los países vecinos.
En este contexto todos los esfuerzos dirigidos a un aumento de la confianza, así como de las relaciones de buena vecindad, no pueden sino contribuir al reforzamiento de la estabilidad en la Europa Central.
La República de Hungría ha estado presente durante los últimos años en puestos de máxima responsabilidad en organismos internacionales. En 1995 ejerció la Presidencia de la Organización para la Seguridad y la Cooperación en Europa. Su participación en las misiones de paz y sus iniciativas para la prevención y la solución pacífica de las crisis merecieron la unánime felicitación a la que me uno desde esta tribuna.
Las nuevas circunstancias y la realidad histórica de Europa nos impulsan hoy a la adaptación de nuestras estructuras de seguridad y de defensa. La Cumbre de la Alianza Atlántica de Berlín, en junio del presente año, ha reafirmado su voluntad de apertura a las nuevas democracias centroeuropeas. Se trata de un proceso gradual, centrado en la transparencia y en el diálogo, y que debe tener en cuenta los legítimos intereses de seguridad de todos, con objeto de no crear nuevas divisiones en nuestro continente.
Hungría, en ejercicio de su soberanía, ha expresado su deseo de convertirse en miembro pleno de la Alianza y ha sido uno de los primeros países en firmar un programa individual en el marco de la Asociación para la Paz, donde actualmente desarrolla una variedad de esquemas de colaboración. Está además contribuyendo generosa y eficazmente a las operaciones de mantenimiento de la paz en la ex-Yugoslavia, donde debemos seguir luchando por fortalecer la frágil paz alcanzada.
Hungría se ha embarcado también en la necesaria modernización y reestructuración de sus Fuerzas Armadas, para hacer frente a las nuevas situaciones.
Todo ello ha permitido una mayor confianza y un acercamiento progresivo a una Alianza en clara renovación, donde, en un futuro, al mismo tiempo que se refuerza el vínculo transatlántico, la identidad europea de defensa tendrá un peso definido.
Sin duda alguna, por su firme compromiso con los valores democráticos, su defensa de los derechos humanos y su política de buena vecindad, Hungría está llamada a jugar un papel de máxima relevancia en la nueva arquitectura de seguridad europea. Y para ello tendrá también el apoyo y la solidaridad españoles, porque la construcción de una sociedad internacional basada en la democracia y el derecho, en la paz y la seguridad, es nuestra motivación exterior más profunda.
Señor Presidente:
Europa está viviendo en este fin de siglo una aceleración de su historia. Por primera vez se nos presenta la ocasión propicia de conseguir su unidad mediante el consenso democrático. Se trata de una tarea de enorme envergadura, en la que sin duda surgirán dificultades: pero es una oportunidad que no podemos desaprovechar.
Las vivencias anteriores muestran que cada ampliación ha supuesto una recreación, una refundación de Europa. A la hora de su adhesión, España añadió su experiencia y su sensibilidad por la comunidad iberoamericana y los países mediterráneos. Hoy las transformaciones del mundo actual nos obligan a ser ambiciosos: Europa será un gran mercado sin fronteras internas, que facilitará la prosperidad de sus ciudadanos, pero también tendrá que organizarse teniendo en cuenta los nuevos retos que se presentan: crear la moneda única, traducir el crecimiento en empleo, preservar el medio ambiente y favorecer el equilibrio y la solidaridad entre todas las regiones de la Unión.
Creo que estos ideales son el ejemplo que debemos ofrecer a nuestros ciudadanos. Ellos son, sin duda, los principales protagonistas de la futura unidad europea.
Para participar con energía en este gran proyecto, Hungría cuenta con su milenaria historia en Europa, y con la voluntad decidida de sus representantes y de su pueblo.
Señor Presidente, Señoras y Señores Diputados:
Agradezco de nuevo la invitación a compartir con Ustedes la celebración del 1.100 Aniversario y deseo a esta Asamblea los mayores éxitos en su trascendental labor de transformación y modernización de la sociedad.
Muchas gracias.
I. János Károly spanyol király felszólalása a Magyar Országgyűlésben: [footnoteRef:3]* [3: * Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített spanyol nyelvű szöveg hiteles magyar fordítása.]
Köztársasági Elnök Úr, Országgyűlési Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak! Megtiszteltetés és kiváltság számomra e meghívás, amely lehetővé teszi, hogy ma első alkalommal szóljak a Magyar Köztársaság törvényhozásához a nemzeti szuverenitás székhelyén.
A Királynét és engem különösen nagy megelégedéssel tölt el, hogy ma egy oly jelentőségteljes pillanatban - abban az esztendőben - térhettünk vissza Magyarországra, amelyben az létrejöttének 1100. évfordulóját ünnepli.
A hét magyar törzs megérkezése a honi földre és az egységes állam megteremtése Szent István király által feltételezte Magyarország határozott nyugat felé irányultságát és részvételét Európa nagy szellemi és művészeti áramlataiban. E történelmi tény különösen kidomborodik a jelen pillanatban, amikor az önök országa maradéktalanul visszanyerte szolidaritását a demokráciára és a szabadságra alapozott kontinentális keretek között.
E szép épület a szabadságjogok és az alapvető emberi jogok védelmének messze nyúló hagyományát foglalja össze. András király Aranybulláját gyakorta a közösség és saját vezetői közötti szerződés előfutáraként, a Királyi Tanács középkori üléseit pedig a modern országgyűlések előzményeként idézik.
A Parlament Házainak képe is úgy rögzült a történelemben, mint egy egész nép által az értékei visszaszerzéséért, a totalitarizmus ellen vívott harc szimbóluma.
Elnök Úr! Először 1987-ben nyílott alkalmunk meglátogatni Magyarországot, s nem győzöm elégedetten megállapítani, mily mélyrehatóak az azóta lezajlott változások.
Emlékszem, hogy akkoriban - amikor Magyarország még nyugati világunktól mesterségesen és kényszerűen elválasztva élt - milyen benyomást gyakorolt rám a magyar nép életereje és töretlen reménye, amellyel saját sorsának ura kívánt lenni.
Budapestre visszatérve megindultan tapasztalom, hogy az akkori szabadságvágy mára a történelmi és értékteremtő átalakulás mozgatója lett: a jövő végre itt van karnyújtásnyira.
Noha minden ország a saját útját járja, Magyarország és Spanyolország közelmúltjának alakulásában vannak olyan hasonlatosságok, amelyek megkönnyítik számunkra, hogy kölcsönösen megértsük egymást. Mint Spanyolország, Magyarország is a demokráciában találta meg a modernizáció útját.
Országaink kimaradtak az európai építkezés kezdeti lendületéből: mindkettő bonyolult átmeneti időszakon ment keresztül, amely időnként áldozatos erőfeszítéseket követelt. Miként a maga idején Spanyolország, szabad és virágzó jobb jövője számára Magyarország is Európát tekinti mintának. Mindezért Spanyolország osztja és eltökélten támogatja a demokrácia és a piacgazdaság megszilárdítását szolgáló magyar törekvéseket, azokat a célokat, amelyekért a magyar nép évtizedeken át fáradhatatlanul küzdött. A gazdasági modernizáció és a politikai demokrácia mutatja az utat Magyarország számára, amelyen csatlakozhat az új Európa felépítésének projektjéhez.
Amint az hazánkban is történt, itt is valamennyi parlamenti képviselettel bíró politikai párt egyhangúlag állást foglalt az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország politikai és társadalmi összetartásának és egyértelmű nyugati elhivatottságának bizonyítéka ez a konszenzus, amely azok között jött létre, akik a magyar Alkotmány értelmében a nép akaratát juttatják kifejezésre és részt vesznek annak alakításában.
Spanyolországban figyelemmel kísérjük az Önök kormányának és parlamentjének az erőfeszítéseit, amelyekkel e célok érdekében odaadással és realizmussal munkálkodik. Magyarország nagyratörő belső reformtervet dolgozott ki gazdasági szerkezetének átalakítására. A modernizációs, stabilizációs és privatizációs folyamat során rövid idő alatt sikerül felkészíteni országukat arra, hogy egy egységes, és kölcsönös függőségektől átszőtt piacon boldoguljon. A külföldi beruházók reagálása bizonyítja a magyar gazdaság jövőjébe vetett vállalkozói bizalmat.
Úgy vélem, hasonló fontossággal bír az Önök országának a társadalom tájékoztatására alkalmazott stratégiája is. Ne feledjük, hogy nemcsak államok integrációjáról van szó, hanem alapvetően társadalmakéról és állampolgárokéról, és hogy csupán tudással, meggyőződéssel és Európába vetett hittel tudjuk mindannyian együtt folytatni e közös vállalkozást.
Így tehát Magyarország - amint annak idején Spanyolország is - az átalakulás és a modernizáció kemény kihívásával néz szembe.
A totalitárius rendszerből nem könnyű az átmenet a szabadságjogok maradéktalan tiszteletben tartására alapozott társadalomba. De - már amilyen mértékben a tapasztalat jó tanácsadó lehet - el kell mondanom Önöknek, hogy a mai spanyol társadalom teljesen más, mint a húsz évvel ezelőtti.
A gondolkodásmód e változása - bármely haladás lényege - modern és szolidáris országot eredményezett, amely aktívan részt vesz minden fórumon, a béke és a nemzetközi biztonság előmozdítására és az emberi jogok védelmére törekedve. Magyarország - demokratikus úton választott képviselői állhatatos munkájának köszönhetően - egyértelműen az új irányba tart. És e téren mindig számíthat a spanyolok segítségére és szolidaritására.
Az Európai Közösség a kommunista világ válsága kirobbanásának pillanatától fogva tisztában volt azzal, hogy erkölcsi kötelessége integrálni azokat az országokat, amelyek visszaszerezték szabadságukat, és amelyek nélkül az Európa-projekt nem lenne teljes.
Mai helyzetünkből nézve - azt hiszem - meg lehetünk elégedve az e téren elért eredményeinkkel.
A koppenhágai csúcstalálkozó kinyilvánította az Európai Unió azon szándékát, hogy megnyissa kapuit az új tagok előtt és rögzítette a jövőbeni bővítés gazdasági és politikai feltételeit.
Az esseni csúcstalálkozó már vizsgálta is e progresszív csatlakozás megvalósításának módját: a strukturált párbeszédet, a kereskedelmi kapcsolatok bővítését és a piacok megnyitását. A spanyol soros elnökség idején, a madridi csúcstalálkozón hozott határozatok már felvázolják a tárgyalások kezdeti szakaszának eljövendő menetrendjét a nagyjelentőségű Kormányközi Konferencia eredményeinek fényében.
Mindenki - az Unió és tagországai, valamint a jelölt országok - munkájának köszönhetően a kibővítés folyamata megkezdődött. S a kitűzött határidőkre mindenki számára gyümölcsöző módon be is kell fejeződnie.
Elnök Úr! A mélyreható változások és a végrehajtott erőfeszítések lehetővé tették az Önök országa számára, hogy visszatérjen a nemzetközi színtérre, ahol sikeresen fejti ki kiemelkedő képességeit, amelyek a szomszédaival fenntartott kapcsolatai erősítésében is megmutatkoznak.
Ebben az összefüggésben minden olyan erőfeszítés, amely a bizalom és a jószomszédi kapcsolatok erősítésére irányul, egyúttal hozzájárul Közép-Európa stabilitásának erősítéséhez is.
Az elmúlt években a Magyar Köztársaság számos felelős tisztséget töltött be különféle nemzetközi szervezetekben. 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét látta el. A békemissziókban vállalt szerepe és a válságok megelőzésére és békés megoldására tett kezdeményezései kiérdemelték az EBESZ valamennyi tagországa egyhangú elismerését, amelyhez e szónoki emelvényről magam is csatlakozom.
Európa új körülményei és történelmi valósága arra ösztönöz bennünket, hogy hozzáigazítsuk biztonsági és védelmi struktúráinkat. Idén júniusban az Atlanti Szövetség berlini csúcsértekezlete megerősítette nyitási szándékát az új közép-európai demokráciák előtt. Fokozatos, az átláthatóságra és a párbeszédre koncentráló folyamatról van szó, amelynek során figyelembe kell venni mindenki jogos biztonsági érdekeit, azért, hogy ne osszuk meg ismét földrészünket.
Magyarország, szuverenitásával élve, kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy a Szövetség teljes jogú tagja legyen és az első országok között volt, amelyek egyéni programot írtak alá a békepartnerség keretében, ahol jelenleg is különféle együttműködési formákban vesz részt. Továbbá nagylelkűen és hatékonyan járul hozzá a békefenntartó műveletekhez az volt Jugoszláviában, ahol a kivívott törékeny béke megszilárdításáért további erőfeszítéseket kell tennünk.
Magyarország ugyancsak hozzáfogott fegyveres erői korszerűsítéséhez és átszervezéséhez, amelyre azért van szükség, hogy szembe tudjanak nézni az új helyzetekkel.
Mindez lehetővé tette a bizalom erősödését és a progresszív közeledést az egyértelműen megújuló Szövetséghez, amelyben a jövőben az atlanti-óceánon túli kapocs megerősítésével egyidejűleg meghatározott súlyt kap az európai védelmi identitás.
Nem fér kétség ahhoz, hogy a demokratikus értékek melletti szilárd elkötelezettségének, az emberi jogok védelmének és jószomszédi politikájának köszönhetően Magyarország kiemelkedő szerepet hivatott betölteni az új európai biztonsági rendszerben. Ebben is számíthat a spanyolok támogatására és szolidaritására, hiszen legerősebb külső motivációnk nem más, mint a demokráciára és jogra, békére és biztonságra alapozott nemzetközi társadalom felépítése.
Elnök Úr! E századvégen Európa történelmének felgyorsulását éli át. Először kínálkozik megfelelő alkalom egységének demokratikus konszenzus útján történő megteremtésére. Óriási jelentőségű feladatról van szó, amelynek megvalósítása során minden bizonnyal felmerülnek majd nehézségek, azonban olyan lehetőség ez, amelyet nem szalaszthatunk el.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden bővítés Európa újrateremtését, újraalapítását jelentette. Csatlakozásával Spanyolország a latin-amerikai közösséggel és a mediterrán országokkal kapcsolatos tapasztalatait és érzékenységét hozta magával. A mai világ változásai arra köteleznek bennünket, hogy nagyratörőek legyünk: Európa belső határok nélküli hatalmas piac lesz, amely lehetővé teszi polgárai gyarapodását, de egyúttal a felbukkanó új kihívásokra való tekintettel meg is kell szerveznie önmagát: megteremteni a közös pénzt, a növekedéssel új munkahelyeket létrehozni, megóvni a környezetet és előmozdítani az egyensúlyt és a szolidaritást az Unió valamennyi régiója között.
Azt hiszem ezek az eszmék azok, amelyeket példaként állampolgáraink elé kell állítanunk. Mert nem kétséges, hogy ők az eljövendő európai egység igazi főszereplői.
Az e nagy vállalkozásban való energikus részvételhez Magyarország számíthat ezeréves európai történelmére, valamint képviselőinek és népének eltökélt szándékára.
Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak! Ismételten köszönetet mondok Önöknek a meghívásért, hogy osztozzam Önökkel az 1100. évforduló megünneplésében és kívánom, hogy Országgyűlésük a lehető legnagyobb sikereket érje el nagyszabású társadalom-átalakító és -korszerűsítő munkájában.
Nagyon köszönöm.
Tolmács (I. János Károly spanyol király beszédének helyszíni magyar fordítása):
Köztársasági Elnök Úr! Országgyűlési Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Nagy megtiszteltetés és kiváltság számomra az a meghívás, amely lehetővé teszi, hogy most, első alkalommal felszólaljak a Magyar Köztársaság Országgyűlése előtt, a nemzeti szuverenitás házában.
A királynét és engem különösen nagy örömmel tölt el, hogy épp egy olyan jelentőségteljes időpontban látogathatunk újra Magyarországra, amikor az államalapítás 1100. évfordulóját ünneplik meg.
A honfoglalás, amelyet a hét magyar törzs vitt véghez, és a Szent István király által megvalósított államegyesítés a Nyugat felé történő egyértelmű közeledést jelentette, valamint azt, hogy Magyarország a nagy európai szellemi és művészeti áramlatok részesévé vált. Ez a történelmi esemény különös jelentőséget kap napjainkban, amikor az ország teljes egészében visszanyerte nemzeti szuverenitását, a demokrácián és a szabadságon alapuló kontinentális viszonyok közepette.
Ez a gyönyörű épület a szabadságjogok és az alapvető emberi jogok védelmének réges-régi hagyományát testesíti meg. András király Aranybulláját gyakran a közösség és vezetői között létrejött szerződés előképeként emlegetik. A középkori királyi tanács üléseit pedig a modern országgyűlések előfutárának tekintik.
Az Országgyűlés képe is úgy vésődött be a történelembe, mint egy egész nép a totalitarizmussal szemben, értékeinek visszaszerzéséért vívott harcának jelképe.
Elnök Úr! Első ízben 1987-ben volt alkalmunk Magyarországra látogatni, és nagy örömmel tapasztaljuk, milyen mélyreható változások mentek végbe az eltelt időszak alatt.
(12.10)
Visszanézve úgy gondolom, hogy megelégedéssel tekinthetünk az e területen elért eredményekre. A koppenhágai csúcstalálkozón kinyilvánították az Európai Unió új tagokkal történő kibővítésének szándékát, és lefektették a jövőbeni bővítés gazdasági és politikai kritériumait.
Az esseni csúcstalálkozón már e fokozatos integráció megvalósítási módjáról tárgyaltak: strukturált párbeszéd, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése és a piacok megnyitása.
A spanyol soros elnökség alatt, a madridi csúcstalálkozón meghozott határozatok a kiemelkedő fontosságú kormányközi konferencia eredményeinek tükrében már felvázolták a tárgyalások kezdő szakaszának menetrendjét is.
A kibővítési folyamat immár sínen van valamennyi érintett fél, az unió, a tagországok és a jelölt országok munkájának köszönhetően. És be is kell hogy fejeződjön a kitűzött határidőre, az összes fél megelégedésére szolgáló eredményekkel.
Elnök Úr! A mélyreható változások és a megtett erőfeszítések azt is lehetővé tették, hogy országuk újra sikerrel kamatoztassa kiemelkedő képességeit a nemzetközi porondon. Képességei megmutatkoztak a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataik megerősítésében is.
Ebben a vonatkozásban minden, a bizalom erősítésére és a jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére tett erőfeszítés a közép-európai stabilitás megszilárdításához járul hozzá.
Az utóbbi években a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetek felelősségteljes tisztségeit foglalta el. 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztségét töltötte be. A békemissziókban vállalt szerepe, illetve a válsághelyzetek megelőzése és békés megoldása érdekében tett kezdeményezései az EBESZ minden tagországának egyöntetű elismerését vívta ki, amely gratulációkhoz ezennel magam is csatlakozom.
Az új európai körülmények és a történelmi valóság ma arra ösztönöznek bennünket, hogy újragondoljuk biztonsági és védelmi struktúráinkat. Az Atlanti Szövetség ez év júniusában, a berlini csúcstalálkozón megerősítette azon elhatározását, hogy megnyitja a szervezet kapuit az új közép-európai demokráciák előtt. Fokozatos folyamatról van szó, amelynek legfőbb ismérvei az átláthatóság és a párbeszéd: e folyamat során figyelembe kell venni valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit, hogy kontinensünkön ne kerüljön sor újabb megosztásokra.
Magyarország, élve szuverenitásával, kifejezte azon szándékát, hogy teljes jogú tagja legyen az Atlanti Szövetségnek, és az első országok között volt, amelyek csatlakoztak a békepartnerségi programhoz, amelynek keretében jelenleg különböző együttműködési formákban vesz részt. Ezenkívül nagylelkűen és hatékonyan működik közre a volt Jugoszlávia területén folyó békefenntartási műveletekben, ahol tovább kell harcolnunk az elért, de még törékeny béke megerősítéséért.
Magyarország, hogy megfeleljen az új körülményeknek, felvállalta hadseregének szükségessé vált korszerűsítését és átalakítását.
Mindez nagyobb fokú bizalmat és az egyértelműen megújulófélben levő szövetséghez való fokozatos közeledést tett lehetővé. A jövőben a szövetségen belül, a transzatlanti kapocs megerősítésével párhuzamosan, határozott hangsúlyt kap az európai védelmi identitás.
Kétségkívül, a demokratikus értékek melletti határozott elkötelezettsége, az emberi jogok védelme és jószomszédi politikája miatt Magyarország arra hivatott, hogy az új európai biztonsági struktúra felépítésében kimagaslóan fontos szerepet játsszon. Ebben is számíthat Spanyolország támogatására és szolidaritására, hiszen a legerősebb külső motivációnk a demokrácián és a jogon, a békén és a biztonságon alapuló nemzetközi társadalom létrehozása.
Elnök Úr! Európa e századvégen a történelem felgyorsulásának tanúja. Először kínálkozik megfelelő alkalom arra, hogy egységét a demokratikus konszenzus útján érjük el. Nagy horderejű feladatról van szó, amelynek megvalósítása során kétségkívül sok nehézség merül majd fel, de ez olyan lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztani.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden bővítés Európa újraalkotását, újraalapítását jelentette. Csatlakozása idején Spanyolország az ibero-amerikai közösséggel és a mediterrán országokkal kapcsolatos tapasztalatait és érzékenységét adta át. A mai világ átalakulásai arra köteleznek bennünket, hogy nagyszabású terveink legyenek: Európa egy belső határok nélküli nagy piac lesz, amely lehetővé teszi állampolgárainak jólétét, de ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően újra kell szerveződnie: létre kell hozni a közös valutát, a növekedés eredményeként új munkahelyeket kell teremteni, védeni kell a környezetet, továbbá elő kell segíteni az unió valamennyi régiója közti egyensúlyt és szolidaritást.
Úgy gondolom, ezek az eszmények jelentik azt a példát, amelyet fel kell mutatnunk állampolgárainknak. Kétségkívül ők Európa jövőbeni egységének igazi főszereplői.
Magyarország ezeréves története Európában, valamint képviselőinek és népének szilárd akarata lehetővé teszik, hogy nagy erővel vegyen részt ennek a jelentős tervnek a megvalósításában.
Elnök úr, Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak!
Szeretném ismét megköszönni meghívásukat, amely lehetőséget adott, hogy önökkel együtt ünnepelhessük a millecentenáriumot. Sok sikert kívánok az Országgyűlésnek a társadalom átalakításában és modernizációjában vállalt óriási feladatának teljesítéséhez!
Köszönöm szépen.
(A képviselők felállva, erős tapssal köszönik meg az uralkodó beszédét. I. János Károly spanyol király az ülésteremből való távozása közben kezet fog dr. Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével és Göncz Árpád köztársasági elnökkel, majd együtt távoznak az ülésteremből.)
(12.20)