Gellért Kis Gábor (MSZP)

1996. szeptember 10.

GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nagyon egyszerűen magyarázatot lehet adni azokra a kérdésekre, amelyeket Isépy Tamás felvetett, ugyanis a közalapítványokról szóló jogszabály elég egyértelműen kimondja, hogy közalapítványt létrehozhat az Országgyűlés, létrehozhat a kormány, és létrehozhatnak önkormányzatok. (Moraj a jobb oldali padsorokban.) Itt nem egyéb történik, mint hogy a kormány azt javasolja, hogy az adódó lehetőségek közül csak kettő van, ne az Országgyűlés hozza létre ezt a közalapítványt, mert ennek minden egyéb jogi következménye csak elodázná a megoldást, hanem a kormány. És erre kér felhatalmazást. (Derültség, moraj a jobb oldal padsorokban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet úgy viselkedni, ahogy önök teszik, hogy egyik alkalommal azt nehezményezik, hogy a kormány nem kéri meg az önök által szükségesnek tartott felhatalmazást, más alkalommal meg azt felróni, hogy éppenséggel megkéri, de akkor legyenek következetek, döntsék el, hogy mégis mit akarnak. Ez az egyik.

A másik az indoklásban szereplő kívánatos konszenzus. Természetesen nagy-nagy szükség volna arra, hogy ebben és sok más kérdésben a parlament együttesen döntsön, hogy legyen együttes megállapodás, közös vélemény egy-egy ügyben. Kivált úgy gondolom, a hazai és nemzetközi megítélés miatt ebben a kérdésben. Ha azonban az ellenzék úgy dönt, hogy ebből kivonul, mossa kezeit, akkor természetesen ez a konszenzus nem kötelező, és akkor a kormánypártok fogják megoldani a problémát, de ennek az ódiumát legalábbis az ellenzéki ódiumát önöknek kell viselni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)