Szent-Iványi István (SZDSZ)
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én azt hiszem, itt két különböző dologról van szó. Amikor a magyar-román alapszerződésről beszélünk, és erről az ügyről beszéltünk. A magyar alkotmány szellemében a magyar-román alapszerződés az alapvetően ebben a szakaszában kormányzati feladatkör, míg az Alkotmánybíróság döntése értelmében ez az egész ügy ez alapvetően országgyűlési feladat, de természetesen azért kell kézbevegye a kormány és azért vette kézbe az előző kormány is, és állított fel bizottságot ennek az előkészítésére , és most is, mert az Országgyűlés a kormány segítségével képes ezt megoldani. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy itt minden egyes lépésben az Országgyűlésnek van elsődleges felelőssége vagy feladatköre amit az Alkotmánybíróság határozott meg , és nem a kormánynak.
Ami Isépy frakcióvezető úrnak azt a kijelentését illeti, hogy 28 és 72 százalékban, ez minden egyes törvényjavaslatra igaz lehet. Hát akkor mindegyikre azt mondhatjuk, hogy miért hozza ide a kormány, hiszen úgyis ott van a 72 százalék, és ez a 28 százalék ugyan hogyan tud hozzászólni?
Én azt hiszem, hogy ez a parlamentarizmus alapelvének a megtagadása, ez a fajta hozzáállás, minden fontos ügynek a parlament elé kell kerülni, független attól, hogy a kormánytöbbség az ügyek jelentős részét természetesen a kormány elképzeléseivel összhangban oldja meg.
És még valamit a felhatalmazásról. Nem kerülte el a frakcióvezető úr figyelmét sem, de úgy látom mások figyelmét sem mégis úgy tesznek, mintha nem tudnának róla , hogy ez a felhatalmazás nem üres, legalábbis nem teljesen üres. Ebben fontos elemek meg vannak határozva. Olyan fontos elemek, amiben nagyon jó lenne, ha mi egyet tudnánk érteni. Hiszen azok az elemek, amelyek arra vonatkoznak, hogy "szakaszos" és "részleges", hogy csak Magyarország területén használható fel ennek a hozadéka, ezek olyan fontos tartalmi kérdések, mert nagyon jó lenne ha a kormány érezhetné a parlament támogatását is.
Tehát én azt gondolom, hogy egyáltalán nem felesleges és hiábavaló az, hogy erről most beszéljünk. Jóllehet tudjuk, hogy csak az első lépést tettük meg, és a további lépések is ide fognak kerülni hozzá. Én úgy érzem, hogy itt a kormány a maga részéről jóindulatúan viszonyult az egész kérdéshez, és a lehető legnagyobb mértékben szerette volna elősegíteni azt, hogy a parlament előtt is folyamatosan tárgyaljuk ezt az ügyet.
Én úgy érzékelem, hogy ebben nagyon kevés partneri megértést találunk az ellenzék részéről. Ez nem fog eltántorítani attól, hogy minden további lépést is a lehetőség szerint önökkel próbáljunk egyeztetni.
És végezetül arra szeretnék kitérni, amire Isépy képviselő úr, frakcióvezető úr egy kérdést tett föl, tehát valójában az ő előadásából a válasz is világosan kikerekedik. Miért húzódott ez az ügy? Hát legyünk őszinték, azért húzódott, Isépy frakcióvezető úr épp úgy tudja, mint mi, aki részt vett egy korábbi bizottságban, és itt utalt is rá. Nagyon nehezen jött létre az egyetértés azokban az alapelvekben, amelyeket mi idehoztunk, és nagyon nehezen jött létre az első szintű egyetértés a különböző zsidó szervezetek között. Ezt mi nem tudtuk fölgyorsítani, tehát ezért minket nehéz lenne és hiba lenne vádolni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)