Bársony András (MSZP)

1996. szeptember 10.

BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy Isépy képviselő úr, frakcióvezető úr által felsorolt kritikai észrevételek egyik-másika persze nagyon komoly tartalmi kérdéseket vet föl, valóban fontos problémákról van szó. Azonban pontosan személyesen az ő pozíciójából, aki az előző kormány igazságügyi államtitkára volt, igazságügy-minisztériumi államtitkára volt akkor, amikor ez az alkotmánybírósági határozat megszületett, és eltelt azóta x év, és most van itt a Ház előtt ez a javaslat.

Úgy gondolom, hogy még ha a frakciójának nem is , de neki talán több megértést kéne tanúsítani a probléma megoldatlansága irányában. Hiszen végül is késedelmesen hajtunk végre, akárhogy cifrázzuk a szavakat, késedelmesen hajtunk végre egy alkotmánybírósági határozatot, következésképpen ebben lehet persze a kormány és másik kormány felelősségét keresni , de annyit azonban mindenképpen meg kell állapítani, hogy ha van mögötte tényleges ok, mármint a késedelem mögött, az valószínűleg ugyanúgy fennáll jelen pillanatban is, mint ahogy fennállt akkor, amikor az Alkotmánybíróság meghozta a határozatot, és utána egy darabig még nem sikerült a problémát megoldani. Éppen ezért nem igazán érthető az az érvrendszer, amelyik azt mondja, hogyha nem sikerült megoldani százszázalékosan a problémát immáron 3 éve, akkor próbáljunk valami olyan megoldást találni, amely közelebb visz bennünket a probléma megoldásához, még akkor is, hogyha a bonyolultsága miatt tökéletes megoldást ebben a kérdésben egyébként az alapkérdés ezt kizáró volta miatt gyakorlatilag nem lehet hozni.

Én tehát úgy gondolom, hogy éppen ezért volna indokolt ebben az alapkérdések megoldására helyezni a hangsúlyt, és nem pedig olyan részletkérdések körül politikai vihart kavarni, amelyek azt az érzetet keltik, (Az elnök kopogtatással figyelmeztet az idő leteltére.) mint hogyha a kérdés tényleges megoldásában különbözne a pártok álláspontja.

Köszönöm szépen.