Szájer József (Fidesz)
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Feladtam azt az elképzelésemet, amit itt többen már korábban elmondtak, hogy az erről vitatkozó kormánypárti képviselőtársaim el sem olvasták ezt az anyagot, arra módosítottam, hogy elolvasták, de nem értették meg, hogy miről van szó ebben a javaslatban.
Ugyanis továbbra is, amikor Szabó Zoltán államtitkár úr Virginia Marshra és a Financial Times-ra hivatkozik, akkor egy olyan megegyezésre hivatkozik, amely ebben a dokumentumban, amit a kormány most ide terjesztett elénk, nem szerepel. Éppen ez a gond, az előbb éppen ezt neveztem időhúzásnak, hogy a kormánynak van egy alkotmányos kötelezettsége, hogy a parlament elé nyújtsa be ennek a problémának a megoldására a megfelelő törvényjavaslatokat.
Ehelyett, az időt húzva, egy előzetes javaslatot nyújt be, amelyet egyik képviselőtársunk az előbb itt gesztusnak nevezett. Gesztusnak azt szokás nevezni, ha valakinek olyan jogot adunk, és a döntéshez szükséges információkat a birtokába bocsátjuk, amely egyébként nem illeti őt meg. Ezt egy kicsit más kifejezéssel fogalmaznám meg. Gesztus lett volna például a magyar kormány részéről, ha már elkészült szövegű magyar-román alapszerződést nem az ellenzéki képviselőknek az aláírásaival kell kezdeményezni, idehozni és erről vitát tartani, hiszen az készen volt, azon már változtatás nem történt, hanem egy olyan dologhoz kéri a felhatalmazást, amelynek a tartalma nem ismeretes. Ezt nem gesztusnak, hanem átverésnek hívják. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)