Torgyán József (FKGP)

1996. szeptember 10.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy rendkívül távol kerülünk a parlamentáris stílustól, hogyha Donáth László képviselő úr szavaiból indulunk ki. Ő ugyanis az ellenvéleményt úgy értékeli, "ha önnek van jogérzéke, emberi tisztessége, akkor egyetért és hallgat". Nem. Engedje meg, igen tisztelt Donáth képviselő úr, hogy az én emberi tisztességem és a jogérzékem azt kívánja és diktálja, hogy én a bizonytalan kérdéseket felvessem, mert én valóban rendkívüli mértékben tisztelem és megkövetem azt a mérhetetlenül sok áldozatot, aki a náci megszállás következtében Magyarországon zsidóként, nem zsidóként az élők sorából szörnyűséges körülmények között ezen bűncselekmények miatt távozott, de engedje megjegyeznem,. hogy a legközvetlenebb családomban is többen vannak ilyenek, és akkor, amikor konkrétan felmerül ennek a kérdésnek az anyagi vonzata, ha tetszik önnek, ha nem, ennek a kérdésnek a rendezhetősége tekintetében a precíz jogszabályi megfogalmazásból kell kiindulnunk.

Másként nem lehet rendezni ilyen kérdéseket, és mi nem azt mondjuk, hogy ez ne történjen meg, hanem tessék megmondani, hogy az annak idején felállított zsidó kárpótlási alap, az elhagyott javak kormánybiztossága milyen összegeket fordított a kár rendezésére, egyáltalán: mi az, amit ők vagyonként összegyűjtöttek, kinek a kezébe került? Kérem, nagyon sok adat van arra, ne haragudjon, ne megint az én emberi tisztességemet vonja kétségbe, hogy az ön pártjának a jogelődjei vették el például a zsidók javára járó, ilyen kártérítési részeket. Tehát ezért van szükség ennek a pontos felderítésére, már csak a felelősség megállapítása miatt is, Donáth úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)