Torgyán József (FKGP)

1996. szeptember 10.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, alelnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársam! Én úgy gondolom, aki figyelemmel kísérte a Házban folyó vitát, az igazolhatja a szavaim valóságtartalmát. Nem mi hoztuk ezeket a kérdéseket ilyen összefüggésben a Ház elé, hanem önök. Önök kérdőjelezték meg a mi tisztességünket, ezért voltunk kénytelenek mi mindezekre reagálni. De legyen szabad amellett, hogy én kihangsúlyozom, hogy nyilvánvalóan a zsidók fájdalmához semmi nem mérhető, hiszen az elkövetett bűntettek nagysága az kiemelkedő, és mi egyetértünk ennek az értékelésével , de legyen szabad rámutatnom arra, azért mégiscsak a Don-kanyarban is kétszázezer magyart lemészároltak, megfagytak úgy köztük az én feleségem édesapja is , hogy utána a Don-kanyarba kiküldött katonaság után hátramaradt gyerekek nem kaptak árvaellátást, mert az volt a kommunista párt álláspontja, hogy miért mentek ki a Don-kanyarba. Tehát nyilvánvalóan az összegszerűséget illetően tudnunk kell, hogy milyen összegszerűségeket fordít a Ház különböző kárpótlásra. Nem lehet egy biankó csekket kiállítani, hogy majd a közalapítványban, annak a kuratóriuma majd elrendezi a dolgokat.

(14.30)

Tessék végre felfedni a valóságot, és megmondani, hogy milyen összegszerűség határáig kötelezték el magukat, van-e ilyen összeghatár vagy nincs, vagy a csillagos ég a határ. Tudnunk kell, mert különben nem leszünk döntési helyzetben.